Egy hónap tömény foci
Látogatók száma: 86
Ha házasságjavításról szól ez az oldal, akkor az én történetem nem ide illik, de esetleg érdekes lehet, hátha valaki okul belőle...
2006 június és július elején foci VB volt. Minden nap meccseket néztünk a haverokkal. Egy láda sör bekészítve a nappalinkba, a haverok menetrend szerűen jöttek és drukkoltunk! Az elején az angoloknak, majd a portugáloknak, és a döntőben -kivételesen- a németeknek.
Ez az egy hónap a friss házasságunk szakítópróbája volt.
A feleségem az első időben mosolygott az egészen. Néha ugyan emlegette a nénikéinket, amikor egy-egy gólnál hangosan felordított 4, egyenként 130 kilós férfiember, de alapjába véve eltűrte a hangoskodásunkat, a büdös sörszagot és az utána lévő horkolós férjét.
A gondok a negyeddöntő körül kezdtek jelentkezni. Amikor csapatunk (Anglia) legfontosabb mérkőzésére került volna sor, akkor előtte ő kijelentette, hogy ma este menjünk a Zoliékhoz, mert ő megbeszélte a barátnőjeivel, hogy itt a nagy LCD-nken akarna valami sorozatot megnézni, amiből az "x" ezredik rész lesz most, ahol kiderül... stb?!
Kiakadtam!!! Azt hiszem jogosan!
Nagy veszekedés lett. Végül a Zoliéknál a kis 51cm-es TV előtt kuporogva, csöndben -mert ugye a kis gyerekek alszanak már- néztük meg életünk legfontosabb meccsét!!!!!
Én hazafele komolyan az egy éves házasságunk felbontásán gondolkodtam.
Amúgy is rossz kedvem volt.
Kikaptunk.
Amikor hazaértem már csend volt otthon. A nőm már aludt. Szerencséjére.
Az elődöntőket és a döntőt már megint nálunk néztük...
De a hangulat már nem volt a régi.
Két hónap múlva elváltunk.
Az LCD-t neki adtam...
Hozzászólások
időrendi sorrend
nálam is megáll az élet ekkor, de a gyermekeim eléggé tolerálják
:)
Ez a cikk, szörnyű. Te ezt most tényleg komolyan írtad vagy csak egy poén? Nagyon remélem, hogy egy rossz tréfa. Szegény volt feleséged.