újabb események régebbi események további események
22:11
Tündér módosította a naplóbejegyzését
22:10
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:47
EKbvtIaARmVg regisztrált a weboldalra
18:55
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:18
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
00:03
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Decemberi napsütés

Látogatók száma: 75

Holnap szilveszter, gondolja János, és kiül a teraszra, ahová odasüt a nap. Szél sincs, csapadék sincs, olyan, mintha tavasz lenne.

Ha mozdulatlanul ül, s lehunyja a szemét, érzi a nap melegét. Ez a napfürdő! A decemberi napfürdő!

Reggel feltette a gyerekeket a vonatra, Misi sietett, várja Pesten a barátnője, Lili pedig mielőbb játszani szeretne az új alvós babájával. Majd azt teszi vele, amit anyja a féltestvérükkel, pelenkázza, eteti, altatja.

Janka tudja, miért vállalt harmincnyolc évesen egy újabb gyereket. Valószínűleg Gyula miatt, akinek nem volt még gyereke, amikor összeházasodtak és nyilván akart a két kapott mellé egy sajátot is. Nem panaszkodhat a második férjre, hiszen jól bánik a gyerekeivel, mintha sajátjai lennének, s vele is úgy viselkedik, mint egy közeli rokonnal.

Amikor felhívja őket, hogy egyeztessék az időpontot, mikor megy a gyerekekért, Gyula nem is egyszer arra kéri, menjen kicsit korábban és átugranak kettesben a Kisgödörbe, a sarki pinceborozóba, ahová asszonynép még vendégként sem teszi be a lábát, ezért abszolút nőmentes övezetnek számít. Harminc fajta borból választhat a férfiember. Ekkora választékból akad mindenhez megfelelő nedű, a búfelejtéstől az örömig, széles a skála, amiért az ember a pohár fenekére nézhet.

Takaros, jó állapotú, háromszobás házat vett Gödön a válásuk után. Tartozik hozzá egy százötven négyszögöles telek is, melyben gazdálkodhatna, ha értene hozzá. Az első három sikertelen kísérletezés után bevetette fűvel, ültetett néhány gyümölcsfát és ezzel elvetette a kert gondját. Igaz, a füvet rendszeresen nyírni kell, de ennyi mozgás még jól is esik neki.

Télen meg végképp nincs teendője semmi.

Televásárolta a hűtőszekrényt, akár egy öttagú család is kihúzná vele egy hónapig is, annyi mindent beletuszkolt szerencsétlenbe. A spájzban is ott lóg húsz szál füstölt kolbász, meg két hátsó sonka, három oldalszalonna.

A távolabbi almafa ágain ott üldögél egy csapat veréb, erre figyelnek, hátha megint kapnak a gazdától ennivalót. A száraz kenyeret rendszerint velük eteti meg, most azonban nincs egy morzsányi sem, mert megették az utolsó szeleteket reggelire. Kolbászos lecsót készített, azt mindannyian szeretik és elég laktató ahhoz, hogy tízórai nélkül kibírják ebédig.

Jó apa János, mert a harmincperces vonatútra sem engedte el a gyerekeket szendvicsek és üdítő nélkül. Ráadásul Misi cipelheti a saját csomagján kívül az apja utazótáskáját, melyben az anyja és a nevelőapja ajándékai vannak.

Négy üveg pezsgő várja, hogy mi történik velük szilveszterkor, ám azt maga János sem tudja. Egyedül nincs kedve mulatni, de hiába hívták a barátai három társaságba is, elmenni sem akar sehová. Másnaposan hazazötyögni a hajnali vonattal, ahhoz pedig már öregnek érzi magát.

Jobb, ha feláll és teszi a dolgát, elmosogat és elmegy a boltba kenyeret venni.
Bepakolja a mosatlan a mosogatógépbe, majd átöltözik és beül a kocsijába, azzal megy a boltba, amely nincs ugyan messze, de a kényelem, az kényelem.

Az éjjel-nappal nyitva tartó egyszemélyes boltban annyian vannak, hogy be sem fér. Rágyújt egy cigarettára és várakozás közben nézelődik.

Kenyérrel és italokkal felpakolva lépnek ki a vásárlók a parányi üzletből. Az egyik nő egy fürt szőlőt is vett. Összeszalad a nyál János szájában, nagyon szép, kövér szemű a szőlő. Biztosan nem magyar, ami nem is érdekes, hiszen honnan lenne ilyenkor magyar szőlő, ám az a kérdés, mennyire finom.
- Asszonyom, bocsánat, hogy megszólítom, adna nekem egy szem szőlőt? Veszek, ha finom, de ha nem jó az íze, akkor nem kockáztatok, mert biztosan sokba kerül.

A megszólított nő a harmincas évei elején jár. Először meglepődik János kérésén, ám a férfi égszínkék szemébe nézve megállapítja, hogy ez a tekintet nem egy bűnözőé, és elneveti magát.
- Ha már ennyire szépen kéri, parancsoljon, szolgálja ki magát! – nyújtja János felé a szatyrát. – Vegyen csak, bátran, legalább megmondja, milyen, mert én csak szemre vettem. Megláttam és megkívántam!
- Mindennel így van, hölgyem? Akkor engem is nézzem meg, de jól ám!

A halványrózsaszín, nagy szemű szőlőben alig van mag, ám az íze édes, mint a méz.
- Tudja, hogy édes, mint a méz? – kérdi és szemérmetlenül vigyorog.
- Nem vagyok méz! – sértődik meg a nő.
- A szőlőről van szó! Nem akartam megsérteni! Ha vár egy percet, megveszem a kenyeremet és a szőlőmet, utána meghívom egy kávéra. Ott, a sarkon egy cukrászda! Egy perc és jövök!

Meg sem várja a nő válaszát, bemegy a közértbe. Nem egy, de két perc múlva már jön is ki, két vekni kenyérrel és egy fürt szőlővel.
- Jöjjön, itt a kocsim, tegyük be a csomagokat, ne cipeljük magunkkal. Engedje meg, hogy bemutatkozzam…

A cukrászdában mind az öt asztal szabad, válogathatnak. A betérők hazavitelre vásárolnak, többen egész tortákkal távoznak.

János beszél, Erika meg hallgatja. Eltelik egy jó fél óra is, mire a nő is feloldódik. Tetszik neki a férfi közvetlensége, szellemes szövege, és az is, hogy minden szemtelenséget és rámenősséget nélkülöz.

Belemelegednek a beszélgetésre.
A személyzet békén hagyja őket, nem érdekes, hogy csak kávét isznak.

Sötétedik, amikor Erika észbe kap:
- Hűha, nagyon késő van! Ideje indulnunk.
Kiderült, hogy Erika is kocsival van.
- Hol szilveszterezel? – kérdezi János.
- Még nem tudom. Lehet, hogy otthon, egyedül.
- Akárcsak én. Meghívhatlak, te is meghívhatsz engem, de az olyan snassz lenne, hiszen nem is ismerjük egymást.
- Igaz.
- Van egy ötletem! Menjünk ki a tóhoz, mindketten kocsival. Viszünk meleg teát, szendvicseket és hallgatjuk a rádiókabarét, benn ülünk a kocsiban vagy sétálgatunk, és ha megunjuk, akkor hazamegyünk. Három eshetőséggel számolhatunk: mindketten a saját otthonunkba megyünk, vagy mindketten hozzád, vagy hozzám. Ne mondd, hogy ez nem korrekt ajánlat!
- Nem mondom. Rendben van.
- Akkor találkozunk kilenckor a halsütőnél. Szia!
- Szia!

János megvárja, amíg Erika elhajt, csak utána ül be a kocsijába. Indít és mosolyog. Még mindig úgy érzi, hogy melegíti lelkét a decemberi napsütés.


kép: internet

A cikket írta: Yolla

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

pem
Szia Yolla!

Nagyon aranyos ez az írásod!

Amúgy tényleg tiszta tavaszi idő van... én is pont most kaptam egy ismerősömtől egy kedves kis bókos üzenetet. Aztán bevallotta, hogy a tavaszi zsongás van nála!
:) :) :)

Üdv: Pem
Kedves Yolla!
Nagyon tetszett az írásod...lelkemet (igaz, nem a januári tavasz miatt) melegség járta át. Főleg, hogy Göd a szomszédban van! :)
Csillaghullás!!!! 5 :)
Puszi
Csilla
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: