újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Repülés szárnyak nélkül 1. rész

Látogatók száma: 81

A repülőgép csendben araszol a felhők felett. Viola élvezi, hogy alattuk a felhők, mint hatalmas fehér dunnák, eltakarják a földet, felettük pedig szikrázó napfényben fürdik a végtelen tiszta kék ég. Lánya, Csilla, békésen alszik, bezzeg a fia, Csongor, most is olvas, mintha a kéthetes nyaralás alatt eddig nem lett volna ideje rá.

Kellemes volt a végtelen óceán partján múlatni az időt, kár, hogy a férjének egy hét után haza kellett mennie. Persze, valamit valamiért. Bálint végtelenül okos férfi, ez már az egyetemen is kiderült. Igaz, az ott megszerzett tudását permanensen pénzre váltja és házasságuk huszonöt éve alatt valóságos kiépít egy cégbirodalmat, melyben lévő vállalkozások egy részét férje nevén, másik részét meg Violáén jegyzik.

Csilla másodéves egyetemista, és Viola úgy gondolja, hogy a divatruhákat forgalmazó Kft-t leánya nevére íratja, hadd tanulja meg mielőbb a cégvezetést. A fiával már nehezebb dolga lesz, mert Csongor költő akar lenni, ráadásul semmi affinitása nincs az üzlet iránt. Szerencsére elsős gimnazista, reménykedhet, hogy kinövi ezt a butaságot, persze, azért anyai szíve sajog érte, és amellett, hogy felmenti a családi kötelezettségek alól, már azon töri a fejét, milyen megoldással biztosíthatná számára a megélhetést, azon a színvonalon, amelyet megszokott. Nem lesz könnyű, mert Csongor meglehetősen igénytelen, egyformán egykedvűen eszi a szusit és a paprikás krumplit, pólón és farmeren kívül nem hajlandó más ruhaneműt felvenni, s éppolyan lelkesedéssel gyűjti a könyveket, mint apja a pénzt.

Megengedhetnék maguknak, hogy rendesen adózzanak, de Bálint vérében munkál a megszokás, kár befizetni egyetlen fillér adót is, hiszen nem kapnak vissza belőle semmit, mást meg nem akaródzik neki támogatni, elég eltartania azt a sok naplopó alkalmazottját, mondogatja, pedig mindenkit minimálbérre jelent be. Viola él a gyanúperrel, hogy munkatársaik közül súghatott valaki a NAV-nak, mert rájuk szállt az adóhatóság, s lassan egy éve huzakodnak Bálint cégeinél az elmaradt és befizetendő adó mértékén.

Valószínűleg ismét a NAV miatt kell idő előtt hazatérnie férjének, ugyan nem mondta, csak a szokásos fél mosollyal a szája sarkában közölte Violával, hogy átcedálta a repülőjegyet a másnap reggeli gépre és este bepakolja a bőröndjét, s hajnalban, anélkül, hogy felébresztené feleségét, taxit hív és csendben útra kel.

Viola tudja, hogy akkor tűnik el szó nélkül a férje, akár napokra is, ha valamit egyedül akar elrendezni, és arról nem kell a feleségének tudnia, vagy ha viharos veszekedésük nem zárul közösen elfogadott megállapodással. Sajnos, ez utóbbi egyre sűrűbben előfordul, annak ellenére, hogy sok időt töltenek távol a családjuktól. Bálintnak Amerikában is vannak üzletfelei, akikhez rendszeresen kiutazik, miközben Viola a ruházati cégeinek Kínában gyártatja az árut, s neki oda kell figyelnie a folyamatokra.
Hozzák az ebédet, Csilla nem kér, csak iszik egy pohár bort és alszik tovább. Csongor gyorsan behabzsolja az ételt és olvas tovább.

Komótosan falatozik Viola, bár, ha megkérdeznék tőle, mit is eszik, lehet, hogy nem tudná megmondani. A műanyag tányéron tologatja a falatokat, mint aki nem tudja, megegye-e avagy sem, legalább annyira nem tudja, hogy mit kezdjen vele, mint Bálinttal, aki az utóbbi pár hónapban gyakran késő éjjel, kapatosan ér haza és a nappaliban alszik. Csillának is feltűnik apja viselkedése, ám jól megfontolt anyagi érdekből kizárólag az anyját meri faggatni, aki persze megnyugtatja, nincs semmi baj, csak feszültséggel teli az életük és apja így vezeti le a benne felgyülemlett fáradtságot.
Két hét múlva lesz a negyedszázados egyetemi találkozójuk, és Bálint hallani sem akar arról, hogy elmenjenek, mert nem szeretné látni a sok szerencsétlen csórót, hiszen a többségük az, még a végén munkát kérnének tőle vagy egyenesen kölcsönpénzt, soha meg nem adásra. Viola hiába győzködi, nem hajlandó változtatni az álláspontján. Kacérkodik a gondolattal, hogy férje nélkül is elmegy a találkozóra, hiszen oly kevés időt töltenek együtt, hogy Bálintnak fel sem tűnne a dolog. Szeretne találkozni kollégiumi szobatársával, Ildikóval, és Marcival is, aki - mielőtt megismerte a férjét - másfél évig csapta neki a szelet.

Milyen szép kék az ég. Jó így utazni, itt nincsenek gondok, csak lebegés az ég és a föld között, útban a pihenésből a munka taposómalmába. Két hét éppen elég ahhoz, hogy kisimuljanak az idegei és az utolsó két napban már egyre többet gondol arra, milyen változások várják idehaza, mert lesznek változások, abban biztos. Az őszi kollekciók már úton vannak, az is lehet, hogy megérkeztek, azokat be kell árazni. Beindul szeptembertől az internetes kereskedés, lehet, hogy a jó minőségű árut ott kellene értékesíteni, s lehetne a személyzet létszámát csökkenteni, bezárni egyik boltjukat és jó magas bérleti díjért kiadni.

Jaj, már kezd úgy gondolkodni, ahogyan Bálint teszi! Ha magasabbra akar repülni, akkor ki kell dobni a léghajóból a felesleges ballasztot. Viola cégei tisztességesebben adóznak, mint a férjéé, mert a könyvelőjük addig sakkozik, míg jut is, marad is, annak köszönhetően, hogy az asszony öt évvel ezelőtt otthagyta a közös könyvelőjüket, és az új megbízott cég vezetője kényes arra, hogy az adóhatóság ne találjon ügyfelei körében nagyobb adóhiányt.

Odakinn már sötétedik, lassan éjfeketébe vált a külvilág, lesz tizenegy óra, mire landolnak a Liszt Ferenc repülőtéren, és talán éjfélkor átléphetik a házuk ajtaját. Panni néni rendszerint tele hűtőszekrénnyel várja a családot, ahogyan az sem okoz Violának meglepetést, ha a két hét alatt a terebélyes házvezetőnő kifesteti a lakást, kitisztíttatja a szőnyegeket és a függönyöket, sőt, kidobja az elnyűtt ruhaneműket, konyharuhákat, törülközőket, amely ellen nem lehet apellálni, mert akkor úgy megsértődik, hogy azonnal szabadságolja magát, akár egy hónapra is, mely idő alatt fejre áll az egész háztartás.

Egyedül Panni néni tudja, hogy a háznak csúfolt ötszobás villában minek hol a helye, kinek mi a szokása, ki mire háklis, és egyáltalán, mennyi étel, ital, pipere- és tisztítószer kell a család zavartalan működtetéséhez. Az egyetlen alkalmazottjuk, akit nagyon jól megfizetnek, mert a sokszoknyás palóc asszony a családi titkok tudója, olyan, mint egy papnő, akinek kiönthető a lelkük bugyrában tárolt sérelmek, és akitől feloldozást kapnak, néhány szavas iránymutató tanáccsal egyetemben.

Megjelenik a felirat, hogy az öveket kapcsolják be, mert hamarosan landolnak. Felébred Csilla, nagyot nyújtózkodik, kipihente magát. Csongor befejezi az olvasást, Viola pedig arra gondol, hogy Bálint bizonyosan kijön eléjük a dzsippel, mert annyi a csomagjuk, hogy azt egy taxival nem vinnék haza.

Csakhogy Bálint nem jön értük, és alig sikerül egy taxit találni.
Sötétek a villa ablakai, és riasztó kültéri egységeinek infra fényei árulkodnak arról, hogy senki sincs odabenn. Nagyot dobban Viola szíve, csak nincs baj, hogy Bálint nincs itthon?
A konyhapulton Panni néni rakott krumplija és milánói makarónija várja a hazatérőket, még mindkettő meleg, így a gyerekek első dolga, hogy kezet mosnak és megkóstolják az itthoni finom falatokat. Igazából csak Csongor kóstolgatja, bezzeg Csilla mindkettőből nagy adagot eszik.
Viola nem éhes, inkább körülnéz a villában. Mindent a helyén talál, egyedül Bálint bőröndje hiányzik. Megint szó nélkül elutazott, nincs ez így rendjén.

A gyerekek elköszönnek az anyjuktól és visszavonulnak a szobáikba. Viola még elpakol utánuk a konyhában, majd megfürdik és kimegy az álom a szeméből. Fogmosás közben belenéz a tükörbe, ahonnan egy lebarnult, smink nélkül is szép arcú nő néz vissza rá, akiről senki sem mondaná, hogy a negyvenes évei közepén jár, inkább jó harmincasnak néznék. Az éjszakai krémet beissza az arca, selymes lesz tőle a bőre. Lehet, hogy smink nélkül megy az egyetemi találkozóra, had irigykedjenek a csoporttársnői, és talán Marci is észreveszi, még azt is, hogy két gyerek után az alakja is a régi maradt.

Frissen vasalt, tiszta ágynemű a franciaágyban. Milyen figyelmes Panni néni, még a könyvét sem mozdította el az éjjeli szekrényen, melyet elutazása előtt kezdett el olvasni. Éjjel kettőkor oltja le az éjjeli lámpát, s alighogy elszunnyad, a nappaliból egy nehéz tárgy zuhanásának hangja hallatszik. Felriad, felkel és kimegy megnézni, mi történt.

Végre hazaért Bálint, gyűrött arccal, kócos hajjal, italtól és cigarettától bűzlőn, és bár ránéz a hálószoba ajtajában megjelenő feleségére, de nem ismeri fel, talán nem is látja, hiszen részegségtől üveges szemmel ritka kivétel, ha valaki tisztán lát.

Viola határozottan ráköszön, mire Bálintban apró lángon eszmél a tudat, hogy végre otthon van. Úgy ahogyan van, utcai ruhában, cipőstől eldől a hófehér bőrgarnitúrán, amely forog vele, mintha ringlispílben lenne. Mindjárt hányni kezd, állapítja meg a felesége és a fürdőszobából kihoz egy műanyag lavórt, odakészíti a férjének, majd kimegy a konyhába kamillateát főzni, melyet ugyan kihány, de legalább kitisztul tőle a gyomra és hátha mégis az ágyba tudja fektetni.

Mire elkészül a tea és ihatóra hűl, addigra Bálint mélyen alszik, kissé hortyogva, ahogyan a részegek szokták, és a nappali légterében furcsa szagú elegyet képez a kilélegzett italgőz és a kamillatea párája.

A teát tálcástul a dohányzóasztalra teszi, és Viola úgy érzi, ennél többet nem tehet a férjéért, már ez is több az elvárhatónál. Becipeli Bálint bőröndjét a mosókonyhába, kinyitja és meglepődve látja, hogy minden úgy van benne, mint azt hazaindulása előtti este becsomagolta. A vizes fürdőnadrágon és a körülötte lévő ruhaneműkön apró penészfoltok csúfoskodnak. Panni néninek nem kell erről tudnia, gondolja és bőrönd teljes tartalmát a szemetesbe dobja, majd gondosan megtisztítja a kezét, s ismét lefekszik. Kerüli az álom, mintha leprás lenne, és lelkében a gyanú, hogy megcsalják, lassan meggyőződéssé erősödik.

Pirkad az ég alja, amikor felébred Bálint, és úgy érzi, csontjait álmában miszlikre törték, majd eszmél a tudata, hogy a nappaliban alszik, ezért kényelmetlen a fekhelye. A műanyag lavór és a kihűlt kamillatea látványára elmosolyodik, hiába töri magát Viola, mielőbb elhagyja és elköltözik Barbarához, akinél gondoskodásra nem számíthat, csak vad szexorgiákra, és neki éppen erre van szüksége.

Feltápászkodik, tusol, és felfrissülve fél hétre rendel két pizzát, felteszi forralni a teavizet és bekészíti a kávét a főzőbe, hogy egy gombnyomás után két perccel folyjon az a fekete nedű, mert az illik a bejelentéséhez. Nem akarja, hogy a gyerekei másodkézből, főleg ne a Violáéból tudják meg, hogy elköltözik.

Folyt.köv.

A cikket írta: Yolla

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: