újabb események régebbi események további események
20:14
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
16:43
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:33
Ilona új cikket töltött fel
11:41
zsoltne.eva új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
10:45
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
09:50
Kőnig új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
21:41
Ilona új hozzászólást írt Tündér naplóbejegyzéséhez
19:11
Hayde regisztrált a weboldalra
14:09
Új kérdést került be a Kérdezd a férfit menüpontba
13:51
Anyu válaszolt egy szavazásra
10:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:05
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
06:48
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
18:56
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
17:57
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
17:49
Ilona új cikket töltött fel
17:42
Ilona új hozzászólást írt zsoltne.eva naplóbejegyzéséhez
17:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
16:52
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez

A temetés

2010. május 13. - Látogatók száma: 125

Van, aki mindent feláldoz az alkohol miatt.

Szép napos idő volt a temetéskor, Juli ott állt apja mellett. A koporsó már le volt zárva, mire a ravatalozóba értek. Juli nem bánta, legalább nem látta azt a nőt, aki a világra hozta és ezzel be is fejezte anyai teendőit. Eszébe jutott, amikor barátnője azt mesélte neki, úgy szeret az anyukájához bújni, mert olyan jó "anyuillata" van!
Julinak az anyu illatot, a kocsmaszag jelentette. A napszemüveg mögé bújva, az embereket leste. Volt, akit megismert, volt, aki idegen volt számára.
Megismerte azt a kopasz férfit is, aki előtt elbarikádozta az ajtaját annak idején!
Eszébe jutott a férfi bűzös alkoholszagú lehelete, amikor a nyakába harapott és röhögve tapogatta sovány gyerektestét. Hirtelen hányingere támadt és elhátrált apja mellől. Az egyik fa mögé futott és öklendezni kezdett. A sírás fojtogatta a torkát és legszívesebben elrohant volna onnan! A tudat, hogy apja egyedül marad, visszatartotta. Erőt vett magán és visszalépett a sír mellé.
Hallgatta a pap kántáló szavait, magában szitkozódott, mert tudta, érezte, hogy semmi keresnivalója nincs ott.
Hozzátartozó?
Nem tartozik ehhez a halotthoz! És az sem tartozik hozzá!
Aztán hallgatta a koporsóra zuhanó rögök zaját. Nagyon gyorsan betemették a sírt a sírásók. Juli gondolatban köszönetet mondott nekik!
Amikor apjára nézett látta, hogy könnyezik. Ezen meglepődött! Majd eszébe jutott, valószínűleg anyja nem volt mindig alkoholista, és apjának vannak róla szép emlékei is!
Aztán a pap kezet fogott velük, majd gyorsan elment.
Köréjük sereglettek az ismerősök és részvétet kívántak nekik. Juli azon gondolkodott, vajon hányan gondolták őszintén azt, amit kimondtak?
Megismerte Istvánt, apja volt sofőrjét, a feleségét, Évi nénit, majd egyik tanárnőjét is, aki kérdezgette, hogy tanul-e még, mert ha nem, akkor nagyon sajnálja, mert az egyik legokosabb tanítványa volt. Juli elmondta neki, hogy főiskolára jár. A néni elégedetten bólintott, majd elérzékenyülve nézett fel Julira.
- Sajnáltalak nagyon kislányom! Bűn volt, amit anyád művelt veled!- és kibuggyant a könnye.
És akkor, Juli is elsírta magát! Érezte, hogy a néni könnyei nem a halottnak szólnak, hanem neki. Zokogásban tört ki, siratta borzasztó gyerekkorát, amikor játék helyett azt leste, mikor kell anyja elől elbújnia! Apja átölelte, majd elindult vele a kocsi felé. Beültek és elhajtottak. Szenvedéseik színhelyére egy pillantást sem vetettek!

A cikket írta: Babenko

10 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. június 30. 06:41

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 13. 16:00

Nem lett belőle alkoholista. De ilyen gyermekkor nem múlhat el nyomtalanul sajnos. :(

a gyermekkori rossz példák szinte beleivódnak az emberbe, igen nehéz azokon felülemelkedni, s sokkal könnyebb elbukni annak, kik mögött nincsenek szerető szülők még akkor is, ha még élnek
:)
2010. június 30. 06:39
szomorú, szépen megírt történet
béke poraira!
nagyon meg tudom érteni írásod főhősét
:)
2010. május 31. 21:23
Az elmulás mindig szomorú, legalábbis nekem, az édesanyámat négy éves koromban veszítettem el, egy baleset folytán és életem végéig hiányozni fog, valahol a lelkem mélyén, a megszakadt, pótolhatatlan anyai szeretet.Ez esetben nem szakadt meg az anyai szeretet, mert igazából el sem kezdődött soha, ami sokkal fájóbb lehet.
2010. május 23. 18:28
Nagyon megrendített ez a történet! Bizony, nehéz feldolgozni... Szeretettel: Ági
2010. május 18. 09:38
Érdekes irás, és szomoru.
2010. május 13. 19:49

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 13. 16:00

Nem lett belőle alkoholista. De ilyen gyermekkor nem múlhat el nyomtalanul sajnos. :(

Bizonyára nem könnyű feldolgozni. Sajnálom igazán.


javítás: dolgot
2010. május 13. 17:00
Sajnos egy életen át elkisér. nagyon jó írás!
2010. május 13. 16:00
Nem lett belőle alkoholista. De ilyen gyermekkor nem múlhat el nyomtalanul sajnos. :(
2010. május 13. 15:32
:(((
Egyetlen jó dolgok vélek felfedezni, - hiszen optimista vagyok, Juliból soha nem lesz alkoholista talán, mert ugye senki nem tudhatja előre, mi vár rá... :(
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: