Csak egy fokkal több!
Látogatók száma: 73
Van egy barátom, annak pedig egy felesége, ez pedig az Ő "monológja"
Valamikor nagyon szeretett volna az átlagnál legalább egy fokkal több lenni. Mindent meg is tett ennek érdekében. Amikor még csak iskolás volt, tanult, hogy jobb legyen, mint a többiek. Otthon sokat segített a szüleinek, 11-12 évesen már szinte egyedül vezette a család háztartását, nevelte a testvéreit, segített nekik a tanulásban, egészen addig nem is volt semmi baj, amig a szülei el nem váltak. Akkor minden megváltozott, a három gyerek közül Ő volt a legidősebb, munkába kellett állnia, hogy a testvérei tanulhassanak, hiszen még általános iskolások voltak. Megpróbált munka mellett tanulni, de már valahogy elromlott az egész. Elhatározta, hogy akkor a munkában lesz a legjobb, ez is siker, rengeteget dolgozott, túlórázott, műszakolt. Megtalálta a helyét, de egy idő után ez önmagában kevésnek bizonyult. Vállalkozásba kezdett, ami lassan indult ugyan, de kissebb aranybánya lett belőle. Időközben családot alapított, lakást vásárolt, bebútorozta, nevelte a gyerekeit, újabb vállalkozásba kezdett. Ez nem volt egy jó ötlet, közben jött az egyre romló gazdaság, a vállalkozást fel kellett adni, munkát nehezen talált. Elvállalt bármit, csak fizessenek, nő létére fizikai munkát is. Ez is jól ment. Közben felnevelte a gyerekeit. Aztán jött egy szomorú egészségromlás, ma már csak a házimunkában jó, abban sem a legjobb. Csak egy átlagos........(Mondja Ő).
A cikket írta: maresz058
Hozzászólások
időrendi sorrend
Na, ezért nem törekszem 100%-ot elérni a munkában, beérem 95%-al is!
:)
L.
:)
L.
Igen valahol mindig jobb akar lenni az ember, és bizonyítani ha másnak nem önmagának. Aztán ha a sors közbeszól bizony nehéz, sőt a saját elvárásainkhoz képest sokkal nehezebb jónak lenni. mert tudjuk milyennek kéne lenni, de ha valamiért nem megy, akkor csak átlagosnak minősítjük önmagunkat, de a környezetünk igazolhatja, hogy ez igaz, avagy sem! A betegségem óta jómagam is így vagyok, pedig próbálok jobbnak lenni, de ha nem megy, mert nem bírok akkor elégedetlen vagyok magammal, még ha a környezetem meg dicsér akkor is, mert tudom lehetnék jobb, ha bírnék, vagy tehetném. Üdv Éva.