A kukacoskodó szomszéd és a családi életünk
Látogatók száma: 37
Minden hol létezik ilyen, Én ezt is kifogtam!
A történet gyökereinkhez vezet vissza és régi lakhelyünkhöz, ahonnan 2 éve elköltöztünk!
A történet elején viszonylag jó szomszédi viszonyok voltak őseink között, de aztán összevesztek egy területen, amit még Én sem tudtam kibogozni és onnantól kezdve őseink, majd szüleink és miután mi odaköltöztünk, velünk folytatódott.
Úgy szól a mondás " Közös lónak túrós a háta" miénk túrós volt, az biztos. Az udvarunkban 3 lakó volt, a harmadik még elment. De ezek azt figyelték állandóan kivel beszélünk, mit csinálunk, na jó ha ráérnek, Én sokszor azt se tudtam ki megy el előttünk, pedig Én laktam a szélén.
Ők ráértek, aki nem dolgozik és eltartják, végül is kitelik az idejéből. Ez odáig fajult, hogy a páromnak kellett kiosztani Őket. Már az is gond volt, ha a gyerek kint játszott. A kedves, fiatal asszony, aki ott lakott jó dolgában már nem tudott mit kezdeni magával, hát foglalkozott a szomszédokkal és előtérben hallgatózva adta tovább az infókat.
Jó mi, ingyen hírújság.
Aztán eldöntöttük, ha törik-ha szakad, akkor is elköltözünk , mert a kedves hölgy egyre jobban belemélyedt a mivelünk való foglalkozásba. Azóta Én kertes különálló házban lakom, Ő bérházba költözött és sajna eddig 1 szomszéddal nem jött ki, ott meg laknak páran, főleg 10 emeletesben. Én jobban választottam, erre azóta Ő is rájött, de az idő elteltével semmit sem változott, ugyan olyan savanyú uborka, mint volt, semminek nem tud örülni és ugyan úgy eltartják, mint az előtt.
Én egy dologra vagyok büszke, hogy amim van, azért Én is megdolgozok és nem másokkal foglalkozok, nincs is rá időm, mint neki.
De, hát ilyen szomszédok voltak, vannak és lesznek! Ezt nem tudjuk kikerülni sajnos.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem könnyű, de sokkal jobb
pussz,
Tündér :-)