újabb események régebbi események további események
07:31
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Kulipintyó… (játékra)

2018. november 12. - Látogatók száma: 40

Kavics, Kontroll, Kenyér, Kutyasétáltatás, Kulipintyó

Egy ideig el tudta viselni, amint időközönként egy-egy kavicsba egykedvűen belerúgott, véletlenül sem emelte fel a lábát, hiába volt minden intelem, inkább csúsztatta a cipőjét az aszfalton, úgy haladt, hadd kopjon a cipő talpa, mígnem az anya nem bírta tovább szó nélkül megállni. Muszáj volt néha kontroll alatt tartania gyermekét, irányítani, mert ez a mindig ismétlődő eseménysor egyáltalán nem volt kedvére való. Szokta is mondani neki: Olyan vagy, mint Csoszogi, az öreg suszter!

Amikor elérték a kritikus pontot, túl a hídon, azon az egyenes keskeny útszakaszon, ami mellett jobbról az árkot mélyen kimosta az eső, a partoldal jó ideje omladozott, és csak idő kérdése volt, hogy a mesterséges kavicsos útból kimosva azt a kevéske földet is, ami még összetarthatta, ez a kis szakasz egyszer csak el fog tűnni.
A gyerek megtorpant előtte valahányszor erre vitt az útjuk, haragudott is mindig, miért nem mennek a másik úton? - Mert az nagy kerülő lenne! - mondta ilyenkor. Egy lépést sem volt hajlandó tovább menni. Az egész szakasz nem volt több fél méternél, de hiába volt minden biztatása, még a segítséget is, hogy megfogja a kezét, elutasította. Kezdetben haragudott rá ezért, majd belátta, hogy ebben nincs semmi szándékosság a részéről, nem makacsságból teszi ezt, hanem egyszerűen fél, bizonytalan és ilyenkor mindig az út bal oldalán az időközben tüskés bozóttal benőtt kerítésbe kapaszkodott. Az anyának rá kellett jönnie, hogy ezen nem fog tudni változtatni, minden rábeszélése hiábavalónak bizonyult. Mondhatott ő bármit, hogy közel van már a kulipintyó! Ne butáskodjon! Már csak egy lépés az egész - biztatta… Végül azért mindig sikerült átverekednie magát, segítség nélkül, egyedül. Ez volt az a pont, amikor érezte, hogy baj van a gyereke egyensúlyérzékével, de amint túljutottak e szakaszon, már nem tulajdonított nagyobb jelentőséget ennek.

Jócskán előrehaladott volt már az idő, mire megérkeztek a kertbe. Szemük is már kopogott az éhségtől, hiszen túl voltak már a reggeli idején. Az anya még bírta és dolog után nézett. Egyáltalán nem bánta, hogy az út nehezén túl a gyerek első dolga, hogy valami harapnivaló után kotorásszon a táskájában. Mindig így szokta. A friss levegő, a hosszú gyaloglás legalább meghozta az étvágyát - gondolta és az sem zavarta, ha megeszi még az ő részét is. Csak egy szelet kenyeret azért hagyjon a végére, neki az is elég lesz az, az egy fürt szőlő mellé, majd ha a munkáját befejezte. Azt inkább sajnálta, hogy semmilyen munkára nem tudta rábírni, megszerettetni vele a kertészkedést. Mindenbe hamar beleunt és nem sok köszönet volt abban, amit tett, ezért inkább hagyta, találjon valami igazán kedvére való elfoglaltságot. A kutyasétáltatásra esett a választása és úgy tűnt ennek a szomszéd kutyája is örült. Neki magának legalább nyugta lesz egy ideig mindkettőjüktől.

A cikket írta: Zséva

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: