Életem legszörnyűbb napja
Látogatók száma: 445
Minden nő rémálma az, hogy lapátra kerül. Persze ez egy csúnya kifejezés, hisz mi szeretjük a férjünket, nem igaz? Nem szeretnénk, ha így járnánk és még kevésbé tesszük mi ezt, de hát az élet kiszámíthatatlan...
Niki és Marci már öt éve voltak házasok. Kapcsolatuk nem volt felhőtlen, de még a nagyobb veszekedések után is mindig kibékültek egymással, hisz szerették egymást. Niki egy kissé heves vérmérsékletű volt, amíg Marci nyugodtan volt képes szeretni. Niki tanárnő volt egy belvárosi kis iskolában, Marci pedig nem messze Niki munkahelyétől vezetett egy népszerű műszaki boltot. Nem ittak, nem cigiztek, rendszeresen eljártak sportolni, még télen is. Mintapár voltak mintaélettel. Sokszor jártak együtt bevásárolni, amolyan hobbi volt ez részükről. Mindig ugyanazt a hipermarketet keresték fel, hiszen a legjobb árakat kínálták. Nem költöttek sokat, inkább csak nézelődtek, a nem túl sok fizetésük nagy részét félrerakták, családot terveztek legalább két gyermekkel.
Niki egy nap megbetegedett, ezért nem ment dolgozni. Marci bevitte neki a teáját a gyógyszereit és a vitaminokat, majd elrohant dolgozni. Nem sokkal ezután csörgött a telefon. Niki odasétált fölvette, és beleszólt.
-Halló?
-Mehetek?
-Persze.
-Jó, egy fél óra múlva ott leszek.
-Rendben.
Niki letette a telefont és visszabújt az ágyba. Nemsokára megérkezett a vendége.
-Szia!
-Szia!
-Olyan rég láttalak!
-Én is!
-Szépen élsz, Niki.
-Veled mi a helyzet, Bálint?
Én csak itt voltam a városban. A múltkori találkozásunk után nem tudtam megállni, hogy ne hívjalak fel.
Jól tetted. Tudod örülök, hogy kihasználtad a számcserét, hiszen ritkán találkozom régi kedves ismerősökkel. Mesélj, mi újság?
-Megházasodtam, elváltam, dolgozom, a szokásos.
-Én is megházasodtam.
-Tényleg? Ki lett szerencsés férj?
-Marcinak hívják nagyon kedves fiú.
-Szereted?
- Nagyon. Mosolygott Niki.
Nikin és Bálinton látszott az öröm, a felszabadultság, ahogy beszélgettek. Rég nem látták egymást. Bár a gimnáziumban csak egy futó kalandot éltek át együtt, amelyből kimaradt a szex, mindig nagyon jóban voltak egymással.
- És? Mi szél hozott Budapestre, hisz már régóta külföldön dolgozol?
- Hívott a honvágy. Bálint érzékien megsimogatta Niki haját, de a nő ekkor elkomorodott.
- Mi a baj?
- Ezt nem tehetjük, érted? Most azt hiszem, menned kellene!
-Ne csináld már!
De Niki ellökte magától a férfit.
-Rendben, talán egyszer, ha te is úgy fogod gondolni.
Bálint bezárta maga mögött az ajtót, Niki fellélegzett.
- Már csak ez hiányzott. Suttogta maga elé.
Miután a nő kiheverte a fura affért, nekilátott a házimunkának. Megfőzött, majd a mosógépet készült jól megtömni, amikor fura dolgot vett észre. Marci otthon hagyta a telefonját.
Niki hozzá sem nyúlt, de az megszólalt és akarva akaratlanul is a képernyőjére nézett.
Valami nő hívta.
Niki azt gondolta, hogy csak a biztosító zargatja őket, ezért felvette.
A két nő egyszerre lepődött meg.
-Szia, édesem!
- Maga kicsoda? Kérdezte Niki.
Hogy ki vagyok? A nő vette a lapot, és letette.
Marcinak este hosszasan kellett magyarázkodnia, míg végül feladta a harcot és mindent bevallott. Niki naphosszat sírt, munkáját egy időre abbahagyta. Teljesen összetört.
Ám egy napon, mikor a táskájában kutakodott megtalálta Bálint telefonszámát. A helyes, erős férfiét, akit talán nem lett volna szabad akkoriban elmulasztania.
De a férfi megbocsátó és szelíd volt randijuk első estéjén, és később nagyon úgy tűnt, Niki másodszorra választott jól.
Niki minden nap azt érezte, hogy Bálint nem tenne ilyet, boldogok voltak.
A cikket írta: gali36
Hozzászólások
időrendi sorrend
Biztos vagyok benne, hogy jól fogom magam érezni sok jó ember és jó cikk között.
Üdv, gali36
Tetszett az írásod, üdvözöllek közöttünk, érezd jól magad nálunk! :)
Pussz,
Tündér
Szia, gali36
Egyébként tetszett az írásod, a vége kifejezetten. Mint a mesében. Néha érdemes körülnézni.
Pussz,
Éva