Kapuzárási pánik nőnél???
Látogatók száma: 1 581
Új vagyok itt. Már a rovat címeknél elakadtam, mert választhattam volna a "Kapuzárási pánik nálunk", és a "Szeretőm van" címekből is. Végül a "Megcsalás?!" lett. 22 év együttlét és 18 évnyi házasság után tegnap lefeküdtem egy ismeretlen férfival.
Az esemény nagyon friss, de az okai már messzire nyúlnak vissza.
Szerelemgyerekként jöttem a világra, anyukám 18 évesen szült meg engem (egy pszichiáter biztosan visszavezetné ide az okokat!), szeretett, féltett, de mindig támogatott. Kár, hogy már nincs velem, ő megértene.
16 évesen vesztettem el a szüzességem egy picit ügyetlen fiúval, akivel még 1 évet jártam, majd 17 évesen megismertem a nálam majdnem 6 évvel idősebb férjemet. Az elején nem szerelemnek indult, de kb. fél év után az lett. Majd a szokásos történet, 21 évesen összeházasodtunk, 23 évesen szültem, majd hirtelen szültem mégegyet és kb. öt évre ki is vontam magam a Nő szerepből, és csak Anya üzemmódban voltam. Persze ez nem azt jelenti, hogy a párommal nem voltunk jóban. Sőt. Úgy érzem, a lehető legokosabban, és legjobban "vészeltük át" a gyerekek kiskorát. Ha nem voltunk mindketten hulla fáradtak szexeltünk, szerettük egymást.
Ez azóta sem változott. Szexelünk és szeretjük egymást. Csak én változtam. A hosszú évek alatt többször éreztem, hogy valami nagyon komoly dolog kimaradt az életemből. Mégpedig a pasizás, a flörtölés, a különböző férfiak, különböző szexuális szokásai. Nagyon sokszor vívódtam azon, hogy kellene keresnem egy szeretőt. Először 10 évvel ezelőtt, majd kb. 3 éve. Ezeket azonban mindig sikeresen elfojtottam magamban. Úgy is mondhatjuk, hogy kreatív módon mindig fel tudtam dobni a szexet valamivel, ami hosszú időn át "töltött" engem érzelmileg és szexuálisan is.
Az internet miatt 3 éve azért tovább is jutottam. Regisztráltam egy kimondottan szexpartner-kereső oldalra, olyan vérlázítóan, nagyon konkrét oldalra, ahol mindenki leírja a vágyait, lefotózza a különböző testrészeit, majd rajta, ki-ki tegye össze amije van és élvezze...
Az oldalon lévő tartalmak, a kapott levelek, privát chat-ek nagyon izgalmasak és bizsergetőek voltak. Három férfival találkoztam személyesen, kávézás erejéig, de szánalmasnak éreztem az egész helyzetet. Két hét után rá is untam és leregisztráltam. Konstatáltam, hogy ha nagyon akarom, tudom én élvezni és értékelni otthon a drága férjemet, aki imád engem és sose gondolná, hogy ezt meg tudom vele tenni.
És itt a történetben elérkeztem napjainkhoz. 39 éves vagyok és nagyon rosszul élem meg az utolsó 30-as évemet. Ez nem valami női hiszti, édesanyám 40 éves kora előtt hirtelen halt meg úgy, hogy boldogtalan volt.
Tudom (remélem) én megérem a születésnapomat. De a kisördög a bal vállamon nem hagy nyugodtan élni. Így két hete újból felregisztráltam a szexoldalra és komolyabbra vettem a "keresgélést". "Aki keres, az talál" - a személye nem is fontos a történetemben. Csak az, hogy tegnap lefeküdtem vele. Izgalmas volt és persze merőben nem a megszokott. Élveztem, már amennyire el tudtam engedni magam. Összességében viszont nem volt annyira jó, ahogy azt én elképzeltem. Nem a pasi tehetett róla, ő mindent megtett, sőt....egy édes, aranyos, heves, 30-as, igazi úriember volt.
Mindig azt hittem, hogy 22 év után milyen nehéz lesz egy idegen férfinak megmutatni a testem. De nem, az egyáltalán nem nehéz. Ami utána jön, az már keményebb. Reggel 7-től, délután 3-ig lezavartam magamban egy közepes lelki válságot. Ostoroztam és mentegettem magam egyszerre. Mert ez nem csak az én hibám. A férjemé is. Ki tudja miért én tini koromban nem voltam szexuálisan túlfűtött. Ez a korszak nálam a 3.x után kezdődött. Sokfajta dolgot ki szerettem volna próbálni, persze a férjemmel. Párszor emlegettem a vágyaimat, ő ha reagált is, nem valósította meg őket. Lehettem volna rámenősebb is, voltam, de azt akartam, hogy partner legyen különböző intim segédeszközök vásárlásában, és egyéb mindkettőnket izgató dolgokban. Nem volt az. Így viszont én kerültem ebbe a helyzetbe. Ha nagyon akartam volna, el tudtam volna "kerülni", de nem akartam.
Most, hogy kiírtam magamból már jobb, és innen már csak javulhat a lelkem állapota. Nyilas jegyében születtem és meglehetősen önző vagyok ahhoz, hogy sokáig keseregjek bármin is.
Sokan biztosan elítélnek majd, de remélem lesz olyan is, aki megért.
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Válasz erre: Divi Éva
Kedves Borsóka!
A házzasságom 8 évig tartott. Utánna volt 2 évig taró kapcsolatom. Egyedül éltem 5 évig, majd volt egy kapcsolatom3 évig. Egy év egyedül, majd a jelenlegi kapcsolatom tart 15 éve.
19 évesen mentem férjhez. Előtte nem sok fiúzási lehetőségem volt, de az igazság az, hogy valahogyan mindig megtaláltam abban a kapcsolatban ami kell amiben épp voltam. Lehet szerencse, lehet magam alakítottam az igényeimet a szolgáltatásokhoz, vagy elég volt az amit kaptam, s nem akartam mást, vagy többet. Így három férfi volt az életemben, helyesebben van. A negyedik aki a legfontosabb a fiam. Az igazság az, hogy a neveltetésem sem volt olyan, mely engedte volna nagyon a nagy kíváncsiságot a kalandok iránt. Megtanultam mindig azt kell becsülni ami épp van.
Remélem az életed helyre jön, s megtalálod benne a saját helyed. Üdvözlettel Éva.
Ne haragudj az előző hozzászólásomért, igazán nem volt jogom megkérdezni kapcsolataid számát.
Tisztellek, hogy mindig meg tudtál maradni a választottál párodnál. Csak azt próbáltam érzékeltetni -lehet, hogy nem a legjobban-, hogy nekem a 22 év volt sok. Mert a 22 év az én érdemem. De mindig csak én próbáltam feldobni a szexuális életünket, újításaim beváltak, eleve így tartunk a 22. évünknél. Amikor még csak 15 éves házasok voltunk, akkor eszem ágában nem volt félrelépni, sőt még sokáig utána sem.
Lehet, hogy ez mindenképpen megtörtént volna. Ha nem így, akkor a sors hozott volna olyan fordulatot, illetve férfit, aki elcsábít.
Borsó
Válasz erre: Je t'aime
Kedves Borsóka!
Nagyon érdekes a történeted, és nagyon jól tetted, hogy kiírtad magadból.
Ezt nevezném terápiás és egészségmegőrző, receptköteles magatartásnak. :)
Mily meglepő (nem nekem), hogy ezt a minőséget, mentalitást (alkalmi szexpartner) eddig a férfiakénak tudták be, és nem illet egy nőnek is bevállalnia, pláne bevallania azt, hogy érzések nélküli testi kontaktusra vágyik, ösztönlény lehet.
Így viszont rövidre zárod, kirekeszted magad a legszebb létből, ami életünk egy ajándéka: a szerelemből. Az érzésekből, amiben megfürödni gyönyörűség, ilyen állapotban szeretkezni mámor. Egy csoda, egymásnak adott buja önfeledt belefeledkezés a másikba.
A helyzeted bonyolítja, hogy férjes asszony Vagy.
Azt gondolom, nem hogy a férfiakkal, de a férjeddel sem élted ki magad sem az együtt járás, sem a „heves és pezsgő” házasság első éveiben. Ismerek olyan párt, ahol az asszonyka kiskorú szűzlányként lépet a frigybe, de a szenvedélyes és fantáziával teli szeretkezések íze 20 év után is megmaradt. Mert kölcsönös volt az egymás iránti vágy, a bizalom, a figyelem, a szeretet. A férjed kicsit lustácska, nem veszi komolyan a jelzéseid, biztos magában, és a birtokában, Benned.
Címnek testhezállónak találnám a Szenvedély szót, ami lassan, de biztosan érlelődött Benned, és most feltört. Nincs, aki csillapítaná, az elfojtás, fel nem oldás feszültté, ingerlékennyé teszi a nőt.
Puskaporossá válhat otthon a levegő, még távolabb kerülnek egymástól, a végét a gyerekek is megszenvedik.
Két dolog történhet: megéled az alkalmi partnerekkel a nyers szexualitást, ami veszélyes játék, mert kiéget.
Viszont az új tapasztalat új ízt, izgalmat hozhat a családi ágyba. Felpezsdítheti. Egy ördögi kör, mint a drog. Kell az utánpótlás, a veszélyérzet, a kaland. Nem hinném, hogy ezt hosszú távon lelkileg bírnád. Egy nő sem erre születik.
A másik verzió: csak egy emberre figyelsz, abból viszont érzelmi kötődés lehet könnyedén.
A bujkálás, a szerepjátszás egy idő után felőröl, elvakít, más személyiségjegyek nyilvánulnak meg, ez viszont elárulhat otthon. Nem tudod majd közel engedni magadhoz a férjed, frigiddé tesz a más iránt érzett szerelem.
Egyik megoldás sem megnyugvás. Gondolkodj, és ne legyen lelkiismeret furdalásod.
Borsóka, a Boldogságot keresed – és a szívedhez a test nyelvén vezet az út.
Zsötem
Jól látod, még én sem tudom, hogy mi lesz. Mert hát hiába tervezem el, hogy ennyi, nincs tovább, a gondolat, illetve az emlék befészkelte magát az agyamba.
A címről annyit, hogy egy ideje már foglalkoztatott a gondolat, hogy mással is legyek. És ezt mindenképpen meg akartam tenni a 40. születésnapom előtt. Hogy jól tettem-e, majd kiderül, de mindenképpen meg fogom írni.
Borsó
Márai Sándor: Az igazi
Nem ítéllek el, ÉN tökéletesen megértlek! Minden nőnek joga a személyes igényei kielégítésére. Igazat adok ugyan Zsötemnek, hogy szerelemből szeretkezni az igazi mámor. De ez csak ritkán, rövid ideig adatik meg, ha megadatik egyáltalán. (Nekem megadatott, de a rózsaszín köd felszálltával nem éreztem boldogabbnak magam attól, hogy én átélhettem!) Ha lehetne választani egy padon elfogyasztott hamburger, és egy étteremben elköltött, gyertyafényes, zenés vacsora között mindenki az utóbbit választaná. Ám ha éhes valaki és eszik egy hamburgert, az éhsége attól is elmúlik. Bármelyiket választja az ember (az asszony) a végeredmény jóllakottságot eredményez. Ui.: EL NE MONDD A FÉRJEDNEK!!!!!!!!! A pasik nem bírják az igazságot, még, ha megértőnek is mutatkoznak! Hidd el nekem!
Puszi
Juli :))))
Válasz erre: JFEVIKE
Szerintem jól tetted! Én gyáva voltam, és vagyok az se megoldás. Ez nem pánik... egyszerűen egy kis kíváncsiság.:)
Teljesen megértem a szempontjaidat, hidd el más nők is ugyanígy vannak ezzel. Soha nem voltam híve a megcsalásnak, a szememben egyenlő volt az árulással. Ám, ahogy betöltöttem a harmincat, minden kezdett megváltozni bennem. Átértékelődött az életem, és rájöttem, mindenről lemondtam azért, hogy jó feleség, jó anya, és tisztességes nővé váljak.
Leginkább önmagamról mondtam le, az álmaimról, a vágyaimról. Akárhogy is nézzük, egyik sem jó. Meg kell találni a középutat a kettő között, csak ez lehet a megoldás...
Tyson
Válasz erre: Tyson
Borsóka, szijjja! Én nem ítéllek el és megértelek. Kapsz tőlem 6*-t!
Tyson
Mire ez a nagylelkűség? Azért nem olyan egyszerű ez, mint gondolod. A szándékot csillagozod? Vagy a lehetőség kihasználását, az írást, vagy mit? Az írót, a sztorit? A nőt? :-)
Hányan mondhatnánk el, hogy kerültünk ilyen helyzetbe és kihasználtuk, vagy nem?
Pussz,
Éva
Egy könyvben olvastam, hogy "- Nem az a baj, hogy őrá gondolok. Hanem arra a másik életre gondolok, amit nem élhettem meg..."
És az dobja az első követ...
Pussz, Tündér