újabb események régebbi események további események
16:58
Zet új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:58
Sáriell regisztrált a weboldalra
14:10
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
12:08
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
10:26
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:26
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
20:51
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:20
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:10
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:08
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:04
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
19:50
Ilona új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:45
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
19:37
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez
14:28
zsoltne.eva új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
14:01
Anyu új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
13:59
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
13:52
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
13:47
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
12:38
Ilona új hozzászólást írt az egyik naplóbejegyzéséhez

Kötelező szerelem

2011. szeptember 9. - Látogatók száma: 123

A királynak mindent szabad.

Kötelező szerelem

Még van néhány király Európában, de nincs több hatalmuk, mint amennyit a pénz ad a gazdag embereknek. Biztosan fáj a szívük, amikor arra gondolnak, hogy élet-halál urai lehetnének, ha párszáz évvel előbb találnak megszületni. Hát még hogy fáj a szívük, amikor eszükbe jut, mi mindent megengedhettek maguknak a régi királyok, például a csinosabb alattvalóikat egyszerűen az ágyukba parancsolták. A házasság nem nyújtott védelmet, sőt maga a király keresett férjet a kitüntetett hölgynek (aki aztán boldogan nevelhette a királyi magzatokat). Kegyencnők jöttek és mentek, aztán a világ nagyon erkölcsös lett, hol ennek, hol annak nevezte ezeket a nem is mindig irigylésre méltó hölgyeket. A különféle dísznevek között még aránylag enyhe az ágyas vagy a konkubina; bár valljuk be, elég megalázó, ha leágyasozzák a király aktuális barátnőjét.

Meg aztán, ez az esetek többségében nem szabadon választott gyakorlat volt, hanem kötelező. A megtisztelt dáma mi mást tehetett volna, becsukta a szemét, és tűrt – különösen ha a királyi udvarló annyira, khm, előnytelen külsejű volt, mint Jakab, ezen a néven második az angol trónon.

Már a trónra kerülése előtt kinézte magának Catherine Sedley-t (1657 – 1717), akinek az apja, Sir Charles Sedley, udvaronc, politikus, költő, drámaíró, hírhedt szoknyavadász és ügyeletes léhűtő volt II. Károly király udvarában. Gyanútlanul csiszolgatta az Epreskert című vígjáték jambusait, miközben Jakab, akkor még csak reménybeli trónörökös, észrevétlenül beférkőzött Catherine kegyeibe. A zord apa felháborodott – bár meg kell jegyezni, azt még csak elviselte volna, hogy a lányával kamatyol a király, de azt már nem, hogy római katolikus. Egyetlen szót sem szól, ha egy rendes anglikán férfi teszi azt a lányával, amit a pápisták is megtesznek szívesen, legföljebb nagyobb a bűntudatuk.

Másoknak sem tetszett a királyi etyepetye; a gyóntató atya, Fr. Giffard, továbbá Lord Sunderland és más tanácsosok szóvá is tették. Jakab udvariasan végighallgatta Giffard javaslatait, a tanácsosoknak viszont megmondta kereken, ne üssék bele az orrukat abba, ami nem rájuk tartozik. Catherine egycsapásra Dorchester grófnője lett, és Jakab törvényesítette a lányukat, Lady Catherine Darnley-t, aki később grófokhoz és hercegekhez ment feleségül, ebben a sorrendben.

Már akkor is (1686) sokan húzták az orrukat, amikor a királyi szerető előlépett grófnévá, és Catherine jobbnak látta, ha egy időre eltűnik a világ szeme elől, elutazott Írországba üdülni. Jakab rosszul viselte az elválást, szerelmes leveleket írogatott, és közben nem vette észre, hogy a politikai ellenfelei szép lassan forradalmat készítenek elő. Catherine visszatért Londonba, de a királyt már nem kellett sokáig boldogítania. 1688-ban kitört a forradalom, hivatalosan azért, mert Jakab makacsul megmaradt katolikusnak, és mert feleségül vette Modenai Máriát, egy 15 éves itáliai hercegnőt, akit ugyan protestánsnak neveltek, de mindenki „tudta” róla, hogy a pápa beépített embere.

A forradalom győzött, Sir Charles Sedley bosszút állt, amiért egy katolikus lukapiszka meggyalázta a protestáns Sedley nemzetséget. Jakab Franciaországba szökött, aztán megpróbálta visszaszerezni legalább Írországot, 1689-ben, de vereséget szenvedett, visszakullogott Franciaországba, és ha igaz, éjjel-nappal csak imádkozott.

Catherine egy percig se gyászolt; 1696-ban feleségül ment Sir David Colyear-hez, aki 1707-ben Portmore grófja lett. A kétszeres grófnő valószínűleg ebben a házasságban sem volt boldog, mert végül is nem a férje karjaiban halt meg, hanem egy divatos fürdővárosban, ahová a hölgyek főleg társkeresési céllal jártak, vagyis körülbelül úgy működött, mint ma a Facebook.

A cikket írta: Müszélia

3 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. szeptember 12. 08:29
Jó a stílusod:)

Hát, azért Catherine sem volt vmi szép, szerintem:)

Akkoriban senki sem volt szép (egészséges) a sok belterjes házasság(izélés) miatt:)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: