Játszmaoktatás kezdőknek

Látogatók száma: 33

Országos barátnőm már hét éve mindig buzgón lát el női tanácsokkal. Ha kérem, ha nem. Többnyire nem, de azért nem adja fel, hiába sokadszorra is falra hányt borsó, biztosan lát bennem fantáziát. Még nem jött rá, hogy bár tanulékony vagyok, s némiképp nyitott az újdonságokra, de egyben megátalkodott makacs is, és a büdös életben nem lesz belőlem egy kifinomultan játszmázó drámakiralynő.

Egyszer letolt, mint hóhotró az útról egy inuitot, mert én hívtam fel először egy pasit. Játszmában egyes alá, leülhet. A francba velem és a nézeteimmel az egyenlőségről.

Egy rákövetkező esetben mondtam az aktuális pasinak, hogy ha esetleg érdekel a dolog, akkor másnap majd hallani akarom a hangját. Aztán kölcsönös érdeklődésre leltünk és másnap reggel elküldte a számát. Én meg küldtem sms-t, hogy Vénusz üdvözletét küldi. S egy kacsintást kaptam válaszul.

Kora délután jelentkezett messengeren.

-Otthon vagy?

- Igen.

- Egyedül vagy?

- Miért?

- Gondoltam meghallgatom a hangod élőben.

- Nem vagyok egyedül, de mindjárt megoldom. Két perc.

Két perc múlva csörgött a mobilom, s jólesően eltréfálkoztunk, majd a vonal megszakadt egy vicc mesélése közben, pedig még nem is tartottam ott, hogy megszakadok a röhögéstől, csak majdnem.

Gondoltam, hogy visszahívom, de közben írt cseten, hogy pillanat, hívta közben két másik is. Én meg írtam, hogy jól van, ha gondolja, hívhatom én is, mert korlátlanul megy ez nekem. Aztán visszahívtam és folytattuk, ahol abbahagytuk.

Később, amikor a barátnőmet hívtam, meséltem, hogy felhívott. Már majdnem meg is dicsért, csak aztán megtudta, hogy miután hívott, visszahívtam. Bakker, pedig már majdnem megvolt a kettes!

- Visszafogott Vénusz -

támogatóink