Kulisszák mögött... (Rémes randik) Donna után szabadon... (5)
Látogatók száma: 66
Ki hallott még ilyet? Voltam én már minden, csak szép, meg jó, meg aranyos nem és csak nyeltem, és nyeltem... A rémes randikról nem is beszélve! Tehát?... Én kurafi vagyok?...
Mégis mit képzel ez a nő magáról? - gondoltam. Lopom én a matériát? Úton-útfélen, mint gondolja, hogy csak durrogtatom a patronokat? Kénytelen voltam jobb belátásra bírni. Akkor is, amikor túlzottan elragadta a fantáziája. Azt már biztosan tudtam, hogy mire volna igazán szüksége?.... Ki nem mondta volna, hiába kérdezgettem, mi lenne a jó neki? Mellébeszélt, mint mindig. Gondoltam, hogy ki más mint én, vagy mi más, mint az enyém?... De a produkció az persze rám várt. Némi előkészületeket ugyan igényelt részemről, ezt sehogy sem tudtam kikerülni. Amit ő nehezen bár, de idővel befogadott abba a kis buksijába.
Akkor térjünk a lényegre. A minap is hasonló kitörésének voltam az elszenvedő alanya. Én már javában pörgettem azt a csöppnyi kis agyam, hogy megyek hozzá. Képes volt meggyanúsítani a szomszédasszonyommal, pedig én csak a férjét dicsértem. Mint már sokadik alkalommal is, amikor nem álltam szinte azonnal a rendelkezésére. Pedig, amikor a közelébe kerülök azonnal "ácsorgok".
- De hát a barátságot csak ápolni szükséges?! - mondottam, is amikor felelősségre vont.
Ezt tettem, vétlenül, rá sem nézve közben az asszonyra. De, amikor olyan jópofa, amikor mondogatja:
- Jajj István? Te olyan izé... vagy?...
- Hát, ha még azt is tudná?... , hogy milyen is vagyok? De hamar kivertem a gondolatot is a fejemből és visszatértem az ura dicséretére, amit ugyanolyan szívesen hallgatott, mint, amikor az ő popójára tettem félre nem érthető megjegyzéseket.
- Hogy tudott tiltakozni?... ha eszembe jut is kiver a víz! - Amikor én csak a kerületét firtattam?...
- Végül is nem az én dolgom átérni! - mondottam néha szerényen. Na meg most éppen nincs annyi lóvé a zsebemben, hogy világ-körüli útra menjek. Ennyi megjegyzés, csak nem bűn? - gondoltam. Mindenfélét belemagyaráznak. Olyat is, ami pedig meg sem fordult a fejemben. Jaj Istenem?! Pfúú!
Helyette, mert fiatal volt még az idő, mindent félretéve bevágódtam az - nem minden kockázat nélkül - autómba és lezavartam vagy 60 kilométert, hogy a drágám ne szenvedjen hiányt, és ami azt illeti nekem is voltak hasonló, érzéseim.
Amikor a közelébe kerültem, nem bírtam tovább magammal és felhívtam telefonon, és már szinte elakadt a kormány, mert annyira be voltam indulva. Mármint az ágaskodásom következtében.
- Tíz perc és ott vagyok nálad!... Nem hagyva több időt arra, hogy tovább morfondírozzon. Ilyenkor a meglepetéstől szóhoz sem jutott.
Mindig tudtam, hogy nagyon szereti a váratlan eseményeket, nem okozhattam neki csalódást!
Ekkor egy kis hiba csúszott a számításaimba. Ledöglött az autóm. Olyannyira, hogy kétségbe estem. Eltörött a féltengely. Na most mi lesz? Itt vagyok közel hozzá, úgy két kilométerre, és sokkal távolabb otthontól. Nyakamban a késő este, és sehol egy ismerős? Na és még a Soma kutyám is velem van, ráadásul szakad az eső?...
Senki sem törődik azzal, hogy most mi lesz velem?
Kétségbeesésemben hívtam a barátnőmet, aki persze felajánlotta, hogy oda jön a helyszínre, csakhogy ne legyek egyedül... Kedves, de ezzel sokra nem mentem volna, így lebeszéltem róla. Helyette inkább egy autószerelőt, aki elvontat onnan, ha tudna leakasztani a szögről. Persze, hogy olyan ismerőse nem volt.
Kénytelen voltam egy kis szünetet beiktatni a tervezett légyottunk elé, amíg használható ötletem nem keletkezett.
Jött is a segítség!... Mire valók a barátok?... és itt jött be a spontán probléma megoldó képességem.
folyt.köv.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Pedig ritka jó móka volt!?... Nem is oly régen volt!... Hol volt, hol nem volt. :-)
Szia DOMINKA!
Igen a barátnőm az vérforralóan tüzes, de miért kössem fel a gatyám?....
Hát úgyis le kell venni?!....
Köszönöm a méltatást :)
Üdv. István
Persze a puding próbája az evés! Te ne tudnád? :-)
Igen a barátnőm az vérforralóan tüzes, de miért kössem fel a gatyám?....
Hát úgyis le kell venni?!....
Köszönöm a méltatást :)
Üdv. István
Nem tudok szó nélkül elmenni a cikked mellett! Szuper lett, hoztad a formádat! A barátnőd egy vérforralóan tüzes nő lehet, kösd fel a gatyát! :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Szia Évi!
Köszönöm a méltatást, és az értékelést.
Puszi. István :)
Lehet, hogy a "rendszeretők" kategóriába kevesebben tartoznak?...
Az sem lenne nagy baj, ha képessége van a probléma megoldására az illetőnek...
De mi van akkor, ha nem működik a mobilja se? Akkor viszont mégsem volt előrelátó. Minimum előkészületek hiányában, némi felszerelés nélkül hogyan is töltötte volna el az éjszakát?...
Arról nem is beszélve, hogy közben a barátnője mit élhetett át? :-)
Köszönöm a méltatást, és az értékelést.
Puszi. István :)
Nem, dehogy, annyira nem vagy k.....fi, csak ha a gondolatokért bünti járna, akkor a barátnődnél igen csak bele kellene húznod, hogy eloszlasd a kételyeit... :-)
A folytatásban remélem fény derül erre is!? :-)
Pussz!
Éva
Apropó! Jó a fotód!