újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Tus

Látogatók száma: 1 100

Avagy a zuhanyos nagy vívódás...

Márta akkor már hónapok óta küzdött önmagával, amikor elhatározta, véget vet minden szenvedésének, majd meztelenre vetkőzve beállt a tus alá. A ruháit ösztönösen vetette le s dobálta a szennyestartó fedelére. A levetett darabokban megbújt testének jellegzetes illata. De nem vanillin, inkább fűszeres. Olyan fahéjas - féle. A kedvenc illata volt. Ilyen volt az ő kedvenc parfümjének illata. S milyen nagyon élvezte, amikor tesztelte a környezetét, hogy ő ugyan nem tudja a nevét. Soha senkinek el nem árulta volna! Hiszen ez volt titokzatosságának egyik fegyvere. Illet megfejteni. Szerinte.
Kecsesen belépett a kabinjába és magára zárta mindkét oldalt az ajtókat. Azok csendesen csukódtak, hogy mindent eltakarjanak. A kinti világ, ide be nem lásson! Megnyitotta a hideg vizet, mely zubogva ömlött testére. Mellbimbói tiltakozásképpen reflexszerűen égnek meredtek. Szíve hevesebben vert, mint bármikor. A vízcseppek szaladtak a lefolyó felé, előtte viszont Márta minden kis hajlatán megfordultak. Legtovább talán formás mellein időztek. Ott kezeivel besegített nekik, hogy ne tudjanak hirtelen leszökni. Gyenge női kezei felnyomták azt. A hideg víz megtette a dolgát. Ha elkerülhető volt, akkor nem használt melltartót. Ezzel tartotta formában, edzette izmait. Büszkén viselte báját. Mondjuk, volt is mit. Arcát csapkodták a cseppek. Szinte már libabőrös lett az egész teste, de szándékosan hagyta, hogy érezze a hideget. Kínzásnak is lehetne gondolni a tettét. De közel sem szabad ilyenekre gondolni! Márta szerette magát olyannyira, hogy ilyet meg sem tenne. Imádta az életet.
Amikor spontán élhette meg apró vágyait.
Amikor nem kellett álarca mögé bújnia.
Amikor önmaga lehetett, s amikor azt tette, amit a lelke is szeretett.
Amikor szivárványt látott szaggatottan az égen, egy délután.
Amikor ott ült melletted, és beszélt magáról,
amikor ott ült, és téged hallgatott, hogy mesélsz magadról.
Amikor szabad volt hangosan gondolkozni.
Amikor megérinthette a megérinthetetlennek hittet.
Amikor legyőzte félelmét a leküzdhetetlennek vélttel.
Mindig és mindenkor, ha ő nem volt ott.
Nem igazán szeretett fázni. Bár egyszer egy éjjelt eltöltött abban a fűtetlen szobában. Olyan erősnek hitte akkor még magát. Azóta minden megváltozott benne.
Most mindent ki akart veretni magáról, magából. Tenyerét a hegére helyezte, és forróság lett úrrá rajta, mert egy ismerős hang szólalt meg benne.
- Ettől féltél? Ez nem is csúnya. - képzelte és ölelte magát a hideg víz alatt. Szorította keresztbe két karját. Majd valami borzongás futott fel teljesen az agyáig. Lentről, egészen mélyről jött az érzés, még a füleiben is zsibongott a vér a gyönyörtől, amit ő még életében soha nem érzett érzésként élt meg. Combjai ösztönösen feszültek egymáshoz, és nyíltak meg ritmikusan lüktetve, dobálva farát a víz alatt. Két erős kéz tartotta fejét és az ujjak játszottak fülében feledhetetlenül. Kitörölhetetlenül nyomot hagyott benne az érzés. Fátyolos lett tekintete és torkát elkezdte kaparni valami. Majd erősen fojtogatta a fájdalom.

A hiány tud így fájni.

Keze nyúlt a csap felé, hogy enyhítse kínját. Langyosra vette kissé a vizet, s elmosolyodott. Elmosolyodott a gondolatán. Ezredik alkalommal próbálta ezt már. Most sem sikerült. Megint nem. Nem igazán értette, mert mindig olyan tudatosan hitte.
- A víz mindent levisz. Kiviszi a piszkot, de ami az ő lelkét nyomta az talán nem is az volt. Semmilyen víz nem vitte ki lelkéből a kínt, szívéből a fájdalmat. Szerelmes volt. Kegyetlenül vonzódott gondolatban valakihez. S az a Valaki, mit sem sejtett az ő kis magányos küzdelmeiről. Vívódásairól a mindennapokban. A ma esti harcáról a tus alatt, amit elvesztett ismét. S gondolta:
- Már meg sem kellene újból próbálni! Soha többé nem kellene küzdeni az érzései ellen! Soha többé.
Kilépett a kabinból, és kezével nem a törölköző felé nyúlt, hanem egy selyemkendővel eltakarta teste egy részét és belépett a nagy tükre elé emelt fővel. Majd kacéran elmosolyodott, s szemét lehunyta rejtelmesen. Képzelete repítette az időbe. Vitte, vitte, vitte! Az összes idegszála azon dolgozott tudatosan, hogy mosolyogjon. Mártának jól állt, ha mosolygott. Volt egyszer valaki, aki szerette azt.

A cikket írta: Laura

18 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre:

Kedves Laura !
Az nem számít ha csak 90x90 -es a kabin . Jó emberek kis helyen is elférnek .... :-)))) mégha egyszerre is .... :-)))))
Amit írtam ,igaz szivvel irtam és nagyon őszintén . :-)
Tudsz nagyon és ez a lényeg . Én legalább elismerem ,hogy vannak még tökéletesen fogalmazó emberek is és te az vagy . Jó volt olvasni . :-)
Szeretném a többi cikket elolvasni másoktól is , de sajnos egyszerre nem megy . Keveset tudok gépnél lenni ,de igyekezni fogok .
Legyen nagyon szép napod és mindenki másnak ,aki olvasgatni benéz ide . :-)

Léna! Léna! :)))
Nem vagyok beájulva magamtól. Húúúú! Tökéletesen? Messze vagyok tőle.
Én is keveset, de azt sem mindig tartalmasan.


Figyelem, mióta szép napot kívánsz, azóta minden fényesebb.
Neked is legyen örömöd mindennap!
Üdv: Laura

megtekintés Válasz erre: Babenko

Veled semmi kedves Bába! A szavaiddal inkább.
A jó kritika erősít, támogat. A te szavaidból inkább fikázás jött le. Nekem Laura "Tus " című írása nem olyannak tűnt, amilyennek te, a saját szavaiddal leírtad. Gondolom én tartozom a többséghez és nem te.

Kösz Babó, de értelmetlen, mint azt bebizonyították már. Nem akarok én senkinek megfelelni, belőlem ennyire futotta. Nyitva volt a lehetőség mindenkinek. Nem szegik a kedvem a jóakaróim. :)
Mi itt mindannyian magyarok vagyunk. Hát bizonyítják is egyesek. Irigyek.

megtekintés Válasz erre: Laura

Kösz Babó, de értelmetlen, mint azt bebizonyították már. Nem akarok én senkinek megfelelni, belőlem ennyire futotta. Nyitva volt a lehetőség mindenkinek. Nem szegik a kedvem a jóakaróim. :)
Mi itt mindannyian magyarok vagyunk. Hát bizonyítják is egyesek. Irigyek.

Kedves Laura! :-)))
Helytelenül tetted. Mindössze az időd pazarlod rám. :)
Olvass Naplókat! Ott leled a legszebb gyöngyszemeket majd...


Nem vagyok benne így, hogy átírtad. Ez már nem én lennék. Közöm nincs hozzá.
Hetykén???? Seráfütty.

megtekintés Válasz erre: Laura

Igazad van. Majd megtanulod a főzést, ha rávisz a kényszer. Nem arra gondoltam, ám ezt te is tudod. Éreztem, hogy sokat tanultál, de ájulásig azért nem kellett volna!
Tudom. Kémia..... :) Nem annak szántam, ha azt szűröd le belőle, akkor tényleg sajnállak.
Igen, ezt már többen említették, nem csak te, hogy sejtelmesek a mondataim. Így nem is értheti meg mindenki. Rám kell hangolódni egyszerűen. Te ne erőltesd magad! Neked nem kell.
Ugyan már! Volt valaki, aki meg öngyilkosságra gondolt. Melyik bolygóról olvasol? Ne tedd. Mi nem egy húron pendülünk. Nézegess szép képeket a neten! Az hasznosabb időtöltésed lesz. :)

A selypegést ki nem állhatom. Nem is olvastam el ezen írásod óta semmit tőled. Szeretem az őszinte, szókimondó embereket, akiknek van értékelhető mondanivalójuk. A mondanivaló értéke még a helyesírási hibákat is feledtetni tudja velem. A tanulást kifejezetten élvezem, majdnem annyira, mint a szexet és bele tudok felejtkezni ájulásig. A tudásom soha nem fog cserben hagyni, kivéve az aggkori elhülyülést, de azt valószínűleg nem élem meg.

megtekintés Válasz erre: dArc

A selypegést ki nem állhatom. Nem is olvastam el ezen írásod óta semmit tőled. Szeretem az őszinte, szókimondó embereket, akiknek van értékelhető mondanivalójuk. A mondanivaló értéke még a helyesírási hibákat is feledtetni tudja velem. A tanulást kifejezetten élvezem, majdnem annyira, mint a szexet és bele tudok felejtkezni ájulásig. A tudásom soha nem fog cserben hagyni, kivéve az aggkori elhülyülést, de azt valószínűleg nem élem meg.

Tévedsz. Nem selypítek. Dadogok. Beszédhibás vagyok.
Nem is kell olvasnod.
Élj soká! Az ilyen jóindulatú emberek, mint te, soha nem halnak korán.
Megköszönném, ha magánlevélben közölnéd szexuális élményed.
( Mármint azzal, akit az érdekel.) Itt mindenki olvashatja. Belerondít ebbe a bensőségesen intim írásomba.
Köszönöm.

megtekintés Válasz erre: Laura

Tévedsz. Nem selypítek. Dadogok. Beszédhibás vagyok.
Nem is kell olvasnod.
Élj soká! Az ilyen jóindulatú emberek, mint te, soha nem halnak korán.
Megköszönném, ha magánlevélben közölnéd szexuális élményed.
( Mármint azzal, akit az érdekel.) Itt mindenki olvashatja. Belerondít ebbe a bensőségesen intim írásomba.
Köszönöm.

Ne vedd már ennyire komolyan magad! Még megüt a guta mérgedben! Nem venném a lelkemre. :-)

megtekintés Válasz erre: Laura

Léna! Léna! :)))
Nem vagyok beájulva magamtól. Húúúú! Tökéletesen? Messze vagyok tőle.
Én is keveset, de azt sem mindig tartalmasan.


Figyelem, mióta szép napot kívánsz, azóta minden fényesebb.
Neked is legyen örömöd mindennap!
Üdv: Laura

:-) Kedves Laura !
Az a lényeg ,ha mások tökéletesnek látnak még akkor is, ha te magad ezt néha nem is így érzed . Az ember soha nem érzi önmagát tökéletesnek . Mindig szeretne még tökéletesebb lenni ...és még ... és még .... :-)
...majd eléri a csúcsot ... Utána már az lesz a célja ,hogy megnézze mi van a csúcson túl ... :-)
Edzi magát , mászik és mászik . Néha elfárad ,megpihen kicsit ,de nem adja fel ,folytatja tovább .... mert van egy célja ,amit szeretne elérni .... :-)
Sok sikert kívánok neked a céljaid eléréséhez . :-) Kívánságaid ,vágyaid telesüljenek az élet minden területén ... Megérdemled . :-)


Az én napjaim is fényesebbek ,mert én azzá teszem őket ,de más emberek is ehhez hozzá segítenek . :-) Varázspálcámmal a sötétséget is fényesebbé varázsolom általuk .... Ahol eddig hideg volt ,most melegség árad .... Ez a melegség nem más , mint az ŐSZÍNTE SZERETET ereje ,ami az emberekben benne él . :-) :-) :-)

Üdv.: Léna
Az. Hiúság. Csak egy kérdésem lenne! Miért szálltatok rá Laurára? Mert ő lett a díjnyertes?
Látom élvezitek. Vannak itt olyan írások, hogy az oroszlán megdöglene tőle. Miért nem azokat tépitek cafrangokra? Miért pont Laurát?
Igazad van vasorrú! Úgy is meg lehetett volna írni, ahogy te csináltad. Csak akkor valószínűleg nem nyert volna díjat. A tiédből hiányzik valami, amit most nem tudok nevesíteni, de nem éri utol az eredetit.
Jó, kritizáltatok. Most már abba lehet hagyni, mert ez már nem az! Kezdem azt hinni, hogy el szeretnétek üldözni innen Laurát! Mit ártott nektek vadludak?

megtekintés Válasz erre: dArc

Ne vedd már ennyire komolyan magad! Még megüt a guta mérgedben! Nem venném a lelkemre. :-)

Ebben biztos vagyok! Nem is tudom miért.

megtekintés Válasz erre: Babenko

Az. Hiúság. Csak egy kérdésem lenne! Miért szálltatok rá Laurára? Mert ő lett a díjnyertes?
Látom élvezitek. Vannak itt olyan írások, hogy az oroszlán megdöglene tőle. Miért nem azokat tépitek cafrangokra? Miért pont Laurát?
Igazad van vasorrú! Úgy is meg lehetett volna írni, ahogy te csináltad. Csak akkor valószínűleg nem nyert volna díjat. A tiédből hiányzik valami, amit most nem tudok nevesíteni, de nem éri utol az eredetit.
Jó, kritizáltatok. Most már abba lehet hagyni, mert ez már nem az! Kezdem azt hinni, hogy el szeretnétek üldözni innen Laurát! Mit ártott nektek vadludak?

Szassz Babenko!
Nekem az a véleményem, hogy csak ahhoz a cikkhez szólnak hozzá, amelyikhez érdemes.
A rossz írásokat, gyenge írókat egy bizonyos idő után már nem érdemes kritizálni. Szó sincs itt semmiféle rászálásról. Ez csak a prókátor hisztije. Ha már megkritizáltad a kritikust, fogalmazz precízebben, és találd, ki mi az, ami hiányzik a profin megszerkesztett vélhetőleg segítő szándékkal megírt részletében. Ha nem jössz, rá segítek. A HIBA HIÁNYZIK.
Tamás
Kedves Mesebeli Lények!

Látszik, hogy egy világból jöttetek, jól megértitek egymást, tán még egymás spanjai is vagytok. ;-)

Magam nem vagyok se író, se képzett kritikus, mint farkas kománk, hogy meg tudjam állapítani az egyik írásról, hogy az rossz, a másikről meg, hogy profin szerkesztett. Egy dolgot tudok, megmondani, hogy melyik tetszik. És az nem a banyáé. Az övé nálam már az első két mondatnál bukott, olyan, mintha egy orosz háborús regényt kezdett volna el: "Miután már hónapok óta hadakozott az ellenséggel, a honvédő sereg elhatározta, hogy véget vet népe szenvedésének..." Lehet, hogy az ő szövege feszesebb, de e feszességével inkább pattogó, mint gördülékeny. OK, hogy hideg a víz, de azért csak víz folyik, és nem jégkockák potyognak abból a tusból.
De mindegy, hagyjuk. A stílusbéli különbségeket nem tudom egzaktul megítélni, max. a hozzászólásét, és az volt maga a HIBA. Mindkét mesebeli lényé...

Azért csak idecitálok egy képet a kétféle leírásban. Döntse el mindenki, melyik a plasztikusabb, líraibb, melyik illik jobban a történethez!

Laura: "Kecsesen belépett a kabinjába és magára zárta mindkét oldalt az ajtókat. Azok csendesen csukódtak, hogy mindent eltakarjanak. A kinti világ, ide be ne lásson! "

Vasorrú bába: "Kecsesen belépett a zuhanyfülkébe, és behúzta az ajtót. Nesztelenül csukódott. Kizárta a külvilágot. "

Én az elsőre szavazok!

U.i.: Nem akarok mély elemzésbe belevágni, de figyeljünk oda Lauránál a "csendesen csukódtak" alliterációra illetve "kecsesen" és a "csendesen" szavak összecsengésére. Az ajtók hangtalan záródására már csak emiatt is helyesebb szóválasztás volt a "csendesen", mint a halovány "nesztelen". Hacsak nem valami nagyon távoli utalás akar lenni ez a meztelenségre... :-)

megtekintés Válasz erre:

Szassz Babenko!
Nekem az a véleményem, hogy csak ahhoz a cikkhez szólnak hozzá, amelyikhez érdemes.
A rossz írásokat, gyenge írókat egy bizonyos idő után már nem érdemes kritizálni. Szó sincs itt semmiféle rászálásról. Ez csak a prókátor hisztije. Ha már megkritizáltad a kritikust, fogalmazz precízebben, és találd, ki mi az, ami hiányzik a profin megszerkesztett vélhetőleg segítő szándékkal megírt részletében. Ha nem jössz, rá segítek. A HIBA HIÁNYZIK.
Tamás

Igazad van, de reggel, egy átdolgozott 12 óra után, álmosan, csipásan nem tudtam megfogalmazni, csak azt láttam, hogy steril.
Akár kíváncsiak vagytok, akár nem, akkor is elmondom a véleményemet a két változatról. Nyehié tökéletes stílusban mond semmit, Lauráé tele van érzelemmel és saját stílusjegyeivel, tehát egészen egyéni, de én még mindig a mondanivalót hiányolom és nem érdekel a stílus, meg a nyelvészet, meg a feszesség (egy kis fricska az intim belsőségnek) egész máshol fontos számomra. :-)
Laura, ezt a vitát ne a bántásodnak vedd! Mindannyian különböző szinten és különböző tapasztalatokkal próbálkozunk az írással. A te eseted az aktuális állatorvosi ló. Mivel egy első helyezett írásra mindenki jobban odafigyel, ezért itt gyűltünk össze, hogy közelebb kerüljünk a probléma megoldásához: Hogyan írjunk értékeset? Te is megpróbáltad, én is megpróbáltam máshol és a többiek is. Most éppen te nyertél, mert a többi pályázóhoz képest érdekesebb, egyedibb voltál, de ez nem jelenti azt, hogy egy tágabb, profibb körben is megállta volna a helyét az írásod hasonló jó eredménnyel. Van benned eltökéltség az alkotáshoz, de a tökéletesebb művekhez már több kell. Általános iskolában is megharagudtál a tanító nénire, amikor a fogalmazásaid pirossal kijavította?
Más alapján sorolom be őket, és azok tényszerűen mutatják, kik tartoznak egy akolba... :-)
Moderátor
moderátor
Kedves Vasorrú!
Mint moderátor, nem értem amire utalgatsz. Az én feladatom nem javítgatni a stílusbéli hibákat, max. a helyesírást némileg.
Ha a versenyre célzol, akkor ott nekem, mint moderátornak, nem voltak feladataim.


Ha személyes (1. moderátori) értékelésemre vagy kíváncsi, akkor én is matyó mellett állok. A Laura jobb volt, mint te. És hidd el -de pont te tudod legjobban-, vannak dolgok, amik nem globalizálhatóak, mert amit te írtál az az -szerintem (1. m szerint)-, egy tipikusan meggyártott verzió... és olvasni, én (1.m) nem szeretek EU-s címkével felmatricázott kínait, akkor már legyen inkább eredeti, kicsit savanyú, de legalább magyar.
Nem hát. De ha esetleg megfagy benne a szó, te mosod kezeidet igaz? Hiszen te csak kritizáltál... DArc- cal egyetemben.
Igen, Laura védelmében álltam ki, mert én szeretnék még tőle a Tus-hoz hasonló írásokat olvasni. A fene a gusztusomat mi?
Tomnak igaza volt! A HIBA hiányzik a szövegedből, a só a bors, ami élvezhetővé és egyedivé, és emberivé teszi.
De tudod mit? Én nem szólok hozzád többet, te is felejts el engem kedves KRITIKuss.
Szerintem igaza van valahol Tamásunknak. Pl. a kutya nem bökdösi az én írásaimat... :-( , bezzeg a Lauráét...
Na ez a különbség sajna!
A Laura írásaiban van valami, ami sokunkéban nincs.
Szerintem, mágnes.



Csak még azt nem derítettem ki, hova dugja:-(
 
Kedves Baba néne.
Bizonyára tetszett már látni a hortobágyi fogathajtókat. Ott egy hajtó, azzal az egy popsijával, hat lovat áll meg. Szemléletesebben, ha én szeretem, mondjuk a spenótot, szerethetem még a töltött káposztát is.
Tamás
Hozok egy pohár vizet, majd elkezdek válaszolgatni, - gondolom ki fog száradni a torkom közben...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: