Tus
Látogatók száma: 1 101
Avagy a zuhanyos nagy vívódás...
Márta akkor már hónapok óta küzdött önmagával, amikor elhatározta, véget vet minden szenvedésének, majd meztelenre vetkőzve beállt a tus alá. A ruháit ösztönösen vetette le s dobálta a szennyestartó fedelére. A levetett darabokban megbújt testének jellegzetes illata. De nem vanillin, inkább fűszeres. Olyan fahéjas - féle. A kedvenc illata volt. Ilyen volt az ő kedvenc parfümjének illata. S milyen nagyon élvezte, amikor tesztelte a környezetét, hogy ő ugyan nem tudja a nevét. Soha senkinek el nem árulta volna! Hiszen ez volt titokzatosságának egyik fegyvere. Illet megfejteni. Szerinte.
Kecsesen belépett a kabinjába és magára zárta mindkét oldalt az ajtókat. Azok csendesen csukódtak, hogy mindent eltakarjanak. A kinti világ, ide be nem lásson! Megnyitotta a hideg vizet, mely zubogva ömlött testére. Mellbimbói tiltakozásképpen reflexszerűen égnek meredtek. Szíve hevesebben vert, mint bármikor. A vízcseppek szaladtak a lefolyó felé, előtte viszont Márta minden kis hajlatán megfordultak. Legtovább talán formás mellein időztek. Ott kezeivel besegített nekik, hogy ne tudjanak hirtelen leszökni. Gyenge női kezei felnyomták azt. A hideg víz megtette a dolgát. Ha elkerülhető volt, akkor nem használt melltartót. Ezzel tartotta formában, edzette izmait. Büszkén viselte báját. Mondjuk, volt is mit. Arcát csapkodták a cseppek. Szinte már libabőrös lett az egész teste, de szándékosan hagyta, hogy érezze a hideget. Kínzásnak is lehetne gondolni a tettét. De közel sem szabad ilyenekre gondolni! Márta szerette magát olyannyira, hogy ilyet meg sem tenne. Imádta az életet.
Amikor spontán élhette meg apró vágyait.
Amikor nem kellett álarca mögé bújnia.
Amikor önmaga lehetett, s amikor azt tette, amit a lelke is szeretett.
Amikor szivárványt látott szaggatottan az égen, egy délután.
Amikor ott ült melletted, és beszélt magáról,
amikor ott ült, és téged hallgatott, hogy mesélsz magadról.
Amikor szabad volt hangosan gondolkozni.
Amikor megérinthette a megérinthetetlennek hittet.
Amikor legyőzte félelmét a leküzdhetetlennek vélttel.
Mindig és mindenkor, ha ő nem volt ott.
Nem igazán szeretett fázni. Bár egyszer egy éjjelt eltöltött abban a fűtetlen szobában. Olyan erősnek hitte akkor még magát. Azóta minden megváltozott benne.
Most mindent ki akart veretni magáról, magából. Tenyerét a hegére helyezte, és forróság lett úrrá rajta, mert egy ismerős hang szólalt meg benne.
- Ettől féltél? Ez nem is csúnya. - képzelte és ölelte magát a hideg víz alatt. Szorította keresztbe két karját. Majd valami borzongás futott fel teljesen az agyáig. Lentről, egészen mélyről jött az érzés, még a füleiben is zsibongott a vér a gyönyörtől, amit ő még életében soha nem érzett érzésként élt meg. Combjai ösztönösen feszültek egymáshoz, és nyíltak meg ritmikusan lüktetve, dobálva farát a víz alatt. Két erős kéz tartotta fejét és az ujjak játszottak fülében feledhetetlenül. Kitörölhetetlenül nyomot hagyott benne az érzés. Fátyolos lett tekintete és torkát elkezdte kaparni valami. Majd erősen fojtogatta a fájdalom.
A hiány tud így fájni.
Keze nyúlt a csap felé, hogy enyhítse kínját. Langyosra vette kissé a vizet, s elmosolyodott. Elmosolyodott a gondolatán. Ezredik alkalommal próbálta ezt már. Most sem sikerült. Megint nem. Nem igazán értette, mert mindig olyan tudatosan hitte.
- A víz mindent levisz. Kiviszi a piszkot, de ami az ő lelkét nyomta az talán nem is az volt. Semmilyen víz nem vitte ki lelkéből a kínt, szívéből a fájdalmat. Szerelmes volt. Kegyetlenül vonzódott gondolatban valakihez. S az a Valaki, mit sem sejtett az ő kis magányos küzdelmeiről. Vívódásairól a mindennapokban. A ma esti harcáról a tus alatt, amit elvesztett ismét. S gondolta:
- Már meg sem kellene újból próbálni! Soha többé nem kellene küzdeni az érzései ellen! Soha többé.
Kilépett a kabinból, és kezével nem a törölköző felé nyúlt, hanem egy selyemkendővel eltakarta teste egy részét és belépett a nagy tükre elé emelt fővel. Majd kacéran elmosolyodott, s szemét lehunyta rejtelmesen. Képzelete repítette az időbe. Vitte, vitte, vitte! Az összes idegszála azon dolgozott tudatosan, hogy mosolyogjon. Mártának jól állt, ha mosolygott. Volt egyszer valaki, aki szerette azt.
A cikket írta: Laura
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Ne vedd már ennyire komolyan magad! Még megüt a guta mérgedben! Nem venném a lelkemre. :-)
Nem szoktam mérges lenni, ne aggódj értem!
Dühös. Az viszont igen. Képzeld! Magamra leginkább.
Ha szeretnél megismerni, akkor tudnod kell, egy folyton mosolygós, kedves nő vagyok. Jó tűrőképességekkel. A humorom meg átsegített már sok bajon. Most nincs rá szükségem, ennél az esetnél, itt nem lesz.
:-) Kedves Laura !
Az a lényeg ,ha mások tökéletesnek látnak még akkor is, ha te magad ezt néha nem is így érzed . Az ember soha nem érzi önmagát tökéletesnek . Mindig szeretne még tökéletesebb lenni ...és még ... és még .... :-)
...majd eléri a csúcsot ... Utána már az lesz a célja ,hogy megnézze mi van a csúcson túl ... :-)
Edzi magát , mászik és mászik . Néha elfárad ,megpihen kicsit ,de nem adja fel ,folytatja tovább .... mert van egy célja ,amit szeretne elérni .... :-)
Sok sikert kívánok neked a céljaid eléréséhez . :-) Kívánságaid ,vágyaid telesüljenek az élet minden területén ... Megérdemled . :-)
Az én napjaim is fényesebbek ,mert én azzá teszem őket ,de más emberek is ehhez hozzá segítenek . :-) Varázspálcámmal a sötétséget is fényesebbé varázsolom általuk .... Ahol eddig hideg volt ,most melegség árad .... Ez a melegség nem más , mint az ŐSZÍNTE SZERETET ereje ,ami az emberekben benne él . :-) :-) :-)
Üdv.: Léna
Még mindig jobban viselem a kritikát, mint a dicséretet. - mondta nem oly rég egy nagyon jó barátom. Csak őt ismételhetem.
Makó is messze van, hát még én...:-)))
Olyan egyszerű halandó vagyok, ha elmennél egyszer mellettem, észre sem vennél. S tudod miért? Nő vagy. Azért! :-)
A mosolyom vonz. A szavaim kevésbé....
Számomra idegen volt a szöveged. Mondok egy piszok rossz példát. Elveszed a gyerekem, és elkezded faragni ízlésed szerint, nekem a fürtjei tetszettek, de te modernen kivasalod a haját, megtömöd lecsóval, amikor én tudom, gyűlöli a paprikát, elviszed a játszótérre, amikor ő a múzeumban érzi jól magát. Nem is ismered! Csak azt akarod, hogy a képedre formáld.
Nekem a te átíratod azért nem nyerte el a tetszésem, mert a kornak talán megfelelő, meg amit annyira emlegettünk, a stilisztikai szabályoknak, de a lelkemnek idegen. Én nem is azokat a szavakat használom. Idegen az egész.Meg ne sértődj érte! Hitvány másolata az eredetinek... számomra érzelmileg.
lehet rám mondani bármit, de érzelmileg gazdag vagyok, ha azt épp rosszul is fejezem ki néha. Nem vagyok tökéletes. Ám befolyásolható is csak egy szintig. Volt szándékomban átírni, amikor ismerősöm a kortárs kritikus véleményét megkaptam. Próbáltam. Nem ment. Fizikai fájdalmat éreztem közben. Ez a harmadik írásom, mióta írok. Olyan, mintha azt kérnéd, mondjak le a gyerekemről. Nem megy. Ez az enyém! Ilyennek szültem meg. Az agyamban...
Az. Hiúság. Csak egy kérdésem lenne! Miért szálltatok rá Laurára? Mert ő lett a díjnyertes?
Látom élvezitek. Vannak itt olyan írások, hogy az oroszlán megdöglene tőle. Miért nem azokat tépitek cafrangokra? Miért pont Laurát?
Igazad van vasorrú! Úgy is meg lehetett volna írni, ahogy te csináltad. Csak akkor valószínűleg nem nyert volna díjat. A tiédből hiányzik valami, amit most nem tudok nevesíteni, de nem éri utol az eredetit.
Jó, kritizáltatok. Most már abba lehet hagyni, mert ez már nem az! Kezdem azt hinni, hogy el szeretnétek üldözni innen Laurát! Mit ártott nektek vadludak?
Nem is meséltem még neked, egyszer tényleg elüldöztek valahonnan. Politizáltam egy fórumon. Mindössze annyit javasoltam, mindegy ki húzza, vagy tolja az ország szekerét, csak haladjunk, és ki a kátyúból. Erre egy "mineknevezzem" azt válaszolta, mert ugyebár, nem vallottam színt egyik párt mellett sem, szóval ennyit reagált javaslatomra:
- Hülye q-va.
Napokig szomorkodtam. A fiam vigasztalt, hogy nem is ismer téged. Mit tagadjam? Bántott. Aztán nem igazam lett?!?! Elcsesztünk ismét négy évet. :-(
Hát! Jól elkanyarodtam a szerelemtől. :-))))
Szassz Babenko!
Nekem az a véleményem, hogy csak ahhoz a cikkhez szólnak hozzá, amelyikhez érdemes.
A rossz írásokat, gyenge írókat egy bizonyos idő után már nem érdemes kritizálni. Szó sincs itt semmiféle rászálásról. Ez csak a prókátor hisztije. Ha már megkritizáltad a kritikust, fogalmazz precízebben, és találd, ki mi az, ami hiányzik a profin megszerkesztett vélhetőleg segítő szándékkal megírt részletében. Ha nem jössz, rá segítek. A HIBA HIÁNYZIK.
Tamás
Kedves Mesebeli Lények!
Látszik, hogy egy világból jöttetek, jól megértitek egymást, tán még egymás spanjai is vagytok. ;-)
Magam nem vagyok se író, se képzett kritikus, mint farkas kománk, hogy meg tudjam állapítani az egyik írásról, hogy az rossz, a másikről meg, hogy profin szerkesztett. Egy dolgot tudok, megmondani, hogy melyik tetszik. És az nem a banyáé. Az övé nálam már az első két mondatnál bukott, olyan, mintha egy orosz háborús regényt kezdett volna el: "Miután már hónapok óta hadakozott az ellenséggel, a honvédő sereg elhatározta, hogy véget vet népe szenvedésének..." Lehet, hogy az ő szövege feszesebb, de e feszességével inkább pattogó, mint gördülékeny. OK, hogy hideg a víz, de azért csak víz folyik, és nem jégkockák potyognak abból a tusból.
De mindegy, hagyjuk. A stílusbéli különbségeket nem tudom egzaktul megítélni, max. a hozzászólásét, és az volt maga a HIBA. Mindkét mesebeli lényé...
Azért csak idecitálok egy képet a kétféle leírásban. Döntse el mindenki, melyik a plasztikusabb, líraibb, melyik illik jobban a történethez!
Laura: "Kecsesen belépett a kabinjába és magára zárta mindkét oldalt az ajtókat. Azok csendesen csukódtak, hogy mindent eltakarjanak. A kinti világ, ide be ne lásson! "
Vasorrú bába: "Kecsesen belépett a zuhanyfülkébe, és behúzta az ajtót. Nesztelenül csukódott. Kizárta a külvilágot. "
Én az elsőre szavazok!
U.i.: Nem akarok mély elemzésbe belevágni, de figyeljünk oda Lauránál a "csendesen csukódtak" alliterációra illetve "kecsesen" és a "csendesen" szavak összecsengésére. Az ajtók hangtalan záródására már csak emiatt is helyesebb szóválasztás volt a "csendesen", mint a halovány "nesztelen". Hacsak nem valami nagyon távoli utalás akar lenni ez a meztelenségre... :-)
Magam is így vagyok vele. Nem értek hozzá. Ösztönösen írok. Nem is akarok másképp, no meg nem is tudnék.
Nekem is gyanús egy-két valaki, csak nem teszem szóvá. Játszik a gyerek, addig is csend van. :-)
Lehet most írja át a Háború és békét, csak nálam edz? ( Olyan gonosz vagyok, ha felszínre hozzák belőlem...bocsánat.)
Akár kíváncsiak vagytok, akár nem, akkor is elmondom a véleményemet a két változatról. Nyehié tökéletes stílusban mond semmit, Lauráé tele van érzelemmel és saját stílusjegyeivel, tehát egészen egyéni, de én még mindig a mondanivalót hiányolom és nem érdekel a stílus, meg a nyelvészet, meg a feszesség (egy kis fricska az intim belsőségnek) egész máshol fontos számomra. :-)
Laura, ezt a vitát ne a bántásodnak vedd! Mindannyian különböző szinten és különböző tapasztalatokkal próbálkozunk az írással. A te eseted az aktuális állatorvosi ló. Mivel egy első helyezett írásra mindenki jobban odafigyel, ezért itt gyűltünk össze, hogy közelebb kerüljünk a probléma megoldásához: Hogyan írjunk értékeset? Te is megpróbáltad, én is megpróbáltam máshol és a többiek is. Most éppen te nyertél, mert a többi pályázóhoz képest érdekesebb, egyedibb voltál, de ez nem jelenti azt, hogy egy tágabb, profibb körben is megállta volna a helyét az írásod hasonló jó eredménnyel. Van benned eltökéltség az alkotáshoz, de a tökéletesebb művekhez már több kell. Általános iskolában is megharagudtál a tanító nénire, amikor a fogalmazásaid pirossal kijavította?
Mondanivaló? Ne fárasszál már ezzel, mert dühös leszek. :)
Van egy nő, jelenestben Márta, aki küzd az érzései ellen, mert azt gondolja, nem helyesen cselekszik, ez a tusolás közben is bevillan neki, de ráeszmél, nem szabad küzdenie ellene. Mit a francokat nem lehet ezen érteni?
Nem gond. Vesézzük! Csak hasznos dolgokkal gazdagodjunk. Legyen eredménye.
Tisztában vagyok vele hova tegyem magam a megmérettetéssel kapcsolatosan. Épp ezért is nem szálltam el magamtól. Másabb lett volna, ha hatszázan indulunk, és akkor is, ha ketten csak. Mondjuk Moupassant meg én.
Ha helyesírási hibát javított nem nehezteltem rá, szégyelltem inkább, de a gondolataimba nem engedek beleszólást.
Akár kíváncsiak vagytok, akár nem, akkor is elmondom a véleményemet a két változatról. Nyehié tökéletes stílusban mond semmit, Lauráé tele van érzelemmel és saját stílusjegyeivel, tehát egészen egyéni, de én még mindig a mondanivalót hiányolom és nem érdekel a stílus, meg a nyelvészet, meg a feszesség (egy kis fricska az intim belsőségnek) egész máshol fontos számomra. :-)
Laura, ezt a vitát ne a bántásodnak vedd! Mindannyian különböző szinten és különböző tapasztalatokkal próbálkozunk az írással. A te eseted az aktuális állatorvosi ló. Mivel egy első helyezett írásra mindenki jobban odafigyel, ezért itt gyűltünk össze, hogy közelebb kerüljünk a probléma megoldásához: Hogyan írjunk értékeset? Te is megpróbáltad, én is megpróbáltam máshol és a többiek is. Most éppen te nyertél, mert a többi pályázóhoz képest érdekesebb, egyedibb voltál, de ez nem jelenti azt, hogy egy tágabb, profibb körben is megállta volna a helyét az írásod hasonló jó eredménnyel. Van benned eltökéltség az alkotáshoz, de a tökéletesebb művekhez már több kell. Általános iskolában is megharagudtál a tanító nénire, amikor a fogalmazásaid pirossal kijavította?
Kedves Vasorrú!
Mint moderátor, nem értem amire utalgatsz. Az én feladatom nem javítgatni a stílusbéli hibákat, max. a helyesírást némileg.
Ha a versenyre célzol, akkor ott nekem, mint moderátornak, nem voltak feladataim.
Ha személyes (1. moderátori) értékelésemre vagy kíváncsi, akkor én is matyó mellett állok. A Laura jobb volt, mint te. És hidd el -de pont te tudod legjobban-, vannak dolgok, amik nem globalizálhatóak, mert amit te írtál az az -szerintem (1. m szerint)-, egy tipikusan meggyártott verzió... és olvasni, én (1.m) nem szeretek EU-s címkével felmatricázott kínait, akkor már legyen inkább eredeti, kicsit savanyú, de legalább magyar.
Csak megkérdezem, ha már itt van, a sarokban térdepel még valaki a kukoricán?
Szóval még Pelikánt elvtársat is bevisszük a tus alá...?...? :-)))
Nem hát. De ha esetleg megfagy benne a szó, te mosod kezeidet igaz? Hiszen te csak kritizáltál... DArc- cal egyetemben.
Igen, Laura védelmében álltam ki, mert én szeretnék még tőle a Tus-hoz hasonló írásokat olvasni. A fene a gusztusomat mi?
Tomnak igaza volt! A HIBA hiányzik a szövegedből, a só a bors, ami élvezhetővé és egyedivé, és emberivé teszi.
De tudod mit? Én nem szólok hozzád többet, te is felejts el engem kedves KRITIKuss.
Mindennek van előzménye ugyebár. ;-) pimaszul (bocs!
Most jön a második menet, és mindenki arra koncentrál majd, én meg a süllyesztőben az írásommal.
Jé! Lecsúszott a kezed a nagybetűről... :)))))))
Szerintem igaza van valahol Tamásunknak. Pl. a kutya nem bökdösi az én írásaimat... :-( , bezzeg a Lauráét...
Na ez a különbség sajna!
A Laura írásaiban van valami, ami sokunkéban nincs.
Szerintem, mágnes.
Csak még azt nem derítettem ki, hova dugja:-(
Másképp gondolkodunk, ennyire egyszerű a magyarázat. Egy férfi agy soha nem lesz olyan, mint egy női. nem bántásképp a másik nem iránt, de ez igaz. Mélyebben élek meg dolgokat, és ez valahol rossz is ám.
Mit szólnál, ha azt mondom:- egy cápa belsejében egyszer majd személyesen elárulom... :-)
Te ugye nem nő vagy Vasorrú? Olyan érzésem van, hogy nem.
Akkor kérlek segíts továbbra is a munkámban (munkánkban) a cizellált stílusodat felvéve és meghagyva azt.
A sötétben tapogatóztam, bocs!
Igen! Javítom, köszi. (Kicsinyes lenne, ha én is kérném, hogy te is javítsd a felszólításod? ;-) ...emberek vagyunk és hol kifelejtünk egy vesszőt, egy betűt, vagy egy szóközt rosszkor nyomunk..., vagy csak bénák vagyunk... néha.)
Állj! Ez itt egy tévedés.
Nem moderátori értékelés volt. Kifejezetten ezért írtam a "személyes" szót és "megnevezve magam" (kb, mint te: VB), mint "1.m", hogy ezt tudatosítsam az olvasóinkban.
Azonban te a "moderátort" szólítottad meg előző, itteni hsz-eidben, így ekként kellett reagálnom az első részre. A másodikra meg mivel kötözködésnek látom, szerettem volna a saját véleményem megírni, talán jeleztem is elég nyomatékosan (kb 3x), hogy ez az enyém! És nem kívánok a többi moderátor nevében szólni. +... Nem kívánom, hogy jobban érdekeljelek, mint más, max. annyit akartam elérni, hogy válaszodba megszólíts, például, hogy kedves "1.m", mert a "2.m"-nek, vagy a "3.m"-nek, stb. nem szól amit nekem írsz.
(Na ezt jól körbeírtam talán.)
Oké, akkor magyarázok neked (idealizálva), kicsit szájbarágósan, mert te ugye azt szereted, ha jól emlékszem a mesédre.
A magyar boltos eladja a magyar kenyeret, amit a magyar pék süt ki a magyar gabonából, amit magyar kombájnnal learat a magyar paraszt stb és ...
És az a kenyér addig lesz igazából nem globalizált és magyar, amíg egy EU-s nagyfej nem mondja meg a parasztnak, aki már ezer éve veti a gabonát, hogy az amit a ő, mint paraszt vet, azt nem úgy kell csinálni, hanem a francia szabvány szerint, mert azt már elfogadta az EU, és a kombájnt se szabad már magyart használni, mert annak a vetésmagasság-törésmutatója 2-vel rosszabb, mint a szabványban leírt és a szegény pék búbos kemencéje se jó már, mert a búbja kilóg a szabványból és a sarki boltos, aki már a kommunizmusban is boltos volt és küzdött a megkötésekkel, se árulhat holnaptól csak kipucovált boltban, ami versenyezni se tud a TESCO-val, mert ugye az is jobban szabvány... tehát az írás nem globalizálható, mert abból még nem sikerül kiirtani az individualitást, ami nálad hiányzott, mert szabványosítottad (akartad) Laurát.
(Talán most akkor lecsaptam a második legyedet is egyúttal, vagy magyarázzam a meggyártottságot is?)
Most a ló/fenék dolog kifejtését hanyagolnám, én a te reakciódra reagáltam, aminek talán lehetett egy előzménye -amit nem vettem észre- egy másik moderátornál, bocs, töröltem!
Namost a helyzeti előnnyel olyan esetben, amikor erős gyanú merül fel, kötelességem "visszaélni"! És itt az oldal védelme "magasabb rangú jogszabály", mint az etika, ezt remélem mindenki megérti!
"1.m"
Elnézést kértem a felszólításod nélkül is, csak hát nekem két kezem van és közben írtam neked a válaszom, ami miattad kicsit hosszúra sikeredett.
Kérem, hogy most te kérj elnézést a feltételezésedért, hogy nem kérek elnézést, amikor menet közben törölök egy olyan dolgot, ami a hsz-ek lefolyását -érthetőségét- befolyásolja!
"1.m"
/egyébként a Vasorrúapó kérésére tettem ;-), ki nem hiszi, járjon utána.../
Jé! Kedves Moderátor!
Csak megkérdezem, ha már itt van, a sarokban térdepel még valaki a kukoricán?
Szóval még Pelikánt elvtársat is bevisszük a tus alá...?...? :-)))
Néha van, hogy...
De azért a kakassal keljen, aki kukoricát szór elém...;-)
...és Darcnak és a többieknek mondom, az írás azért nyert, mert tökéletesen festett le (és itt egy olyan festőt találtunk benned, aki ösztönösen fest olyat, amilyet más sok-sok év tapasztalattal se tud, csak mesterkélten pingálni) egy olyan érzelmi vívódást, amit az oldalunk a feleségek.hu hitvallásának tűzött ki..., szerettünk volna egy olyan oldal lenni, ahol a "feleségek" a feleségeknek, a NŐK vívódásaira adnak válaszokat (cikk/hsz-ek).
Te ezzel egy olyan problémát írtál meg, amit csak egy NŐ* érthet meg! ... és pont úgy.
/és ami még fontos az oldalunknak, hogy az amatőrök és a profik közt te az egyik híd vagy, szerencsére nem az egyetlen:-)))) és meg szeretnénk benneteket tartani!/
Himi
...mert megérdemled;-)
* és talán pár férfi;-)
Nem veszel le a lábamról Pinokkió!
Másképp gondolkodunk, ennyire egyszerű a magyarázat. Egy férfi agy soha nem lesz olyan, mint egy női. nem bántásképp a másik nem iránt, de ez igaz. Mélyebben élek meg dolgokat, és ez valahol rossz is ám.
Mit szólnál, ha azt mondom:- egy cápa belsejében egyszer majd személyesen elárulom... :-)
5 640 találat a cápa sörözőre ;-)
Nem szép elnézés! Még egyet kérek szépen, ha lenne kedved;-)
Nem szép dolog még mindig rosszindulatot feltételezni rólam (Laura! Vasorrú tényleg nő, nem tud veszíteni egyenesen, pl. így: elnézést és befogja a száját:-))) ) Vasorrúapó kérésére csak töröltem egy dolgot –ha utána jártál tudod, de le is írtam, ha olvastad volna-, de mivel ez érintette a te és az én vitámat, ezért MAGAMTÓL elnézést kértem tőled (,mert nekem még ezt tanította apukám, hogy ilyenkor illik).
Ezért a bekezdésért már kértem elnézést eggyel lentebb! Bocs!
Pontosan:
„Ha személyes (1. moderátori) értékelésemre vagy kíváncsi, akkor én is matyó mellett állok. A Laura jobb volt, mint te. És hidd el -de pont te tudod legjobban-, vannak dolgok, amik nem globalizálhatóak, mert amit te írtál az az -szerintem (1. m szerint)-, egy tipikusan meggyártott verzió... és olvasni, én (1.m) nem szeretek EU-s címkével felmatricázott kínait, akkor már legyen inkább eredeti, kicsit savanyú, de legalább magyar.”
No comment!
Akkor sajnos magyaráznom kell szájbarágósan, amit ugye nem szeretsz, de ha egyszer nem érted a „poént”?! Tudod, a mese amiben nem szereted nyersen a gyerekeket, csak sütve = "szájbarágósan", gondolom rosszak voltak a fogaid.
Te kérdezted mi a globalizáció a sablonos írásodban? Megfejtés: a sablon! Én megmagyaráztam, bénán, mert nem érdemeltél többet –szerintem-.
A ló/fenék ügyben egy magánlevélben elhangzott kérést reagáltam le, ahogy nem volt kínos a kérőnek. Én megtettem, hogy ezért elnézést is kértem tőled. Ha akarod, akkor az eredetit visszateszem inkább, mert itt megint megsértettél!
Én nem vagyok rosszindulatú, mint egy vasorrú bába!
„1.m”
(Vasorrú bába és 1. Moderátor)!
Remélem rajtatok kívül mások is értik, hogy itt nem a vérig sértés, hanem az első vérre menő szellemi betűháború zajlik.
Szerintem csöpögött már mindkettőtök vére, adok nektek egy utolsó esélyt (és maximum 1db egymáshoz szólást ez ügyben), hogy itt igazítsatok a "vágásaitokon", vagy nyújtsatok kezet egymásnak és utána uzsgyi a privátba innen!
Pussz,
Tündér
Csak ezt az agressziót érteném... Biztos az a Jancsis eset frusztrál még mindig... :-P
A felhasználó(k) nyilván magára, "magukra" ismer!
Kedves Laura! Nem akarnék a védelmedre kelni, mert nincs miért, meg nem is úgy ismertelek meg, aki védelemre szorulna.