Le a lelkizéssel...!
2010. április 16. - Látogatók száma: 204
Igaz, hogy a "jobban szeretek" szerelem egyformán érinti a hölgyeket és az urakat, viszont az is igaz, hogy mi nők --társadalmi örökségünk és talán lelki alkatunk miatt is-- sokkal gyakrabban vállaljuk fel kapcsolatunk megmentőjének szerepét.
Nekünk nőknek érzékenyebbek a "radarjaink", hamarabb észleljük a veszélyt és fürgébben lépünk a tettek mezejére.
De sokszor nagyon ügyetlenül csináljuk.....
Még a legrafináltabb, legokosabb nők is rendszerint ugyanazokkal az elcsépelt, kudarcra ítélt trükkökkel próbálkoznak, amelyek legfeljebb a filléres regényekben vezetnek eredményre.
Velem történt a következő eset: ".........Egyszer barátainknál vendégeskedtünk, amikor a férjem rajongó pillantását elcsíptem.
Nem volt nehéz, hiszen felém nézett,......pontosabban mögém.
A házigazda viharosan jókedvű feleségére.
Csak egy - két pillantás volt, semmi több, én mégis úgy éreztem, hogy valamit elloptak tőlem. A csak neki szóló, érte rajongó "férfi tekintete".
És most másnak szólt.....
Hazafelé a kocsiban nem szóltam hozzá, az elkövetkező napokban egyre tartózkodóbb lettem, de titokban minden idegszálammal csüngtem rezdülésein.
"Már nem szeret annyira, " -- keseregtem magamban, és szemrehányó szótlanságba burkolóztam.
Reménykedtem, sőt biztosra vettem, hogy előbb vagy utóbb megszólal a férjem lelkiismerete és aggódni kezd a kapcsolatunkért.
De ő nem mutatta jelét az aggodalomnak, viselkedése befelé fordulóvá vált,......egy nap viszont kifakadt......
Szó szót követett,.... megbeszélni nem tudtuk,....vagy már nem is akartuk.
Egyre többször csapott át parttalan vitába az ismételt beszélgetésünk.
Közben én rájöttem, .....hogy valamikor...... valami nagyon elromlott.
Ez az ominózus eset csak felgyorsította az eseményeket,.......azóta elváltunk.........."
Sajnos előfordul időnként a kapcsolatokban, hogy a viharos csókokat szórakozott puszik váltják fel, hiába várod és reklamálod a virágcsokrokat, egyre ritkábbá válnak.
Mert reklamálod......... Ki burkoltan, ki lényegre törően.
Ki gyertyafényes vacsorával, ágyba csábító göncökkel, ki egy kiadós hisztivel.
Azután ott vannak a könnyes szemű lelkizők, a "szerelem terroristái", akik igyekeznek foglyul ejteni és szétzilálni partnerük lelkiismeretét.
Kedvelt taktika még az imént elmesélt távolságtartás.
A kapcsolat mártírjai pedig egy józan pillanatukban biztosan kínosan unalmasnak és fárasztónak találnák magukat, csakhogy ebben a szerelemmentő (vagy temető?) szituációban nincsenek józan pillanatok.
A cikket írta: nárcisz
Hozzászólások
időrendi sorrend
Nem is olyan régen keveredtem egy ilyen szituációba.
Én csupán annyit tettem hogy vissza adtam amit kaptam tőle..
Mondanom sem kell hogy milyen volt a feje??? :)
A férfiak azt hiszik hogy nekik mindent lehet !
Jelentem ezek a pillantások nem jelentenek többet, mint amit gondolsz róluk. 10 évnyi együttélés után ez már szinte megszokott. Ha rád már egyáltalán nem néz így, akkor gyanús. Szeretünk dramatizálni dolgokat. Nem az a kérdés ő szeret e téged ilyenkor. Hanem hogy te még szereted-e így? Ha nem, akkor mentek szét.
Köszönöm a hozzászólásokat.
Sokáig voltam feleség.Ezeket a pillanatokat mindannyian átéljük,ha be valljuk,ha nem.Akkor már inkább igen.
A mi kedves párjaink FÉRFIAK.Halálukig azok!És létükben hordozzák azt az attitűdöt,hogy az az izgalmas,a jó a szép,akiért még harcolni kell.Most vagy tudomásul vesszük ezt a tényt,vagy szenvedünk??Ki-ki döntse el,mit választ.
És mi Feleségek,nem gyűjtünk be hasonló pillantásokat,míg más feleségei vagyunk?Csak őszintén!!!Rózsaszínű leányálom az értünk még 10 év múlva is lángoló férj!!Lehet,hogy egy élet alatt,több kapcsolatban éljük át a boldogságot?? Ki tudja?