újabb események régebbi események további események
10:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt egy cikkhez
22:55
Ilona új cikket töltött fel
21:17
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
19:59
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
19:58
Ködmadár új cikket töltött fel
19:05
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
18:07
zsoltne.eva új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
14:51
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez
09:05
zsoltne.eva módosította a cikkét
16:58
Zet új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
16:58
Sáriell regisztrált a weboldalra
14:10
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
12:08
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
10:26
Anyu új hozzászólást írt egy cikkhez
09:26
emillio új hozzászólást írt egy cikkhez
20:51
Sanda új hozzászólást írt egy cikkhez
20:20
Anyu új hozzászólást írt Ilona naplóbejegyzéséhez
20:10
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:08
Yolla új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
20:04
Ilona új hozzászólást írt egy cikkhez

Majd, ha nagyobbak lesznek a gyerekek

2010. július 17. - Látogatók száma: 170

Már majdnem két éves volt a fiam, a lányom meg majdnem hat, felvetettem férjemnek, hogy jó lenne elmenni egy hosszú hétvégére csak úgy, kettesben. Még ha nem is messzire, de legalább hátunk mögött hagyhattuk volna a mindennapok taposómalmát, a megszokott rutint, a már szinte unalomba jutott életünket.

Az egyik vacsora után, mikor már lefektettem a gyerkőcöket elmeséltem, hogy felhívtam egy pár környékbeli panziót, kisebb szállodát, s még olyan helyet is találtam, ahol úgymond akciós volt a szállás az éppen évfordulós házaspárok számára. S, mivel augusztus elején házasodtunk össze, össze is köthettük volna a pihenést és az ünneplést.
Lelkesedésemet sikerült egyből letörnie. Mennyibe került a telefonálgatás, hol voltak a gyerekek, mikor erről érdeklődtem, el van-e mosogatva, felporszívóztam-e rendesen. S, csak úgy záporoztak felém azok a kérdések, melyeket bejárónőknek szokás feltenni, megdolgozott-e rendesen a béréért.

Fogtam a paksamétát és a jegyzeteimet, s bedobtam a kukába. Erre is volt megjegyzése, hogy másnap Én fogom kivinni a szemetest, mert utál azzal mutatkozni a szomszédok előtt, ráadásul igen alantas egy tevékenység. Erre azért Én is megválaszoltam a magamét, - azonban igen hasznos.

Eltelt vagy két hét, mégis csak foglalkoztatott az ötletem, s mikor láttam, hogy férjem kedve jobb lett, finoman újból előhozakodtam a hosszú hétvégével. Mondtam, hogy a lányom is örül, ha azt a hétvégét a nagymamájánál töltheti el, a fiam kiságyát átvisszük, s meg van oldva az altatás.
Erre ismét megkaptam aznapi beosztásomat. Mit képzelek Én, hogy merek a lányunkkal olyanról beszélgetni, amiről még ki sem kértem a véleményét, nehogy már Én osszam be a nagyszülő hétvégi programját, mennyi munka mindezeket előkészíteni, mikor fogjuk bepótolni a hétvégi nagytakarítást, milyen fáradt lesz Ő hétfőre, ha elmegyünk arra a hosszú hétvégére!
S, csak hallgattam, csak hallgattam és csak hallgattam. Kifogytam az érvekből. Semmi látványos hisztit nem csináltam tudtam, hogy itt sokkal nagyobb a baj, mintsem még azzal tetőzzem. Azért megpróbáltam egy utolsó javaslatot, hogy igen is szükségünk van rá, mert nagyon eltávolodtunk egymástól, ráadásul érzelmileg.

Egyszerű válasszal ezt is elintézte. "- Majd, ha felnőttek a gyerekek, akkor elmegyünk!"

"- S, mi lesz, ha már túl késő lesz?" - kérdeztem lemondóan.

Úgy is lett.

A cikket írta: kiki64

5 szavazat

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá.

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. július 25. 09:11
tényleg az!
lelkem is megnyugodott azóta
:)
2010. július 25. 08:28
Már pont azt akartam írni, hogy ezt a pasit azonnal hagyd ott, ez semmit nem érdemel, de elolvasva végig az írásod, látom nem az én tanácsomra vártál. Én ennek is örülök. Legalább utána jobb lett neked:-)
Pusszancs Cecill
2010. július 25. 00:25
köszönöm, kedves Ada!
:)
 
2010. július 24. 22:23
Kedves KIKI! Tudom, ez nem vigasz...de elgondolkodtam, mi anno, hányszor mentünk el akár gyerekekkel, akár kettesben valahová...egyszer sem.Sem nyaralni, sem hosszú hétvégére....Igen, jön még jobb!:) Az írás kiváló!

Puszi
Ada
2010. július 20. 14:17
én a legjobban, de szinte minden nap ezzel kell szembesülnöm, persze nem ennyire keményen
:)
üdv.
2010. július 20. 11:20
KEDVES Kiki!!!!!!!! Végtelenül sajnálom mindezt!!!!!!! Szeretettel: Áhi!!!
2010. július 18. 14:40
Kedves kiki! igaz, ami igaz az életben sok minden nem logikus, ez így van! üdv Orsolya
2010. július 18. 11:44
Tudom, hogy én választottam, kedves Tündér és Orsolya, de mindig úgy gondoltam, hogy mindent meg lehet beszélni, értelmes emberek módjára

ám az élet nem logikus!!!!

:)
2010. július 18. 09:29
Nem semmi...:-(

Pussz,
Tündér :-)
2010. július 17. 06:19
Kedves Kiki! Nem semmi lehetett a te életed sem....! Jó cikk üdv Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: