CICACSALÁD … II. RÉSZ
Látogatók száma: 67
Most ők a legfontosabbak. Én tudom, hogy amit tettem értük tettem. Egy kicsit magamért is, mert elfáradtam. De mi volt az a fáradtság ahhoz képest, amit ettől kezdve, hogy kitelepítettem őket a kertbe, naponta elviselek.
A gyerekünkért mindent megteszünk. Nem ismerünk fáradtságot. Nem számít éjjel, vagy nappal, amit meg kell tenni, mindenek előtt.
Valami hasonló érzésekkel mentem ki ma reggel a kertbe. Biztos akartam lenni abban, hogy jó helyük van. Összebújnak, ha fáznak, nekem még olyan lehetőségem sincs.
Kétségek közepette róttam a kilométereket. Most nem úgy mint máskor, minél előbb vitt volna a lábam, a tempót kissé szaporáztam, bár gyorsabban értem ki, az út akkor sem volt rövidebb. Most mégis hosszabbnak tűnt. Biztosan a türelmetlenségem az oka.
Csend van körülöttem, ahogyan közeledek a kis házhoz. Sehol egy macska jaj, pedig valahogy úgy képzeltem, hogy szaladnak elém. Vajon mi fogad? Haha…. A nagy dobozban a négy kis árva. Kíváncsian nyújtogatják a kis nyakukat, majd szépen sorban kikecmeregnek a jó meleg helyükről. Mit meleg?! Mitől lett volna az, ha nem egymástól, ahogyan összebújva töltötték el az éjszakát. Nekem a takaró alatt, ha eszembe is jutottak, a fáradtság nem engedte, hogy túl sokat időzzek a gondolataimmal. Most elképzeltem, ahogy láttam őket, megvannak, mind a négyen. De hol az anya?
Szólongatom, hiába. Majd előjön, biztosan a kandúr kergette el, vagy ő a kandúrt és közben randiznak egymással. Most a kicsik a fontosak. Adok nekik friss kaját, az étvágyuk a régi. Üres a tálka, jöhet a friss kaja. Mint a kannibálok. Öröm látni, ahogy nekiesnek a friss kajának. Ezt akartam, így akartam. Az alomtálcájukat is rendbe teszem. Kinyitom az ajtót, gyújtóst vágok, tüzet rakok. Elsőre sikerül. Még ez is újdonság számukra, ott téblábolnak körülöttem. Nem bánom. A Szöcskét közben leparancsolom az ágyamról, még emlékszik, majd elfelejti. Aztán csak az önfeledt játék, ahogyan szépen apránként felfedezik körülöttük a világot, az én társaságom már elég védelmet nyújt számukra. Biztonságot nyújtok. Az anyjuk, még mindig nem tudom, vajon merre jár. Kocogatok, hívogatom, hiába. A ház alatt egyszer csak szembenézünk egymással, mintha valami szemrehányás-félét vélnék felfedezni a tekintetében. – Ezt tetted velem? Velünk? Muszáj volt. Hiába hívom, csalogatom, nem jön elő. Hát maradj, sértődök meg, ha ehhez van kedved. Pedig lehet, hogy ez nála egy taktika, csak én nem tudok macskafejjel gondolkodni. Így őrzi a kölykeit a betolakodók ellen. Én nem vagyok az. Majd előjön, amikor elő kell jönnie.
Összekotrom a faleveleket, amit előtte nap is megtettem, de játék, vagy harc lehetett az éjszaka, mert ki van terülve, mintha semmi kupac soha nem lett volna. Az eső közben esik, a szél meg csak fúj. Hideg van. A teraszon védve vagyunk a viszontagságok ellen. Nekem azért ki kell dugnom néha az orrom, hoznom kell újabb hasábokat, hogy ne aludjon ki a tűz. Most csak egy a fontos. A játék. Közben beszélgetek velük és el-el kapom őket egyenként és kicsit megdögönyözöm őket. Pihe-puha testük nem ellenkezik, csak egy kicsit. Ellenállnak. Hagyom, hadd menjenek.
El-el tűnik néha az egyik, tudom hová.. Az anyjukhoz, a ház alá. Meglátogatják, odabújnak hozzá egy kicsit, aztán mennek tovább a dolgukra. Az anyjuk pedig figyel. Tudom, hogy azt teszi. Most nincs kandúr, csak ők a Cicacsalád.
Olyan jó játék számukra, amikor felfedezik a lyukat a szúnyoghálón, ki-be bújócskáznak. Valamikor régen nem kellett bezárnom az ajtót, az volt a szép világ. Nem kellett attól félni, hogy betörnek, nem is volt semmi, amit elvihettek volna, nem volt mit félteni. Most, amikor van, lenne mit, már nem érdekel. Vigyék, ha kell, nyitva az ajtó. Nincs szívem bezárni, látva az önfeledt játékukat. Tegyék, vigyék. Legutóbb, akik itt jártak csak az összeszedett, kiterített diómat vitték el. Talán nem jönnek vissza! Ha mégis, szabad a vásár. Micsoda könnyelműség!
Kialudt a tűz, észre sem veszik, amikor eljövök. Holnap viszont látjuk egymást.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Válasz erre: Tündér
Kedves felhasználók!
Itt a vége a vitának!!!
Aki gyalázkodni akar az oldalra, vagy a másik felhasználóra azt ki fogom tiltani, vagy törölni fogom hozzászólásait!
Kérem jelezzétek felém, kinek melyik hozzászólását töröljem, megteszem, de írni ehhez a cikkhez nem engedek többet!
(Ha valakit valami hsz. sért, szóljon! Elbírálom! Az "erősebbeket" magamtól is törlöm, ha rájuk találok!)
Pussz,
Tündér
Bármilyen régen is, de igaz. Volt itt hidegem-melegem. Ennek a határozottságodnak egyszer volt foganatja. Túl lehetett élni. Nem úgy, mint a cicáimnak...
Most is, hat évre rá, köszönet érte! :-)
Pussz!
Remélem, szépen bántok vele...
Tündér
Itt a vége a vitának!!!
Aki gyalázkodni akar az oldalra, vagy a másik felhasználóra azt ki fogom tiltani, vagy törölni fogom hozzászólásait!
Kérem jelezzétek felém, kinek melyik hozzászólását töröljem, megteszem, de írni ehhez a cikkhez nem engedek többet!
(Ha valakit valami hsz. sért, szóljon! Elbírálom! Az "erősebbeket" magamtól is törlöm, ha rájuk találok!)
Pussz,
Tündér
Nem irigyellek, ha hosszú utat kell megtenned azért, hogy etessed a cicákat.
Pedig addig biztos az életük. Vagy van elég egérféle a környéken? Mert akkor majd megfogják őket és azzal élnek.
Én is izulok értük, mert szeretem az állatokat.
Katalina
Válasz erre:
Szia Éva
Olvastam a folytatást. Hát, még most is izzad a tenyerem. Ha nem lennék katonaviselt, már infarktusom lenne tőle. :-)
Tamás
Komolyra fordítva a szót. Ebben a hónapban úgy tűnik el sem mozdultál a géped elől. Szerintem meglesz már az a pontverseny első helyezés. És, ha megint szűl a cicusod, akkor a jövő hónapban is.
A marxista-leninista filózófia tanítása szerint a mennyiségi változás, minőségi változást hoz létre. Türelmetlenűl várom.
Tamás
Remélem nem arra vártál, hogy lepottyanjak a létra tetejéről, ilyen izgalmakkal nem tudtam szolgálni. Nekem mégis az volt, képzeld. Ráadásul tériszonyom van, ezért lakom földszinten.
Komolyra fordítva a szót, szívesebben mosnám a férjem gatyáját, vagy zokniját, de már elvitték, szélhámosokból pedig Dunát lehetne rekeszteni, ezért kell valami melegség. Én a cicákban találtam meg, hogy közben kiürült a zsebem? Hát igen, én is csodálkozom, hogy is történhetett. Az az áldott jó szívem az oka mindennek, bizonyára.
Válasz erre: zsoltne.eva
Szia Franci!
Örülök, hogy olvastad és velem érzel. A folytatás hamarosan felkerül. Ma voltak kint náluk 3x. Érdemes elolvasni, izgalmas lesz.
Olvastam a folytatást. Hát, még most is izzad a tenyerem. Ha nem lennék katonaviselt, már infarktusom lenne tőle. :-)
Tamás
Komolyra fordítva a szót. Ebben a hónapban úgy tűnik el sem mozdultál a géped elől. Szerintem meglesz már az a pontverseny első helyezés. És, ha megint szűl a cicusod, akkor a jövő hónapban is.
A marxista-leninista filózófia tanítása szerint a mennyiségi változás, minőségi változást hoz létre. Türelmetlenűl várom.
Tamás
Örülök, hogy olvastad és velem érzel. A folytatás hamarosan felkerül. Ma voltak kint náluk 3x. Érdemes elolvasni, izgalmas lesz.
Teljesen valósághűen tudtad visszaadni a mondanivalódat, aranyos történet.
Egyébként én is nagyon szeretem a kiscicákat, ugyanígy aggódnék értük, lesném őket, mikor csak tehetném :-)