újabb események régebbi események további események
20:22
Pinokkió módosította a cikkét
23:00
Pinokkió módosította a cikkét
17:40
Pinokkió új cikket töltött fel
09:52
Tündér módosította a naplóbejegyzését
09:52
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
01:15
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
01:08
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
19:05
Pinokkió új cikket töltött fel
20:50
Pinokkió új cikket töltött fel
20:36
Pinokkió módosította a cikkét
20:22
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
10:39
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
00:22
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Életforma

2010. június 11. - Látogatók száma: 62

Amit a reklámok sugallnak.

Fiatal házasok lekötik magukat egy életre, mert lakás kell, jobbik esetben ház, na de az sem akármekkora, hanem legalább háromszáz négyzetméteres! Autó kell, jobbik esetben kettő, mert kell a férjnek, kell a feleségnek is, mert a fene tudja miért, de pl. itt Győrben is mindenki a másik városrészbe hordja a gyermekét iskolába. A szabadhegyinek csakis a révfalusi a jó, de a révfalusinak meg csakis a szabadhegyi! S, minden kell, de azonnal!
Miért alakult ez így?
A fogyasztói társadalom! A reklámok ezt sugallják nekünk. Haverok, buli, F**ta.. stb.. De valamire nem figyelünk. Ezek a reklámok, nem a mi életformánkat sugallják, hanem egy jobb, gazdagabb állam létformáját. Ahol az embereknek kicsivel jobban megfizetik a munkáját, ahol van lehetőség arra, hogy meglegyen a ház, anyu is otthon tudjon maradni HTb-nek, a gyerekek nyugodtan piszkíthatnak, anyunak nincs más dolga mint hófehérre varázsolni azt. (közben meg mindenki roppant környezettudatos, környezetvédő, és soha nem gondolkodik el, mennyi mérget zúdít le a lefolyón, a méregerős mosószerek, vegyszerek képében, amit szöszke friss asszonyság reklámoz angyali mosollyal és vidáman).
A reklámok viszont nem mutatják a sok százezer embert, akik pl. lakóautóparkokban élnek, és kilátásuk sincs egy jobb életre. Nem mutatják a hitelekbe, az erőfeszítésekbe beleroppant családapát, aki aztán önkezével vet véget az életének. Rosszabbik esetben viszi a családot is! :((((
Mi is ilyen lakóautó parkiak vagyunk, akiket megszédített a gazdagság mutogatása és erőnkön felül próbáljuk elérni azt. Ma máshogy nem megy, hitelek formájában! Ezzel idáig nem is lenne baj, amíg a pénzemberek kapzsisága odáig nem fajul, hogy nem elégednek meg a tisztes haszonnal, hanem az összes költségüket az adósok nyakába akarják varrni. Magyarán most úgy néz ki a helyzet, hogy a bank összes költségét, a reklámtól elkezdve a tisztviselők fizetéséig az adósok fizetik. Mi meg nem gondolkodunk el azon, hogy életünk legszebb éveit tesszük tönkre, mert ha belekerülünk a mókuskerékbe, hitelekkel a hátunk mögött nincs kiszállás belőle, mert a lottó ötös csak nagyon kevés embernek adatik meg. :(
Nem, szerintem nem dőzsölünk, hanem csak próbálunk dőzsölni, de keményen megfizetjük az árát! :((((((((((

A cikket írta: Babenko

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. június 19. 20:45
Javaslom egy olyan kategória létrehozását, ami ezeket a praktikákat gyűjti össze. Biztosan sokat tanulhatnánk egymástól. Nem csak az ecet, de a szódabikarbóna is csodaszer.
2010. június 12. 15:58

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. június 12. 13:14

Persze Babó, ezt nem panaszként mondod, meg én se bántanám a "kis" fiam meg, de azt a köldökzsinórt akkor elvágták és nem azért, hogy utána visszakössük. Érdekes! A lányom ennyi idősen komoly feleség, anya volt. De ezt sem erőltetem, hogy nősüljön. Hiszen míg önmagát nem képes ellátni, fenntartani, eszébe se jusson szaporodni!!!

Nem panaszképpen az igaz, de jó lenne ha önállóbb lenne. :(
2010. június 12. 13:16

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. június 11. 21:47

Na, ezek a praktikáim nekem is megvannak Laura. :( Nélkülük nem mennék semmire.

Végül is ezek sem törvényszerűek. Minap végighallgattam egy hölgyet, azért nem társalogtam, mert el sem hitte volna, amit mondok, akkor meg mi értelme?! Egy heti kosztpénze annyi, mint nekem egy havi sem. Ja, kérem! Így könnyű.
2010. június 12. 13:14

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. június 11. 21:46

Egyszer a kicsi fiam (188 centi) sértődött meg ezen. :))) Mindig engem pumpol, mert a pénze az sosem elég. Kerestem valamit az iratos dobozban. Előtte jól felpaprikázott a hatezer forintos pólójával.
- Mit keresel anyu?
- Azt a papírt, amit születésedkor aláírtam, hogy nyugdíjas korodig eltartalak.
Úgy megsértődött, hogy közölte velem elköltözik. :))))
Mondanom sem kell, még mindig az én szoknyám mellett legel. :))))))))

Persze Babó, ezt nem panaszként mondod, meg én se bántanám a "kis" fiam meg, de azt a köldökzsinórt akkor elvágták és nem azért, hogy utána visszakössük. Érdekes! A lányom ennyi idősen komoly feleség, anya volt. De ezt sem erőltetem, hogy nősüljön. Hiszen míg önmagát nem képes ellátni, fenntartani, eszébe se jusson szaporodni!!!
2010. június 12. 04:41
Nekem az édesanyám tanította meg még gyermekkoromtól kezdve hogy például hogyan osszam be a pénzem. Ha 500 ft-ot, amit kaptam, és egy nap alatt elköltöttem, bizony két hétig nem kaptam egy fillért sem akárhogy sírtam. Takarítószernek meg kiváló például a vízkőoldásra az ecet is , és olcsóbb is mint a reklámokban látottak. Na de vannak tőlem sokkal tapasztaltabb háziasszonyok is, akik mindenre tudnak valami praktikát. Szerencsére még nem mindenki tért át a dőzsölésre.
2010. június 11. 21:47

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. június 11. 21:35

Nagylány vagyok én meg.:) Próbálom követni az eseményeket több-kevesebb sikerrel. Nem várok csodára se már. Állt előttem 90 éves bácsi, aki csak arra emlékezik, mióta él, azt ígérik jobb lesz. Konkrétan a változás nem érintett, mert mióta elkerültem a szülői háztól dolgozom. (36 éve) Soha nem éltem nagy lábon és reményt se látok már rá, hogy fogok. Viszont ezer apró praktikám van az élethez, a hogyan főzzünk ebédet a semmiből, hogyan takarékoskodjunk, ha nagyobb beruházást tervezünk, hogyan maradjunk divatosak a semmiből...
Nekem az utánam jövő generációba az nem tetszik, ahogyan elvárják a szüleiktől az utolsó leheletükig is a gondoskodást irányukba. Ezt fájlalom. :(((

Na, ezek a praktikáim nekem is megvannak Laura. :( Nélkülük nem mennék semmire.
2010. június 11. 21:46

megtekintés Válasz erre: Laura - 2010. június 11. 21:35

Nagylány vagyok én meg.:) Próbálom követni az eseményeket több-kevesebb sikerrel. Nem várok csodára se már. Állt előttem 90 éves bácsi, aki csak arra emlékezik, mióta él, azt ígérik jobb lesz. Konkrétan a változás nem érintett, mert mióta elkerültem a szülői háztól dolgozom. (36 éve) Soha nem éltem nagy lábon és reményt se látok már rá, hogy fogok. Viszont ezer apró praktikám van az élethez, a hogyan főzzünk ebédet a semmiből, hogyan takarékoskodjunk, ha nagyobb beruházást tervezünk, hogyan maradjunk divatosak a semmiből...
Nekem az utánam jövő generációba az nem tetszik, ahogyan elvárják a szüleiktől az utolsó leheletükig is a gondoskodást irányukba. Ezt fájlalom. :(((

Egyszer a kicsi fiam (188 centi) sértődött meg ezen. :))) Mindig engem pumpol, mert a pénze az sosem elég. Kerestem valamit az iratos dobozban. Előtte jól felpaprikázott a hatezer forintos pólójával.
- Mit keresel anyu?
- Azt a papírt, amit születésedkor aláírtam, hogy nyugdíjas korodig eltartalak.
Úgy megsértődött, hogy közölte velem elköltözik. :))))
Mondanom sem kell, még mindig az én szoknyám mellett legel. :))))))))
2010. június 11. 21:35
Nagylány vagyok én meg.:) Próbálom követni az eseményeket több-kevesebb sikerrel. Nem várok csodára se már. Állt előttem 90 éves bácsi, aki csak arra emlékezik, mióta él, azt ígérik jobb lesz. Konkrétan a változás nem érintett, mert mióta elkerültem a szülői háztól dolgozom. (36 éve) Soha nem éltem nagy lábon és reményt se látok már rá, hogy fogok. Viszont ezer apró praktikám van az élethez, a hogyan főzzünk ebédet a semmiből, hogyan takarékoskodjunk, ha nagyobb beruházást tervezünk, hogyan maradjunk divatosak a semmiből...
Nekem az utánam jövő generációba az nem tetszik, ahogyan elvárják a szüleiktől az utolsó leheletükig is a gondoskodást irányukba. Ezt fájlalom. :(((
2010. június 11. 17:44
Tudod úgy érzem, öreg vagyok már a mesékhez. Anno megkaptuk a szabadságot, de nagyon úgy néz ki ennyi év távlatából, hogy csak szabadon engedtek bennünket..................................és betereltek egy másik karámba, amit úgy neveznek hogy kapitalizmus. És mi nem tanultunk meg a kapitalizmusban élni. :((((
2010. június 11. 16:29
Egyetértek veled!Nyugaton van olyan óra az általános iskolába ahol tanítják,hogy kell beosztani a pénzt,és takarékoskodni az első fizetéstől elkezdve.Nálunk nincs ilyen :(,csak saját kárunkon tanulhatjuk meg!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: