Hihetetlen,de igaz: A Nagyapám!
Látogatók száma: 36
Ő volt a világ legcsodálatosabb nagyapja! Mindig nevetett, kacagását még mindig a fülemben hallom. Sokat tanultam tőle becsületességet, pontosságot, szeretetet!
Már kicsi gyermekként is imádtam Őt! Ő nevelt, tanítgatott! Féltettem mindig, mindentől. Féltem, egyszer elveszítem. Egy éjjel szörnyű álmom volt. Láttam Őt meghalni. Rettenetesen pánikba estem és rohantam a nagymamámhoz, hogy megnyugtasson. Mama gyengéden az ölébe vette reszkető kicsi testemet és azt mondta:
- Ne félj, sokáig él még a papa!
- Meddig?
-Soká. - volt a válasz. Ez nem nyugtatott meg engem, pontos választ akartam. Látva makacsságomat, azt mondta: 83 éves koráig. Hosszú időnek tűnt. Megnyugodtam, de sosem felejtettem el ezt a számot. Teltek az évek és férjhez mentem . Messze jöttem az otthonomtól. Távolról is féltettem Őt, és hetente hazajártam. Jó volt átölelni és érezni a szeretetét. Papi betöltötte a 80. évét és Én egyre rettegtem, mi lesz ha a maminak igaza lesz! Sűrűbben jártam haza. Aztán eljött az az ominózus nap : a 83. születésnapja. Reszkettem, mert tudtam ez lesz az utolsó szülinap. Hazamentem és vittem a fényképezőgépet, hogy megörökítsem utolsó mosolyát. Végig rettegtem azt a pár napot, amit együtt töltöttünk. Búcsúzáskor megkérdezte: - Mikor jössz újra? - Nagyon hamar - mondtam. Elváláskor még szorosabban öleltem és hullottak a könnyeim! Még visszanéztem és láttam mosolyogva integet. Otthon sokat sírtam és nyugtattam magam: rémeket látok. Eldöntöttem, pár nap múlva ismét hazamegyek. Megnyugodtam! Aztán másnap csörgött a telefon : Papi meghalt. Teljesen összeomlottam, elvesztettem azt az embert, akit imádva szerettem. Meg volt írva a sors könyvében, hogy így történt? Nem tudom! Azóta is minden nap gondolok rá, és érzem az utolsó ölelését . Örökké Szeretlek Papi!!!
A cikket írta: monic7676
Hozzászólások
időrendi sorrend
Kár hogy az emberek többsége már nem olyan mint nagypapád .Tisztelet a kivétel.
Nagyon szép történet .
Nagyon szép történet .
Ez nagyon szép volt, köszönöm Neked!
Nehéz írni bármit is, magáért beszélnek soraid...Remek írás, mert szívből jött. :-)
Pussz,
Tündér:-)
Pussz,
Tündér:-)
Ha van aki a szívét teszi a levesbe, sóval, vagy a helyett, akkor van olyan is aki a szívét teszi az írásába!
Szerintem te voltál a nagyapád örzőangyala és így élt ilyen sok évet! Neki talán kevesebb volt megírva, de Te megőrizted 83 évig... Boldog ember lehetett!
Szerintem te voltál a nagyapád örzőangyala és így élt ilyen sok évet! Neki talán kevesebb volt megírva, de Te megőrizted 83 évig... Boldog ember lehetett!