újabb események régebbi események további események
23:48
emillio módosította a cikkét
23:47
emillio új cikket töltött fel
21:00
Black Ice módosította a cikkét
20:58
Black Ice új cikket töltött fel
16:14
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
16:12
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
15:46
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
22:58
Ilona új bejegyzést írt a naplójába
18:26
L. Alexa új cikket töltött fel
18:23
L. Alexa új cikket töltött fel
17:06
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
13:14
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
13:13
gvali válaszolt egy szavazásra
09:16
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
08:17
L. Alexa módosította a naplóbejegyzését
08:16
L. Alexa új bejegyzést írt a naplójába
22:02
Black Ice módosította a cikkét
21:57
Black Ice új cikket töltött fel

Otthon, édes otthon!

2011. február 18. - Látogatók száma: 96

Öregszem, hogy mostanában egyre gyakrabban eszembe jut, amikor még együtt volt az egész család? Vagy talán olvastam egy cikket és az hozta elő, azokat a meghitt pillanatokat?

Anyám kiadta a feladatokat. Mindenki tudta egy órán belül kinek mi a dolga. A húgaim most is megúszták, mint mindig, amikor arra hivatkoztak, nekik tanulni kell!
Reggel, mikorra felkeltem és még lúdbőrözött a hátam a gondolattól, hogy ki kell bújjak a jó meleg ágyból, a konyhából már hangok szűrődtek a szobába.
Apu épp a tüzet rakta meg, anyu meg a sparheltet sikálhatta éppen, közben megvitatták a napi teendőket egymás között. Ilyenkor voltak ketten, egyedül.
De nem sokáig, hiszen rövidesen talpon lesz az egész család. Kezdődik a harc a klozetért, és benépesítjük az egyetlen meleg helyiséget, a konyhát.
Még jó, hogy nem egyszerre, mert el sem fértünk volna talán, hanem egymás után, ahogy felébred a banda.

Meglepődök, mikor látom anyu és apu felöltözve sertepertélnek, talán le sem feküdtek az éjjel? – gondoltam és birtokba veszem az egyik sarkot, ahol felhúzom a magammal vitt ruhákat, mégse a hideg szobában húzzam fel, ha nem muszáj. Olyan jó meleg a konyha.
Én is korán kelő voltam, így nem kellett osztoznom bátyámmal a klozeton, mert valahányszor otthon találtam, mindig ott trónolt órákat, hogy anyunak kellett szólni, ugyan rám nem hallgat, tegyen már lépéseket, hogy végre bejussak. De isten ments, hogy megelőzzön, mert kibírhatatlan a légkör utána.
De most még előtte vagyok, és gyorsan megmosakszom, elvégzem a kis dolgomat, még mielőtt rám törné az ajtót, ahogy szokta. Ő sem éppen szeretett utolsó lenni.
Mindig böllenkedett valakivel, hogy elérje a célját. De erőfölényben voltunk mi négyen lányok, ezért néha megfutamodott, olyankor miénk volt a tér.

Anyunak nem is volt sok dolga már csak akkor, amikor közénk kellett csapni, ha féktelenségünkben nem tudtunk mit kezdeni magunkkal és tőlünk zengett a ház. Olyankor megjelent kezében a fakanállal és megfenyegetett, ha nem hagyjuk abba, odacsap. Hú, de megijedtünk, pár percig talán abba is hagytuk a nevetést, hogy aztán teli torokkal folytassuk ott, ahol abbahagytuk.

Milyen szép is volt az előző este, amikor mind az öten, ki-ki a saját ágya egyik csücskében elhelyezkedett végre. A villanyt is leoltotta maga után az utolsó, aki még talpon volt. Addigra elcsendesedtünk, de még nem jött álom a szemünkre. És valaki a sötétben, legtöbbször én voltam az, elkezdett egy mozgalmi dalt énekelni halkan, aztán bekapcsolódtak sorra a húgaim, majd mély hangjával csatlakozott a kisebbik bátyám is és egyszerre kánonban énekeltük a dalokat. Szépen sorban, három szólamban, ahogy az iskolában tanultuk. Az olyan jó volt! Érdekes, hogy anyu ilyenkor egyszer sem jött be, hogy közénk csapjon, ugyan már, hagyjuk abba, hiszen késő van már! Apu ezeket a meghitt pillanatokat soha nem hallhatta, mert addigra már elment siktre, hogy leszálljon a bánya mélyére. A siktes kenyerét még én készítettem el neki, mielőtt lefeküdtem volna. Azt szerette nagyon, mert én soha nem vágtam vastag szeletet és nem kentem meg vastagon zsírral, mint anyu szokta.
Aztán béke szállt a házra, miközben elcsendesedtünk.

Azt is nagyon szerettem, amikor én voltam az utolsó még a konyhában, aki ébren volt. Amikor már mind elmentek aludni, akkor elhelyezkedtem a konyhaasztal végén, elővettem a könyvemet és egészen addig le nem tettem volna a kezemből, míg anyu határozottan fel nem szólított, hogy fejezzem már be az olvasást, mert reggel nem fogok tudni felkelni. Ilyenkor még alkudoztam vele egy kicsit, hogy csak addig engedjen még fennmaradni, amíg hazajön a bátyám a melóból, vagy ki tudja honnan, ő úgyis felkeltene, hogy főzzek neki lecsót. Mert ilyen volt a bátyám, önző és kiállhatatlan, ha ő egyszer akart valamit, azt el is érte. Könnyű dolga volt velem, mert én soha nem mondtam ellent, ha szépen kérte.
Nem értettem miért nem nősül meg végre, hogy legyen már valaki, aki megfőzi neki a lecsót?

A cikket írta: zsoltne.eva

6 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. május 14. 19:13

megtekintés Válasz erre: férj - 2011. május 14. 15:14

Minek nősült volna, ha te elkényeztetted?
érdekes jó írás, grat

Köszönöm a grat-ot. Végre valaki, aki a tartalmat is követte. Hát igen, nehezen tudok nemet mondani. :-)

Éva
2011. május 14. 15:14
Minek nősült volna, ha te elkényeztetted?
érdekes jó írás, grat
2011. március 3. 18:04

megtekintés Válasz erre: Black Ice - 2011. február 20. 15:08

Hát Bububoy ez érdekes!

Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...

"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "

Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.

Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."

Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!

/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /

Köszönöm Lacó, hogy megpróbáltad ezzel a Bububoy-jal megértetni azt, nem volt jó az időzítés. Bár kételkedem az eredményben, mert az ilyen ember, aki egy ilyen meghitt családi történet (már csak emlék) olvasása után mindössze ennyire képes, ott kár a szóért.

Nem haragszom, hogy az ejnye-bejnye miatt nem tudtad kifejteni mit indított el benned az írásom, hiszen mindannyiunknak vannak ilyen emlékei. De tudom, te megértettél. Majd legközelebb. :-)

Puszi,
Éva
2011. február 26. 11:59

megtekintés Válasz erre: cuki1 - 2011. február 26. 11:20

Szia Éva .
Dehogy öregszel!
Puszi:cuki1

Kedves tőled. :-)
2011. február 26. 11:20
Szia Éva .
Dehogy öregszel!
Puszi:cuki1
2011. február 20. 17:50

megtekintés Válasz erre: Black Ice - 2011. február 20. 15:08

Hát Bububoy ez érdekes!

Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...

"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "

Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.

Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."

Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!

/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /

Kedves Black Ice! Ne tréfálj velem. A véleményed a tiéd. Örülök neked:-)
2011. február 20. 15:08

megtekintés Válasz erre: bububoy - 2011. február 18. 20:50

Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy

Hát Bububoy ez érdekes!

Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...

"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "

Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.

Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."

Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!

/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /
2011. február 19. 22:31

megtekintés Válasz erre: - 2011. február 18. 22:32

Szia Bubu!

Olvastam a cikkedet. Két dolog lehet. Vagy az írásod kamu, vagy a hozzászólásod.
Aki egy ilyen segítőkezes cikket ír, az nem ír ilyen hsz-t, mint amit az Évának írtál.

Tamás

Kedves Tamás! A kettő egységet alkot. A szándék benne van, hogy segítő legyen, de az kevés, el kell ismernie a hibáit. Ezt nevezzük agresszív szembesítésnek.
2011. február 19. 06:39

megtekintés Válasz erre: - 2011. február 18. 22:19

Szia Éva!
Kezdek nem hinni a véletlenekben.

http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656

Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.

Tamás

Hogy ez nekem miért nem jutott előbb az eszembe!
De garantálni nem tudom, hogy negyedszerre is egyformán gondolkodunk :-)
2011. február 18. 22:32

megtekintés Válasz erre: bububoy - 2011. február 18. 20:50

Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy

Szia Bubu!

Olvastam a cikkedet. Két dolog lehet. Vagy az írásod kamu, vagy a hozzászólásod.
Aki egy ilyen segítőkezes cikket ír, az nem ír ilyen hsz-t, mint amit az Évának írtál.

Tamás
2011. február 18. 22:29

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. február 18. 22:24

Már megint mi történt?

Szia Tamás!

Ha én gondolok egyet, eszembe jut valami, mondjuk a Család nagybetűvel.
És a velük eltöltött évek, közöttük is különösen a "konyha", amire olyan jó visszaemlékezni, ott jöttünk mindig össze. Nosztalgiázok.

Akkor én nem azzal foglalkozom, hogy van-e még ilyen címmel fent cikk, akár az enyém is lehetne valahol a sok között? Hiszen, ha a cicákról írok, akkor is a családi tűzhely melegéhez teszem valamennyit. "Amíg ki nem hűl." Asszociáltam semmi egyéb.
Nyugodt lehetsz abban, hogy véletlenek pedig léteznek.

Pussz,
Éva

A véletleneket mindig jól meg kell szervezni.

Tamás
2011. február 18. 22:24

megtekintés Válasz erre: - 2011. február 18. 22:19

Szia Éva!
Kezdek nem hinni a véletlenekben.

http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656

Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.

Tamás

Már megint mi történt?

Szia Tamás!

Ha én gondolok egyet, eszembe jut valami, mondjuk a Család nagybetűvel.
És a velük eltöltött évek, közöttük is különösen a "konyha", amire olyan jó visszaemlékezni, ott jöttünk mindig össze. Nosztalgiázok.

Akkor én nem azzal foglalkozom, hogy van-e még ilyen címmel fent cikk, akár az enyém is lehetne valahol a sok között? Hiszen, ha a cicákról írok, akkor is a családi tűzhely melegéhez teszem valamennyit. "Amíg ki nem hűl." Asszociáltam semmi egyéb.
Nyugodt lehetsz abban, hogy véletlenek pedig léteznek.

Pussz,
Éva
 
2011. február 18. 22:19
Szia Éva!
Kezdek nem hinni a véletlenekben.

http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656

Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.

Tamás
2011. február 18. 22:19

megtekintés Válasz erre: maresz058 - 2011. február 18. 22:13

Szia Éva!
Én most megadtam az 5-öst. Ritkán teszem, de ez nekem tettszik.


Maresz

Nagyon örülök, hogy tetszik neked. Hát, ha még el is énekelném. De rég volt! :-)
2011. február 18. 22:13
Szia Éva!
Én most megadtam az 5-öst. Ritkán teszem, de ez nekem tettszik.


Maresz
2011. február 18. 21:19

megtekintés Válasz erre: bububoy - 2011. február 18. 21:14

A törekvésed viszont pozitív!
Bububoy

Köszönöm, hogy a törekvésemet pozitívnak értékeled, magam is így vagyok ezzel.

De nagyon szeretnélek téged egyszer az írásaidon keresztül megismerni, hogy elmondhassam milyen ember vagy te.
Nem hiszem, hogy azon keresztül ki merném jelenteni, hogy önző, jó vagy rossz, bármilyen ember vagy. Ez nagyképűségre vallana és az már eleve nem egy jó tulajdonság. :-)

Éva
2011. február 18. 21:14

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2011. február 18. 21:05

Eszembe sincs elfogadni az állításod, mert ez nem más mint egy vélemény. A te véleményed.
Éppen az imént olvastam Nurse-nek adott hsz-ed, és egyetértettem abban a három dologban, hogy mi tesz egy embert jó emberré. Én úgy érzem annak a háromnak, amit te is kiemeltél ott, én megfelelek. Egész életem erre alapoztam és nem hagyom, hogy egy ember kétséget ébresszen bennem az ellenkezőjét állítva.
Ez csak a te véleményed, mert nem ismersz, csak az írásaimat, és most te magad azonosítasz az írásaimmal. Pedig nem szabad, ezt tudnod kellene.
Én nem mondom azt, hogy mindig, minden körülmények között csak jó tud lenni az ember. De törekszik erre és már önmagában ez elegendő.

Éva

A törekvésed viszont pozitív!
Bububoy
2011. február 18. 21:05

megtekintés Válasz erre: bububoy - 2011. február 18. 20:50

Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy

Eszembe sincs elfogadni az állításod, mert ez nem más mint egy vélemény. A te véleményed.
Éppen az imént olvastam Nurse-nek adott hsz-ed, és egyetértettem abban a három dologban, hogy mi tesz egy embert jó emberré. Én úgy érzem annak a háromnak, amit te is kiemeltél ott, én megfelelek. Egész életem erre alapoztam és nem hagyom, hogy egy ember kétséget ébresszen bennem az ellenkezőjét állítva.
Ez csak a te véleményed, mert nem ismersz, csak az írásaimat, és most te magad azonosítasz az írásaimmal. Pedig nem szabad, ezt tudnod kellene.
Én nem mondom azt, hogy mindig, minden körülmények között csak jó tud lenni az ember. De törekszik erre és már önmagában ez elegendő.

Éva
2011. február 18. 20:50
Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy
2011. február 18. 19:30

megtekintés Válasz erre: kiki64 - 2011. február 18. 19:03

elgondolkodtatott az, amit leírtál, de nagyon

:)

Csak nem te is nosztalgiázol? :-)
Dúdoljuk együtt!!

Azóta se hallok olyan gyönyörű nótaszót, amilyet sihedernyi koromban...:-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: