Otthon, édes otthon!
Látogatók száma: 97
Öregszem, hogy mostanában egyre gyakrabban eszembe jut, amikor még együtt volt az egész család? Vagy talán olvastam egy cikket és az hozta elő, azokat a meghitt pillanatokat?
Anyám kiadta a feladatokat. Mindenki tudta egy órán belül kinek mi a dolga. A húgaim most is megúszták, mint mindig, amikor arra hivatkoztak, nekik tanulni kell!
Reggel, mikorra felkeltem és még lúdbőrözött a hátam a gondolattól, hogy ki kell bújjak a jó meleg ágyból, a konyhából már hangok szűrődtek a szobába.
Apu épp a tüzet rakta meg, anyu meg a sparheltet sikálhatta éppen, közben megvitatták a napi teendőket egymás között. Ilyenkor voltak ketten, egyedül.
De nem sokáig, hiszen rövidesen talpon lesz az egész család. Kezdődik a harc a klozetért, és benépesítjük az egyetlen meleg helyiséget, a konyhát.
Még jó, hogy nem egyszerre, mert el sem fértünk volna talán, hanem egymás után, ahogy felébred a banda.
Meglepődök, mikor látom anyu és apu felöltözve sertepertélnek, talán le sem feküdtek az éjjel? – gondoltam és birtokba veszem az egyik sarkot, ahol felhúzom a magammal vitt ruhákat, mégse a hideg szobában húzzam fel, ha nem muszáj. Olyan jó meleg a konyha.
Én is korán kelő voltam, így nem kellett osztoznom bátyámmal a klozeton, mert valahányszor otthon találtam, mindig ott trónolt órákat, hogy anyunak kellett szólni, ugyan rám nem hallgat, tegyen már lépéseket, hogy végre bejussak. De isten ments, hogy megelőzzön, mert kibírhatatlan a légkör utána.
De most még előtte vagyok, és gyorsan megmosakszom, elvégzem a kis dolgomat, még mielőtt rám törné az ajtót, ahogy szokta. Ő sem éppen szeretett utolsó lenni.
Mindig böllenkedett valakivel, hogy elérje a célját. De erőfölényben voltunk mi négyen lányok, ezért néha megfutamodott, olyankor miénk volt a tér.
Anyunak nem is volt sok dolga már csak akkor, amikor közénk kellett csapni, ha féktelenségünkben nem tudtunk mit kezdeni magunkkal és tőlünk zengett a ház. Olyankor megjelent kezében a fakanállal és megfenyegetett, ha nem hagyjuk abba, odacsap. Hú, de megijedtünk, pár percig talán abba is hagytuk a nevetést, hogy aztán teli torokkal folytassuk ott, ahol abbahagytuk.
Milyen szép is volt az előző este, amikor mind az öten, ki-ki a saját ágya egyik csücskében elhelyezkedett végre. A villanyt is leoltotta maga után az utolsó, aki még talpon volt. Addigra elcsendesedtünk, de még nem jött álom a szemünkre. És valaki a sötétben, legtöbbször én voltam az, elkezdett egy mozgalmi dalt énekelni halkan, aztán bekapcsolódtak sorra a húgaim, majd mély hangjával csatlakozott a kisebbik bátyám is és egyszerre kánonban énekeltük a dalokat. Szépen sorban, három szólamban, ahogy az iskolában tanultuk. Az olyan jó volt! Érdekes, hogy anyu ilyenkor egyszer sem jött be, hogy közénk csapjon, ugyan már, hagyjuk abba, hiszen késő van már! Apu ezeket a meghitt pillanatokat soha nem hallhatta, mert addigra már elment siktre, hogy leszálljon a bánya mélyére. A siktes kenyerét még én készítettem el neki, mielőtt lefeküdtem volna. Azt szerette nagyon, mert én soha nem vágtam vastag szeletet és nem kentem meg vastagon zsírral, mint anyu szokta.
Aztán béke szállt a házra, miközben elcsendesedtünk.
Azt is nagyon szerettem, amikor én voltam az utolsó még a konyhában, aki ébren volt. Amikor már mind elmentek aludni, akkor elhelyezkedtem a konyhaasztal végén, elővettem a könyvemet és egészen addig le nem tettem volna a kezemből, míg anyu határozottan fel nem szólított, hogy fejezzem már be az olvasást, mert reggel nem fogok tudni felkelni. Ilyenkor még alkudoztam vele egy kicsit, hogy csak addig engedjen még fennmaradni, amíg hazajön a bátyám a melóból, vagy ki tudja honnan, ő úgyis felkeltene, hogy főzzek neki lecsót. Mert ilyen volt a bátyám, önző és kiállhatatlan, ha ő egyszer akart valamit, azt el is érte. Könnyű dolga volt velem, mert én soha nem mondtam ellent, ha szépen kérte.
Nem értettem miért nem nősül meg végre, hogy legyen már valaki, aki megfőzi neki a lecsót?
…
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Minek nősült volna, ha te elkényeztetted?
érdekes jó írás, grat
Éva
érdekes jó írás, grat
Hát Bububoy ez érdekes!
Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...
"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "
Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.
Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."
Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!
/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /
Nem haragszom, hogy az ejnye-bejnye miatt nem tudtad kifejteni mit indított el benned az írásom, hiszen mindannyiunknak vannak ilyen emlékei. De tudom, te megértettél. Majd legközelebb. :-)
Puszi,
Éva
Szia Éva .
Dehogy öregszel!
Puszi:cuki1
Dehogy öregszel!
Puszi:cuki1
Hát Bububoy ez érdekes!
Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...
"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "
Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.
Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."
Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!
/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /
Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy
Ez egy felsőbbrendű gondolatod volt amik irányítják az életed?
Vagy csak belépő hirdetés egy új lélekszervizestől alapoktatásként...
"Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. "
Gondolkozóba estem és mivel utólag olvastam ezt, és elsőnek a "segítők" alkotásod... Hát visszatérek 1 rovás csillagot húzni mert ez az erő sötét oldalának a jele volt itt. /Remélem ezért nem leszel dühös./
Mindenki tud harapni, én is de nagyot, csak a legtöbben ha ok van rá teszik.
Ami itt tőled hsz. ennyi a műhöz... " De az írásod jó, ötös."
Még innod kell pár energiaitalt szerintem... Lehet lesz benne tisztelet is pár csepp... Mivel minden emberben megvan az önzés.
De ez csak az én véleményen. A pozitív erő legyen veled "kiválasztott"!
/Elnézést Éva hogy ide írtam a cikkedhez és nem a művedhez szóltam hozzá ÉN SEM. Reménykedem megbocsájtod és nem tiltasz le engem, mint ahogy én teszem azokkal akik nem a közölt íráshoz szólnak hanem elkezdenek személyeskedni. De ezt te tudod a legjobban... /
Szia Bubu!
Olvastam a cikkedet. Két dolog lehet. Vagy az írásod kamu, vagy a hozzászólásod.
Aki egy ilyen segítőkezes cikket ír, az nem ír ilyen hsz-t, mint amit az Évának írtál.
Tamás
Szia Éva!
Kezdek nem hinni a véletlenekben.
http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656
Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.
Tamás
De garantálni nem tudom, hogy negyedszerre is egyformán gondolkodunk :-)
Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy
Olvastam a cikkedet. Két dolog lehet. Vagy az írásod kamu, vagy a hozzászólásod.
Aki egy ilyen segítőkezes cikket ír, az nem ír ilyen hsz-t, mint amit az Évának írtál.
Tamás
Már megint mi történt?
Szia Tamás!
Ha én gondolok egyet, eszembe jut valami, mondjuk a Család nagybetűvel.
És a velük eltöltött évek, közöttük is különösen a "konyha", amire olyan jó visszaemlékezni, ott jöttünk mindig össze. Nosztalgiázok.
Akkor én nem azzal foglalkozom, hogy van-e még ilyen címmel fent cikk, akár az enyém is lehetne valahol a sok között? Hiszen, ha a cicákról írok, akkor is a családi tűzhely melegéhez teszem valamennyit. "Amíg ki nem hűl." Asszociáltam semmi egyéb.
Nyugodt lehetsz abban, hogy véletlenek pedig léteznek.
Pussz,
Éva
Tamás
Szia Éva!
Kezdek nem hinni a véletlenekben.
http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656
Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.
Tamás
Szia Tamás!
Ha én gondolok egyet, eszembe jut valami, mondjuk a Család nagybetűvel.
És a velük eltöltött évek, közöttük is különösen a "konyha", amire olyan jó visszaemlékezni, ott jöttünk mindig össze. Nosztalgiázok.
Akkor én nem azzal foglalkozom, hogy van-e még ilyen címmel fent cikk, akár az enyém is lehetne valahol a sok között? Hiszen, ha a cicákról írok, akkor is a családi tűzhely melegéhez teszem valamennyit. "Amíg ki nem hűl." Asszociáltam semmi egyéb.
Nyugodt lehetsz abban, hogy véletlenek pedig léteznek.
Pussz,
Éva
Kezdek nem hinni a véletlenekben.
http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/csaladi-kapcsolataink/a-csaladi-tuzhely-melege_3656
Ez már a 3.-ik eset, hogy úgymond egyformán gondolkodunk.
Tamás
Szia Éva!
Én most megadtam az 5-öst. Ritkán teszem, de ez nekem tettszik.
Maresz
Én most megadtam az 5-öst. Ritkán teszem, de ez nekem tettszik.
Maresz
A törekvésed viszont pozitív!
Bububoy
De nagyon szeretnélek téged egyszer az írásaidon keresztül megismerni, hogy elmondhassam milyen ember vagy te.
Nem hiszem, hogy azon keresztül ki merném jelenteni, hogy önző, jó vagy rossz, bármilyen ember vagy. Ez nagyképűségre vallana és az már eleve nem egy jó tulajdonság. :-)
Éva
Eszembe sincs elfogadni az állításod, mert ez nem más mint egy vélemény. A te véleményed.
Éppen az imént olvastam Nurse-nek adott hsz-ed, és egyetértettem abban a három dologban, hogy mi tesz egy embert jó emberré. Én úgy érzem annak a háromnak, amit te is kiemeltél ott, én megfelelek. Egész életem erre alapoztam és nem hagyom, hogy egy ember kétséget ébresszen bennem az ellenkezőjét állítva.
Ez csak a te véleményed, mert nem ismersz, csak az írásaimat, és most te magad azonosítasz az írásaimmal. Pedig nem szabad, ezt tudnod kellene.
Én nem mondom azt, hogy mindig, minden körülmények között csak jó tud lenni az ember. De törekszik erre és már önmagában ez elegendő.
Éva
Bububoy
Olvastam pár írásod. Te önző vagy. Javítsd a lelked és értsd meg, hogy csak mondani azt, hogy jó vagy, kevés. Ugye most nem fogod megmagyarázni, hanem önvizsgálatot végzel? De az írásod jó, ötös.
Bububoy
Éppen az imént olvastam Nurse-nek adott hsz-ed, és egyetértettem abban a három dologban, hogy mi tesz egy embert jó emberré. Én úgy érzem annak a háromnak, amit te is kiemeltél ott, én megfelelek. Egész életem erre alapoztam és nem hagyom, hogy egy ember kétséget ébresszen bennem az ellenkezőjét állítva.
Ez csak a te véleményed, mert nem ismersz, csak az írásaimat, és most te magad azonosítasz az írásaimmal. Pedig nem szabad, ezt tudnod kellene.
Én nem mondom azt, hogy mindig, minden körülmények között csak jó tud lenni az ember. De törekszik erre és már önmagában ez elegendő.
Éva
Bububoy
elgondolkodtatott az, amit leírtál, de nagyon
:)
Dúdoljuk együtt!!
Azóta se hallok olyan gyönyörű nótaszót, amilyet sihedernyi koromban...:-)