Járt utat a járatlanért... (2)
Látogatók száma: 54
Hát bizony ez az én közlekedésem kifelé menet és hazafelé jövet, jobbat még mindig nem tudtam kitalálni, pedig az idő sürget..
Lassan már csak egyetlen út marad kifelé, a nekem kerülő út, hosszabb ugyan, de jobb, mert beton. Kit érdekelt idáig az, hogy jobb, ha a másik meg rövidebb. A harmadikról a legrövidebbről kár szót is ejtegetni, az már a múlté, hiszen felszántották, beültették, a termés megérett, learatták. Járhatatlanná tették a csapást, arról nem szólva, gondoskodtak arról, még ha nincs is kerítés, hogy megtudjuk, az biza magánterület. Hogy kié, az nyílt titok.
Ha mégis a kert eladásán törném a fejem, jól gondoljam végig, mit is mondanék a vevőnek.., talán, hogy kocsi nélkül el se induljon? Vagy növesszen szárnyakat? Ez nem jó ómen. Hazudni pedig vétek.
Ha egy út, amit idáig használhatóvá tettek, mindig másoktól függött, vagy eszébe jut, vagy nem az illetékeseknek, hogy a fűnek az a tulajdonsága, hogy nőjön..., az az út egyik napról a másikra akár feledésbe is merülhet holmi halandóknak. Járhatatlanná válik, mert benövi a gaz, a dudva, a Csallány a kitaposott ösvényt. Ez ilyen egyszerű. Tapasztaltam egynehányszor.
Ha a kimenetel is ennyire körülményes, akkor mire számíthatnék? Látok én menet közben szépen megművelt porták kapujára függesztve, mindjárt a betonút mellett, "Eladó" táblákat, amiket már évek óta a rozsda marja. Már senki sem akar dolgozni? Vagy mindenki szegényebb lett ez alatt a negyven év alatt, mint maga a tulajdonos? Látva, hogy nem kelt el.
A nekem kerülő betonúton alig-alig találkozom gyalogossal, egy-két kocsi húz el mellettem az alatt a fél óra alatt, ki- v. hazafelé. Vigyázva, kerülgetve, mert a tavaly megszüntetett kátyúk ismét láthatóvá váltak a gyanútlan autósoknak, ez alól a gyalogosok se kivételek, de jobb pozícióban vannak.
Ezek után kész csoda lenne, ha eladásról gondolkodnék, hiszen a portámra bejutás sem lenne egyszerű bárki számára, aki nem ismeri a legrövidebb utat. Hiába mondanám, hogy a legértékesebb a portámban pontosan az, hogy szinte még számára is láthatatlan, csak sejteni lehet, hogy van ott valami, olyannyira körbe van kerítve... és előnyére válik annak, aki az igazi magányos kikapcsolódásra vágyik. Vajon csak számomra ilyen vonzóak ezek a tulajdonságai, hogy a járt utat a járatlanért még mindig nem tudom feladni?... vagy és ez látszik a biztosabbnak, nem is akarom.
A cikket írta: zsoltne.eva
Hozzászólások
időrendi sorrend
Ha málnát akarsz enni, meg kell, hogy termeljed magadnak.
Érdemes egyébként, mert elég igénytelen,nincs vele sok gond amúgy, csak a leszedésével.
De megérné, mert a házi málnaszörpnél nincs finomabb.