Miért késnek a vonatok?
Látogatók száma: 56
"Megpróbálom elmondani, hogyan tud egy vonat kb. húsz-harminc perces késést minden erőfeszítés nélkül összeszedni."
Októberi péntek este a mellékvonal végállomásán. Az utolsó előtti vonat a megyeszékhelyről 18.25-kor indult, egy óra tíz perc a menetidő. A lámpák fénykörében várakozó szülők reményteljesen pillantanak órájukra: mindjárt fél nyolc, a pécsi főiskolán elsőéves „kislány” hamarosan megérkezik.
Eljön a 19.35, majd el is múlik. A vonat sehol. Háromnegyed, még mindig semmi. Az ide-gessé váló édesanya már hívná gyermekét a mobilon, amikor a telefon hívást jelez, és a leányzó szól bele:
- Nyugi, anya, késik a vonat, nyolcra ott leszünk.
- Már megint késik – dohog az édesapa, - de miért? Miért késnek folyton a vonatok?
Mióta a vasútnál dolgozom már sokan feltették nekem ezt a kérdést. Ilyenkor röviden azt szoktam felelni: forgalmi okokból. A bővebb magyarázat túl hosszadalmas lenne, nekem dolgoznom kell, az utason pedig látom, hogy nincs igazán türelme végig hallgatni. Ha nagyon erősködnek még hozzá szoktam tenni, hogy késő vonatot várunk, vagy vörös a jelző, vagy valami hasonlót.
Most azonban megpróbálom elmondani, hogyan tud egy vonat kb. húsz-harminc perces késést minden erőfeszítés nélkül összeszedni. Anélkül, hogy bármi különös történne.
Csupán a mindennapi életünk zajlik…
Budapest, Déli pályaudvar, ugyanaz a nap; 14.25.
Füttyszó harsan, a III. vágánynál, a peron közepén, a forgalmista előre nyújtja a tárcsáját. A Szombathelyre - közvetlen kocsikkal Zalaegerszegre - közlekedő gyors vezető jegyvizsgálója a vonat eleje mellett állva a szerelvény végénél levő jegyvizsgálóra néz, aki, meggyőződve arról, hogy nincs több felszálló, feltartja a kezét, hogy „Indulásra kész!” - és fellép a kocsiba.
Kollégája a tárcsáját tartja fel, mire a forgalmista a saját jelzőeszközét függőlegesen le-fel mozgatva meneszti a vonatot. Igen ám, de a beosztott kalauz valami isteni sugallatra kitekint a kocsi hátsó ablakán és látja, hogy egy fiatal pár fut a vonathoz, a metró lépcső felől. Gyorsan kihajol a kocsiból és miközben odakiabál a forgalmistának, hogy ketten futnak, adja a „Megállj!” - jelzést is.
A forgalmista reagál, ő is jelzést vált, mire a mozdonyvezető fékez. A vonat megáll, a későn jövők felszállnak, újra jön az indítás, és a szerelvény végre kigördül az állomásról; 14.30-kor.
Tárnokon, az építési munkák miatt, csak lépésben lehet áthaladni, itt mindig biztos az öt perc plusz.
Martonvásáron megállítják a vonatot. A vjv. (vezető jegyvizsgáló) és mozdonyvezető Írásbeli rendelkezést kap. „Gárdony és Agárd állomások között a …sz. szelvényben levő fénysorompó használhatatlan, a közút felé villogó fehér jelzést ad, az útátjáró előtt meg kell állni, ha a vonat áthaladásával a közúti forgalmat veszélyezteti.”
Ezt mindketten aláírják, átveszik a megfelelő példányokat, és a vonat indul tovább.
A megadott szelvényhez érkezve a mozdonyvezető lassít, majd megáll, mert a közúton autó közeledik. Csak akkor indul el, mikor már a jármű átért, és akkor is olyan sebességgel, hogy újra meg tudjon állni, ha kell.
Közben a vjv. látja, hogy már 15 percre nőtt a késés. Mivel vannak olyan utasai, akik Székesfehérváron átszállnak Siófok, illetve Balatonfüred felé, felhívja a budapesti menetirányítást, és kéri, hogy mindkét vonatot várakoztassák meg. Meg is történik, az utasok át tudnak szállni. A Nagykanizsára közlekedő gyors így 15 perccel később indul.
Jegyezzük meg ezt a momentumot, mert később még lesz jelentősége.
Várpalotán négy kerékpáros akar felszállni. A hátsó kocsi hátsó peronjához mennek, de mert a vonatban van kerékpáros kocsi, a legelső, a jegyvizsgáló előre küldi őket.
Veszprémben haza utazó diáklányok jönnek, gurulós bőröndöket cibálva maguk után. Valamelyik azért nem bír a csomagjával, mert túl vékonydongájú hozzá, a másikat fölös kilói akadályozzák, de végül a vjv, a forgalmista és egy kocsivizsgáló segítségével sikeresen felcihelődnek.
Herenden menetrend szerint nincs megállás, de vörös a bejárati jelző, épp egy tehervonat jár be a másik irányból, meg kell várni, amíg beérkezik.
Devecserben az Ajkán felszállt, és a bérletük szerint Devecserig utazó munkások nem szállnak le. A jegyvizsgáló gyorsan végig szalad a kocsikon. A két férfi mélyen alszik, beletelik jó néhány percbe, mire felébreszti őket.
Bobán a normaidőn belül végeznek a szétkapcsolással, de azért a több mint félóra késés megmarad.
Jánosházán a már ismerős bliccelő próbál fellopakodni a vonatra, szerencsére a vezető jegyvizsgáló résen van, és némi szóváltás után lerakja.
Zalabér-Batyk egy idős házaspár számára célállomás, a jegyvizsgáló udvariasan lesegíti őket és segít lepakolni a csomagokat.
Zalaszentivánban a biciklisták szállnak át a szombathelyi személyvonatra.
A mozdonyvezető mindent elkövetett, amit csak lehetett, hogy a késés ne legyen túl nagy, így végül a gyors 18.28-kor érkezik Zalaegerszegre. 17.56 helyett.
És most következik a kanizsai gyorsvonat szerepe abban, hogy a kislány csak nyolc után ért Rédicsre.
Mint mondtam a diák Pécsett tanul. A vonat, amivel utazott, Nagykanizsán bevárta a Székesfehérvárról induló másik vonatot. Azt, amelyet a szombathelyi vonat miatt várakoztattak. Aztán Szentivánban a kis piros Bz, ami a Pécsről jövőket viszi be Egerszegre, megvárta, amíg a pesti gyors bemegy, majd ahogy a térköz felszabadult, indult is; 18.30-kor, amikor a menetrendszerinti indulási ideje 18.13, és érkezik/érkezne: 18.22-kor. Az utas ilyenkor persze meg-teheti, hogy átszáll a gyorsra, de mióta bevezették a gyorsvonati pótjegyet ez ritkán fordul elő. A pécsi vonatok ugyanis nem pótjegy kötelesek.
A Bz 18.39-re ért be, így aztán a rédicsi személy 18.43-kor hagyta el az állomást.
Az plusz szerencsétlenség, hogy Rádiháza után egy szarvas csapat tévedt a sínekre, és csak hosszas dudálás után voltak kedvesek odább állni, Lentit elhagyva pedig műszaki probléma jelentkezett és a vonat lépésben tette meg az utolsó 300 métert.
Szóval, mit mondjunk az utasnak, miért késik a vonat?
Marad az egyszerű válasz: forgalmi okból…
A cikket írta: Arkady
Hozzászólások
időrendi sorrend
Amit írtál az sajnos, nem csak felétek probléma. A szombathelyi gyorsok ugyanúgy minden fánál megállnak Celldömölk és Szombathely között, és itt is van gyors pótdíj. Ami pedig a logikát illeti: a nyári menetrendben senki sem értette, hogy a Győrből Tapolcára közlekedő gyors miért nem állt meg Ukkon, amikor az elágazási állomás? Azoknak akik Zalaegerszeg felől utaztak el kellett menniük Bobáig, az Ukk-Boba szakaszon kétszer utaztak, és így a jegy is többe került. Talán meg is van a válasz...?
Üdvözlettel: Arkady
Elmúltam 65 éves, így (legalább is anyagilag) egyszerűbbé vált az utazás nekem. Soha nem szerettem busszal utazni, a vonat szabadabb és talán gyorsabb is. Amit leírtál az magyarázat sok mindenre és nekem ismerős, mert Kisvárdától Tatabányáig, Hatvantól a Balatonig sokat utazom az utóbbi években és van tapasztalatom. De bizonyos dolgokat nem értek. Például azt, hogy a Budapest - Záhony sebesvonat (pótdíjas) mitől sebesvonat? Szolnokig valóban az, a pesti szokvány három megállás után csak Cegléd és Abony a megállója. Szolnok után ellenben a görbefánál is megáll, vasutas szaknyelven: "minden állomáson és megállónál megáll". Aki például Szolnok-Kisvárda (mint én is) viszonylatban utazik az miért fizet pótdíjat? Hiszen személyvonatnak megfelelő "menetrenddel" utazik. Sőt. A Szolnokról 5,58-kor induló 6158 sz. személyvonat menetideje 3 óra 33 perc, míg a 6202 sz., Szolnokról 9,19-kor induló SEBESVONATÉ 4 óra 12 perc. Az utóbbinál a "gyorsaság" miatt 325.-Ft pótdíjat kell fizetni, előbbinél - mivel személyvonat - semmit. Keresem a MÁV logikáját, de az úgy látom elgurult. Visszafelé is vannak ilyen anomáliák. Ráadásul napközben a személyvonatok Nyíregyházán 30-40 percet állnak. Ezzel bosszantva még jobban az utasokat. Gondolom forgalom-szervezési okok miatt. Egy hasonló anomália a VOLÁN-ra is. A távolsági buszokon - ha vasúttal párhuzamosan történik a közlekedés - pótdíjat kell fizetni a buszon, hogy ezzel inspirálják az utazót a vasúti közlekedés igénybevételére. Ez valahol rendben is van. De vajon pl Böhöny - Balatonboglár között miért van pótdíj? Hiszen nincs már vonatközlekedés Böhönyéről semerre. Én nagyon úgy látom, hogy ezek a pótdíjak csak a bevétel növelését szolgálják. Köszönöm a "berkeken belüli" információidat.
Üdv
Imre
Az biztos, hogy Japánban ez másképp van. Ott talán a vonatok is sűrűbben járnak. Meg ugye jobbak a pályák, a szerelvények sem harminc évesek. Állítom azokon a kocsikon utaztam úttörőtáborba amiken most dolgozom. És már meg is van a válasz arra is, hogy miért nem gyorsabban a vonat. Mert a pályán lassújelek vannak, hogy ne rázódjon szét végleg, mert alapból egy vágányon kell közlekedni, és mert a jelzők nem engedik. Ugyanis, ha túl lépi a jelzett sebességet akkor a biztonsági rendszer megállítja.
Üdvözlettel: Arkady
mindent értek, de amikor a vonat a nyílt pályán robog, jobbra kukoricaföld, balra árpaföld, a vezető tudja, hogy késésben van, miért nem húz bele? nem azt mondom, hogy száguldozzon eszeveszetten, de ledolgozhatna egy keveset a hátrányból. vagy ez túl értelmes, és ezért tilos?
Ez nagyon érdekes volt, köszönjük! :)
Pussz,
Tündér
Elcsépelt de igaz: sok kicsi sokra megy.
De azért annak leírása is érdekelne, hogy Japánban ez hogy zajlik.
Köszönöm a részletes magyarázatot!
Flo