Molnár Ferenc
Látogatók száma: 63
1878. január 12 – én /született Neumann Ferenc/ Budapesten, író, újságíró († New York, 1952. április 1.)
Budapesti nagypolgári család fia volt. Jogásznak indult, egy ideig a genfi egyetemen tanult, de huszonkét éves korában egyszerre hátat fordított a jogtudománynak, és újságírónak állt. Szinte azonnal feltűnt csillogó szellemességével, szatirikus humorával, részvevő érzelmességével. Stílusa kezdettől mindvégig választékosan szabatos: mesélő leleménye és ötletgazdagsága kimeríthetetlen.
Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón, ekkor már Molnár Ferenc néven. Nevét magyarosította, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár. 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a Pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét vázolja, írja le nekünk.
Első felesége: Vészi Margit, (festő, írónő), másodi felesége Fedák Sári, de egyikkel sem volt hosszú a házassága, harmadik felesége: Darvas Lili.
Bejárta a fél világot, Genf, Bécs, Berlin, New York, Olaszország és mindenhol hírül vitte a magyarság tehetségét. Sajátos humorával szinte mindenhol sikereket aratott. Az egész magyar irodalomból ő a világszerte legismertebb nevű és művű író, színházaink újra meg újra sikerre viszik és újítják fel vígjátékait, miközben ironikus, szatirikus prózája - amely irodalmi érték egyébként - és mint annyit vitatott drámai műveinek nagyobbik része, szinte ismeretlenné halványult.
A fasizmus előretörésének időszakában egyre több időt tölt külföldön. Előbb Franciaországban, majd Svájcban. Idővel már csak bemutatóira jön haza. És amikor a fasizmus elharapódzik a közép-európai országokban, akkor Amerikába költözik.
Színdarabjaival nem egy magyar nézőben, valamiféle kozmopolita érzést keltett akkoriban, de a világ számára jellegzetesen budapesti magyar maradt. Iróniája a magyar nagyvárosban fogant. Ennek a Budapestnek volt nemegyszer prózai költője, máskor kritikusa, megint máskor ironikus megértője. Ezt a pesti polgárvilágot emelte világirodalmi szintre Molnár Ferenc.
Művei:
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 313.
- Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
- Az ördög (1907)
- Liliom (1909)
- A Testőr (1910)
- A Farkas (1912)
- Úri divat (1916)
- A fehér felhő (1916)
- Farsang (1916)
- A hattyú (1920)
- Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
- Égi és földi szerelem (1922)
- A vörös malom (1923)
- Az üvegcipő (1924)
- Játék a kastélyban (1926)
- Riviera (1926)
- Olympia (1928)
- Egy, kettő, három (1929)
- A jó tündér (1930)
- Valaki (1931)
- Harmónia (1932)
- Nagy szerelem (1935)
- Delila (1937)
- Panoptikum (1949)
Egyéb prózai művek:
- Az éhes város (1901)
- Egy gazdátlan csónak története (1901)
- A Pál utcai fiúk (1907)
- Muzsika (1908)
- Egy haditudósító naplója (1916)
- A zöld huszár (1938)
- Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
- A Dohány-utca és a Körut-sarok (1952)
- A zenélő angyal
- Huszárest
Művei alapján készült filmek:
- Az ördög (1915, 1918 – rendező: Kertész Mihály, 1919, 1921)
- Liliom (1919 – rendező: Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező: Fritz Lang, 1956)
- A Testőr (1925, 1931, 1941)
- Úri divat (1925)
- A hattyú (1925, 1930, 1956)
- Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező: Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
- A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező: Fábri Zoltán)
- Egy, kettő, három (1961 – rendező: Billy Wilder)
- A jó tündér (1935, 1947)
- Nagy szerelem (1937)
Díja:
Corvin-koszorú (1935)
Köszönjük Molnár Ferencnek, hogy hírül vitte magyarságunkat és nagyszerű ifjúsági regényklasszikusát, A Pál utcai fiúk-at, mely mind máig örökzöld darab.
Kép: internet
Infó: wikipédia, MEK
Ma még egy klasszikust szeretnék megemlíteni, a méltán híres Agatha Cristie-t, akiről egy kis filmet találhattok a videóink között. 1976-ba e napon távozott közülünk.
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia X!
Első és egyetlen kötelező olvasmányom volt A Pál utcai fiúk, amit valóban elolvastam. :) Akkor nagyon meghatott.
Üdv:A
X
Ok. Vettem. Nem is tudtam hogy Fedák Sári is a felesége volt. Hogy mik vannak?
Köszönöm
Xaide
Első és egyetlen kötelező olvasmányom volt A Pál utcai fiúk, amit valóban elolvastam. :) Akkor nagyon meghatott.
Üdv:A
Szia Xaide!
Remek összefoglalót írtál nekünk ismét!
Nagyon köszönjük!
Pussz, Tündér
Xaide
Nagyon jó, h őt választottad! Köszi! :-)
Én köszönöm!
Xaide
Szia Xaide!
Csak egy érdekesség, a Pál utcai fiúk c. filmet, rendező: Fábri Zoltán, 1969-ben Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.
Üdv,
Pinokkió
Köszönöm a hozzászólást! Látod, mennyi mindent nem tudunk még a világról! :)
Xaide
Remek összefoglalót írtál nekünk ismét!
Nagyon köszönjük!
Pussz, Tündér
Csak egy érdekesség, a Pál utcai fiúk c. filmet, rendező: Fábri Zoltán, 1969-ben Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.
Üdv,
Pinokkió