újabb események régebbi események további események
17:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
17:16
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
08:21
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
08:15
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
11:47
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
11:28
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
22:31
Új cikk került fel a weboldalra
22:29
Ilona új cikket töltött fel
21:47
Yolla módosította a naplóbejegyzését
21:47
Yolla új bejegyzést írt a naplójába
19:59
Új cikk került fel a weboldalra
17:29
D Klári új cikket töltött fel
17:24
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
16:16
Anyu módosította a cikkét
19:05
zsoltne.eva módosította a naplóbejegyzését
19:01
zsoltne.eva új bejegyzést írt a naplójába
18:45
D Klári új cikket töltött fel
18:41
D Klári új bejegyzést írt a naplójába
12:27
Anyu új cikket töltött fel
20:34
Yolla új cikket töltött fel

Molnár Ferenc

2012. január 12. - Látogatók száma: 63

1878. január 12 – én /született Neumann Ferenc/ Budapesten, író, újságíró († New York, 1952. április 1.)

Budapesti nagypolgári család fia volt. Jogásznak indult, egy ideig a genfi egyetemen tanult, de huszonkét éves korában egyszerre hátat fordított a jogtudománynak, és újságírónak állt. Szinte azonnal feltűnt csillogó szellemességével, szatirikus humorával, részvevő érzelmességével. Stílusa kezdettől mindvégig választékosan szabatos: mesélő leleménye és ötletgazdagsága kimeríthetetlen.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínházbeli bemutatón, ekkor már Molnár Ferenc néven. Nevét magyarosította, azzal az indokkal, hogy felmenői közt akadt molnár. 1907-ben írta meg mindmáig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét, amely a Pesti gyerekek olykor vidám, olykor szomorú életét vázolja, írja le nekünk.

Első felesége: Vészi Margit, (festő, írónő), másodi felesége Fedák Sári, de egyikkel sem volt hosszú a házassága, harmadik felesége: Darvas Lili.

Bejárta a fél világot, Genf, Bécs, Berlin, New York, Olaszország és mindenhol hírül vitte a magyarság tehetségét. Sajátos humorával szinte mindenhol sikereket aratott. Az egész magyar irodalomból ő a világszerte legismertebb nevű és művű író, színházaink újra meg újra sikerre viszik és újítják fel vígjátékait, miközben ironikus, szatirikus prózája - amely irodalmi érték egyébként - és mint annyit vitatott drámai műveinek nagyobbik része, szinte ismeretlenné halványult.
A fasizmus előretörésének időszakában egyre több időt tölt külföldön. Előbb Franciaországban, majd Svájcban. Idővel már csak bemutatóira jön haza. És amikor a fasizmus elharapódzik a közép-európai országokban, akkor Amerikába költözik.

Színdarabjaival nem egy magyar nézőben, valamiféle kozmopolita érzést keltett akkoriban, de a világ számára jellegzetesen budapesti magyar maradt. Iróniája a magyar nagyvárosban fogant. Ennek a Budapestnek volt nemegyszer prózai költője, máskor kritikusa, megint máskor ironikus megértője. Ezt a pesti polgárvilágot emelte világirodalmi szintre Molnár Ferenc.

Művei:

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949-): 313.

- Józsi és egyéb kis komédiák (1904)
- Az ördög (1907)
- Liliom (1909)
- A Testőr (1910)
- A Farkas (1912)
- Úri divat (1916)
- A fehér felhő (1916)
- Farsang (1916)
- A hattyú (1920)
- Színház: Előjáték Lear királyhoz, Marsall, Az ibolya (1921)
- Égi és földi szerelem (1922)
- A vörös malom (1923)
- Az üvegcipő (1924)
- Játék a kastélyban (1926)
- Riviera (1926)
- Olympia (1928)
- Egy, kettő, három (1929)
- A jó tündér (1930)
- Valaki (1931)
- Harmónia (1932)
- Nagy szerelem (1935)
- Delila (1937)
- Panoptikum (1949)

Egyéb prózai művek:

- Az éhes város (1901)
- Egy gazdátlan csónak története (1901)
- A Pál utcai fiúk (1907)
- Muzsika (1908)
- Egy haditudósító naplója (1916)
- A zöld huszár (1938)
- Útitárs a száműzetésben – Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)
- A Dohány-utca és a Körut-sarok (1952)
- A zenélő angyal
- Huszárest

Művei alapján készült filmek:

- Az ördög (1915, 1918 – rendező: Kertész Mihály, 1919, 1921)
- Liliom (1919 – rendező: Kertész Mihály, 1921, 1934 – rendező: Fritz Lang, 1956)
- A Testőr (1925, 1931, 1941)
- Úri divat (1925)
- A hattyú (1925, 1930, 1956)
- Olimpia (1929, 1930, 1960 – rendező: Kertész Mihály, címszerepben Sophia Loren)
- A Pál utcai fiúk (1934, 1969 – rendező: Fábri Zoltán)
- Egy, kettő, három (1961 – rendező: Billy Wilder)
- A jó tündér (1935, 1947)
- Nagy szerelem (1937)

Díja:

Corvin-koszorú (1935)

Köszönjük Molnár Ferencnek, hogy hírül vitte magyarságunkat és nagyszerű ifjúsági regényklasszikusát, A Pál utcai fiúk-at, mely mind máig örökzöld darab.

Kép: internet
Infó: wikipédia, MEK

Ma még egy klasszikust szeretnék megemlíteni, a méltán híres Agatha Cristie-t, akiről egy kis filmet találhattok a videóink között. 1976-ba e napon távozott közülünk.

A cikket írta:

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 14. 10:03

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2012. január 13. 11:47

Szia X!

Első és egyetlen kötelező olvasmányom volt A Pál utcai fiúk, amit valóban elolvastam. :) Akkor nagyon meghatott.

Üdv:A

Köszönöm, hogy itt voltál.

X
2012. január 14. 10:03

megtekintés Válasz erre: Pumukli56 - 2012. január 13. 10:27

Ok. Vettem. Nem is tudtam hogy Fedák Sári is a felesége volt. Hogy mik vannak?

Mennyi mindent ismerünk és mennyi mindent nem tudunk még! :))) Én is néha rácsodálkozom dolgokra, ahogyan olvasgatom az életrajtokat. :)

Köszönöm
Xaide
2012. január 13. 11:47
Szia X!

Első és egyetlen kötelező olvasmányom volt A Pál utcai fiúk, amit valóban elolvastam. :) Akkor nagyon meghatott.

Üdv:A
2012. január 13. 10:27
Ok. Vettem. Nem is tudtam hogy Fedák Sári is a felesége volt. Hogy mik vannak?
2012. január 13. 09:44

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. január 12. 22:43

Szia Xaide!

Remek összefoglalót írtál nekünk ismét!
Nagyon köszönjük!

Pussz, Tündér

Én is köszi a segítséget :)

Xaide
2012. január 13. 09:43

megtekintés Válasz erre: Virág - 2012. január 12. 16:24

Nagyon jó, h őt választottad! Köszi! :-)

Szia Virág!

Én köszönöm!

Xaide
2012. január 13. 09:43

megtekintés Válasz erre: Pinokkió - 2012. január 12. 14:40

Szia Xaide!
Csak egy érdekesség, a Pál utcai fiúk c. filmet, rendező: Fábri Zoltán, 1969-ben Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.
Üdv,
Pinokkió

Szia Pinokkió!

Köszönöm a hozzászólást! Látod, mennyi mindent nem tudunk még a világról! :)

Xaide
2012. január 12. 22:43
Szia Xaide!

Remek összefoglalót írtál nekünk ismét!
Nagyon köszönjük!

Pussz, Tündér
2012. január 12. 16:24
Nagyon jó, h őt választottad! Köszi! :-)
2012. január 12. 14:40
Szia Xaide!
Csak egy érdekesség, a Pál utcai fiúk c. filmet, rendező: Fábri Zoltán, 1969-ben Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában.
Üdv,
Pinokkió
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: