Munkahelyi hierarchiák 3.
Látogatók száma: 41
Sírós picsogós főni
Az előző részben azt ecseteltem, hogy mennyire igaz egy munkahelyre az a mondás, hogy: fejtől büdösödik a hal.
Szinte nem is kell vele találkozni, elég, ha látjuk a környezetet,a dolgozókat, ahhoz, hogy benyomást kapjunk arról, hogy laza,nem törődöm,vagy szigorú következetes vagy ennek a keveréke vagy semmilyen a főnök. A légkör hűen leképezi, hogy a fej arrogáns vagy humánus, tudatos netán diktatórikus, hataloméhes. Látszik, hogy mit gondolhat a státuszáról.
Sok vezető bástyát von maga köré, hogy az alattvalók még csak véletlenül se tudjanak vele kapcsolatba kerülni,az íróasztala mögül alig kimozdulva osztja az ukázokat és a dolgozók nem is ismerik. Az ismeretlen ott lebeg minden rezdülésben, a munka folyik, de egy fantom irányítja.
Van olyan, aki konkrétan tojik a dolgozókra, egy a lényeg neki, hogy a kis apanázsa és jussa ott legyen az öltöny zsebében vagy a bankszámláján. Ha nyikorog a kerék, néha fenékbe billenti a talpnyalóit, akiket azért helyez középvezetői pozícióba, hogy őt maradéktalanul kiszolgálják és helyettesítsék.
Az sem érdekli, hogy ezek az emberkék alkalmasak-e a vezetésre, számára nem ez a lényeg.
Na,ilyen helyen akarjatok dolgozni……:P
Persze,nem rossz,ha nem látni a nagyvezért, mert a kis megbízottakat le lehet kenyerezni,ugye? Lehet helyezkedni, lehet csalni,lehet másokat szekírozni és kicsinálni. Végül is mi baj lehet? Nem?
Számomra ez a főnök alkalmatlan, még akkor is,ha egyébként a teljesítmény működik, a cég talpon van. Egy darabig. Láttam ilyen vezetésű céget, amelyet a szakmaiság vitt előre,de egy idő után megrekedt és nem ismerték fel a hibát. Így a következő lépést sem határozták meg jól.
A végeredmény bukdácsolás, a fejlődés megrekedése, egy helyben topogás vagy finis.
Ahogy a magánéletben is az az ember boldogul, aki kerek egész, úgy ez a szakmai életre is igaz.
Úgy gondolom, hogy egy vezető nemcsak szakmailag kell, hogy toppon legyen, hanem emberileg is makulátlannak kell lennie. A vezetői készséghez hozzá tartozik az emocionális véna is. Szerintem e nélkül nem működhet egy munkahely. Már ha nem robotokkal dolgoztatnak. Vezetőként magam is tapasztaltam,hogy a dolgozók igenis igénylik a törődést.
Fontos számukra, hogy akinek az útmutatásait követik, az ismerje őket, beszéljen velük, segítsen nekik,értse meg őket. Emberi tulajdonság, hogy mindenki fontos akar lenni egy kicsit legalább,ott ahol van. Ahhoz, hogy ezek az igények kielégítve legyenek egy vezető részéről, fontos az emocionális érzékenység és annak a felvállalása.
Számomra az a vezető, aki akár a könnyeit is meg meri mutatni a dolgozói előtt,azaz ki meri mutatni az érzelmeit, sokkal hitelesebb,mint az aki titkolja vagy egyáltalán nincs neki.
A szakma tanulható, a vezetés is részben,de embernek lenni azt már vinni kell ebbe a pozícióba.
A cikket írta: herdika
Hozzászólások
időrendi sorrend
Egyetértek.Van ezzel kapcsolatban egy emlékem.Olyan mun kahelyen dolgoztam,ahol napi szinten emberekkel voltunk kapcsolatban,mindenfélével.Egyszer a felső vezetés kiötölte,hogy elküldi a dolgozókat egy Magatartás és kultúra tanfolyamra,amit magunk közt csak úgy emlegettünk:mosolytanfolyam.Nos ezen volt egyik alkalommal egy előadó,valamiféle vezető státuszú hölgy.Az empátiáról tartotta az előadást,kellő humorral fűszerezve,nagyon élveztük az előadást.Ám az történt hogy halkan félénken bekopogott egy fiatalasszony,akinek valószínűleg a főnöke volt ez a hölgy és vele lett volna elintéznivalója.Nos az előadó felcsattant amiért megzavarták és jól lehordta ezt a kis egérkeszerű fiatalasszonyt.Az megszégyenülve elment,az előadó pedig abban a pillanatban hiteltelenné vált számunkra.Mást beszélt és másképp cselekedett.Sem a fiatalasszonytól,sem tőlünk nem kért elnézést.Nem ismerte ezt a szót:EMBER.
Nos az ilyen főnöktől mentsenek meg az égiek!
Puszi