újabb események régebbi események további események
19:41
wadbikaiy új cikket töltött fel
19:30
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:26
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
09:18
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:08
EdwardIsoma regisztrált a weboldalra
16:11
Blendervjo regisztrált a weboldalra
09:55
tushots új cikket töltött fel
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:00
Clara62 új cikket töltött fel
19:14
fyeifCitle regisztrált a weboldalra
09:55
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
09:31
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:25
Anyu módosította a naplóbejegyzését
19:20
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
14:22
Ilpaki új cikket töltött fel
07:19
Augustbny regisztrált a weboldalra

Visszaemlékezés 1

2010. május 20. - Látogatók száma: 24

Eszembe jutott az első napom....

Egy modellvonatokat gyártó cégnél dolgoztam annak idején, gépbeállító lakatos voltam. A cégünk olyan volt a modellgyártásban, mint az autók között a Mercedes. Már akkor számítógép vezérelte többszínnyomó gépeken dolgoztunk, azokat állítottuk a munkatársammal úgy, hogy voltaképpen egyikünk sem értett a számítógéphez. Röhej mi? A másik beállító szakmája szerint cipész volt, Én meg sima mezei kis fonó szakmunkás. A főnökünk CNC esztergályosi vizsgával rendelkezett. Ha innen nézem, szedett- vedett egy társaság voltunk. Na, de valamit mégis tudhattunk, ha a német főnök az ujjait összecsippentve mondta, hogy "Korrekt! Bravó!". Sokszor előfordult, hogy ha az anyacégnél nem tudtak egy egy nyomatot beállítani, akkor hozzánk került. És mi szó szerint eljátszottunk vele. Addig, amíg aztán századmilliméterre össze nem hoztuk a nyomatokat!
A festékek, a hígítók, stb... Az állandóan festékszagú hajam. Apusom sokszor csak elfintorodott, amikor jött értem és beszálltam az autóba. Az elszívás ellenére volt szagunk.
Így visszagondolva, csodálatos egy munka volt, az összes hátul ütőjével együtt is. A gépek zakatoltak és Én csak néztem, ahogy a piros és sárga meg kék foltokból álló pacni kap egy fekete keretet, és összeáll a minta, egy kalapos hölgy arcképe.
Legkedvesebb és legszebb munkám egy karussel, egy körhinta volt. Erre készítettük az arcképeket. Öröm volt csinálni! Négyféle képet nyomtunk a fehér korongokra, híres mesterek képeiből kiválogatott arcképeket. Ez egy kis kitérő volt a modellvonatok világában. 1922- es mintadarab (egész Európában az az egy darab volt csak meg.) után hoztuk össze a két centiméteres arcképekkel díszített körhintát. Apró lovakkal, amelyeknek még sörényük is volt. Másik csarnokban szerelték össze, és mikor készen lett az első darab, a főmeós odahozta nekünk is megmutatni. Sosem felejtem el azt az örömöt, amit akkor éreztem! Az Én kezem munkája is benne volt. Részem, részünk volt benne! :) Kétezer ötszáz darabbal indult a termelése, aztán négyezerig meg sem álltunk.

A cikket írta: Babenko

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. július 8. 08:19
nagyon jó volt olvasni cikked!
örültem sikerednek is
:)
2010. május 22. 18:07
Azaz annak idején ugye a múlt században volt? :)))

Nem oly rég valakinek valamit meséltem és azóta is használom néha a saját emlékeimhez, mert végül is igaz, rengeteg szép és jó is történt a múlt században.
2010. május 21. 08:23
Ha szép dolog kerül ki az ember kezéből annak nagyon lehet örülni...
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: