újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A legjobb barát

Látogatók száma: 61

Gondolkodtam, hogyan tudnám meghatározni mit is jelent számomra a barátság. Az a bizonyos legjobb. Egyrészt ez komoly munka (3D), másrészt egyfajta befektetés (6D) és tudat, hogy sosem vagyok magányos (9D)

A barátság, az az igazi, hosszú folyamat gyümölcse. Van hogy évtizedek alatt szerveződik, spontán, van, hogy tudatos munka eredménye, de szerintem fontos pontosan meghatározni, mit is jelent számomra a barátság.

A barátomért szinte bármikor, bárhol megteszek szinte bármit (3D), mert jól esik segíteni (9D). Viszont tudom, hogy tőle is ugyanerre számíthatok (6D). Van hogy reálisan közelebb, vagy távolabb vagyunk egymástól, de ez a távolság (3D) és idő majdhogynem semmit sem számít (6D). Mégsem keressük egymást éjjel-nappal minden zűrrel (3D), hiszen önállóan megoldjuk a dolgainkat, igyekszünk gondolatokat, érzéseket, terveket megosztani egymással (6D), inspiráljuk egymást, átlendítjük a másikat a kríziseken, elfogadjuk, tiszteljük a másikat, még akkor is, ha esetleg haragszunk rá, mert ilyen is előfordul (9D). Nincs kapcsolat „nagy veszekedések” nélkül, legyen az barátság, szerelem, vagy bármi más. Azonban a barátság lényege az, hogy nincs az a vita, nincs az a nézeteltérés, amit ne tudnánk kigyomlálni, amin ne tudnánk felülemelkedni, amit ne tudnánk megbeszélni és ha kell, kölcsönösen bocsánatot kérni(3D). Ami ugye az egó levetése (6D), pontosabban lelki meztelenséget jelent (9D). Nincs titok, nincs önzés, nincs szégyellnivaló, hiszen mind hibázunk néha, viszont nincs megítélés sem, nincs hánytorgatás és bűnbakkeresés, mert mindig minden okkal történik.

3D: A gesztusoknak, amelyeket megteszünk, nevezzük bár szívességnek, bár kényszernek, nagy gerjesztő szerepük van ebben a kapcsolatban. Van, hogy kellemetlen mondjuk az éjszaka közepén felkelni és átszáguldani a fél városon, mert lerobbant a másik és el kell vontatni, vagy egy még triviálisabb példa: én nem szeretek mosogatni, de a barátomnak megteszem szívesen, örömmel, mert neki örömet okoz. ( nem azért hogy jobb színben pompázzak előtte vagy magam előtt!!) A barát ezt talán egy egészen rövid ideig érzi kényszerűségnek és kellemetlenségnek, hiszen tudja, ha ő kerülne hasonló helyzetbe, ő is éppen ezt kapná vissza. (még akkor is, ha soha nem kerül ilyen helyzetbe) A tettek mezeje az építőköve a barátságnak. A kedvenc kert hasonlatomat hoznám itt, a kert csak akkor szép és barátságos, ha gondozzák. Szívből. Szeretettel. A barátság is ilyen. Bármire lenne szüksége a barátomnak, azt erőmhöz mérten a legmaximálisabban „megadom” neki. Igaz, hogy ez már csak az érett barátságra igaz így. Mert a kezdődő barátság sok próbának lesz kitéve, hiszen egymás elfogadása, megértése és támogatása akár ebben a dimenzióban is fokozatosan alakul és mélyül el. Nem azonnal mászunk bele egymás legféltettebb titkaiba, csak olyan tempóval, ahogy azt a helyzet hozza, de ez már 9D.

6D: Az elvek mentén egy barátsághoz nem elég a kedvelem/nem kedvelem, a szemlélete hasonló/nem hasonló stb… Az egyénileg megtett út, önmagam ismerete, a saját helyzetem objektív megítélése, a sorsfeladataim átlátása, az életfeladataim, a hatalmi harcaim, a félelmeim ismerete mellett lehet csak egyenrangú barátságot kialakítani. Tudatosan. Azt gondolom az a barátság, amelyben „csak” támaszkodunk (esetleg öntudatlanul), amelyben mindig csak kérünk, vagy adunk, amelyben elvárunk, nem barátság, hanem érdek. Legyen az érzelmi, anyagi, vagy bármilyen más indíttatású. Érzelmi érdek az, hogy én elvárom a barátomtól, hogy szeressen, elfogadjon és figyeljen rám. Milyen jogon várok el bármit? Ez fordítva működik. A barátság nem elvár, hanem nyújt. Ahhoz hogy kapjak, adnom kell. Ahogy az anyagi érdek is éppen ennyire vékony jég. Nyilván az emberek különböző erőforrásokkal rendelkeznek, van akinek az egzisztenciája a stabilabb, van akinek az érzelmi intelligenciája, van akinek a tudása (IQ). Egy barátságba bele kell tenni, amim van. Nekem nincs pénzem, de valami másom van. Agyam és intuícióm, ami hasznos, hiszen a racionális döntések sokszor inkább okoznak kárt érzelmileg, akár nekem, akár másoknak. A 6D arra való, hogy tervezzünk, elméleteket próbáljunk ki, megvitassunk, átrágjunk, ötleteljünk, mindenki azt hozza, amiben jó. Aztán majd összefésüljük a különböző szemléleteket. Azaz szintetizálunk. Mert a cél a közös jó, nem az én célom, nem a másiké a fontos. (Hát innen nézve ez már kicsit olyan mint a házasság, csak a barátok nem mindig élnek együtt…. de egy példát ez is megér. Ha a barátom mondjuk külföldre akar menni dolgozni és én, vagy a környezete úgy látja hogy ő nem alkalmas erre, akkor elmondom a véleményemet, indoklom, érvelek, de ha ő mégis menni akar, támogatom, nézzük meg együtt hogyan kivitelezhető. A tettek tanítanak, az ő döntése, az én dolgom meg hogy mellette legyek.)

9D: Az az érzelmi stabilitás, amit a legjobb barátság megléte nyújt, össze sem hasonlítható semmivel. Mert hát valljuk be, ha a párkapcsolatban gondok vannak, kihez fordul az ember először? A barátaihoz. Azt gondolom, egy párkapcsolatban is ezt keresik akik kizárólagosságra törekszenek a párjukkal. Azt hiszem, ez egy kellemes állapot lenne, nem rossz gondolat, de az élet nem csak fekete és fehér. Sajnos vagy nem, többen is élünk ezen a bolygón. Nem sajátíthatjuk ki sem a párunkat, sem a barátunkat, hiszen számtalan feladatunk van, sok-sok lélekkel itt a Földön, akár elutasítjuk ez a gondolatot, akár nem. (Ez nem mindig kellemes tartozás a sors felé). A legjobb barátaim mind ezer szálon csatlakoznak másokhoz és ezt fontos tiszteletben tartani. Az a saját döntésük, hogy miért és hogyan tartanak fenn kapcsolatokat másokkal. Ahogy a testben az idegi hálózatok, úgy az életben is akár a párkapcsolatok, akár a barátságok szinte egyenrangúak. A célok tekintetében vannak időleges fontossági sorrendek (ahogy az idegi pályák is néha megpihennek, néha keményen dolgoznak). A párommal nyilván a gyermeknevelés, intimitás, a szerelem, a szex, lelki egység a közös cél, a munkatársaimmal az anyagi gyarapodás, a gyerekeimmel a jövőre való felkészülés, információ átadás, a barátommal a lelki kiegyenlítődés, közös életfeladatok, összetartozás, mégis mindegyik belefér majdnem mindenhová. Mert ha dolgozhatok a párommal, vagy a barátommal, esetleg közéleti tevékenységeket is folytathatok akár a párommal, gyermekemmel, akkor miért ne vehetném igénybe néha a barátomat akár a „gyermekmegőrzés” vagy intimitás témájában. Intimitás itt úgy értendő, mint egy intim beszélgetés, fájdalmak, kétségek megbeszélése vagy hát kinek mi fér bele…. Ezt mindenki döntse el maga.

A három terület mindegyikéért „minden nap” tenni kell. Én ezt úgy szoktam mondani: Minden napba bele kell tenni a megfelelő mennyiségű (3D-t) tettet, (6D-t) gondolatot, tervet és (9D-t) azaz érzelmet. Ugyanígy a barátságokba is, ha szeretnénk olyan legjobba(ka)t…. Márpedig nagyon úgy tűnik, mindenki ezt szeretné (ha bevallja ha nem), mégsem mindig működik.

kép: neki a piton a legjobb barátja, na és? /erdekesvilag.hu/

A cikket írta: Ailet

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Kedves Ailet!

Erről a barátságos cikkedről eszembe jutott, nekem mit jelentett egykor a barátság...

"Én elmondhatom, hogy szerencsés ember voltam, mert nekem fél életemen át kitartott az a barátság, melyre pontot az élete vége tett. Azóta sem találtam olyan embert, akihez bármikor fordulhatok, nem holnap, vagy egy hónap múlva, hanem azonnal, ha szükségem van rá.
Ő volt az, aki mindig, minden körülmények között vállalt engem, az új kapcsolatában is, soha nem tagadta meg a barátságunkat és a környezete tudomására sem mulasztotta el azt kinyilvánítani, hogy ez a barátság irányomban a szeretete egy fajta megnyilvánulása is. Segítette, egyengette az utam akkor is, amikor mással került kapcsolatba.
Ezért is van az, hogy másként értékelem én az igazi barátság fogalmát, soha nem felejtve el azt, amit ő tudott nyújtani akkor, amikor szükségem volt segítségre. A hozzám forduló embernek ezért tudok picivel többet adni magamból viszonzatlanul is akár.
De az is igaz, hogy nem minden ember képes csak adni."

Pussz,
Éva

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Ailet!

Erről a barátságos cikkedről eszembe jutott, nekem mit jelentett egykor a barátság...

"Én elmondhatom, hogy szerencsés ember voltam, mert nekem fél életemen át kitartott az a barátság, melyre pontot az élete vége tett. Azóta sem találtam olyan embert, akihez bármikor fordulhatok, nem holnap, vagy egy hónap múlva, hanem azonnal, ha szükségem van rá.
Ő volt az, aki mindig, minden körülmények között vállalt engem, az új kapcsolatában is, soha nem tagadta meg a barátságunkat és a környezete tudomására sem mulasztotta el azt kinyilvánítani, hogy ez a barátság irányomban a szeretete egy fajta megnyilvánulása is. Segítette, egyengette az utam akkor is, amikor mással került kapcsolatba.
Ezért is van az, hogy másként értékelem én az igazi barátság fogalmát, soha nem felejtve el azt, amit ő tudott nyújtani akkor, amikor szükségem volt segítségre. A hozzám forduló embernek ezért tudok picivel többet adni magamból viszonzatlanul is akár.
De az is igaz, hogy nem minden ember képes csak adni."

Pussz,
Éva

Kedves Éva!

Pontosan ez az helyzet! Aki legalább egyszer megtapasztalta ezt, már sokkal gazdagabb, még akkor is, ha az élet pontot tett a végére, hiszen ettől még ott él benned, minden egyes perc, minden egyes élmény, amit adott, és ez azt hiszem, örök.
Pusz:A

megtekintés Válasz erre: Ailet

Kedves Éva!

Pontosan ez az helyzet! Aki legalább egyszer megtapasztalta ezt, már sokkal gazdagabb, még akkor is, ha az élet pontot tett a végére, hiszen ettől még ott él benned, minden egyes perc, minden egyes élmény, amit adott, és ez azt hiszem, örök.
Pusz:A

Kedves Ailet!
Mostanában több naplóbejegyzés is született a barátságról.Talán azért,mert a párkapcsolat után ez tud leginkább hiányozni az embereknek.Egy barát,aki nem csak a napsütésben jön velünk,de szilárdan áll mellettünk életünk viharaiban is.Ma amikor a kapcsolatok válságának korát éljük,az igazi barátság felértékelődik.Ritka kinccsé válik,ha rátalálunk féltve őrizni kell!Ha az élet tett pontot a végére,nekünk kell valaki más számára igaz baráttá válni!
Üdv,Anyu
... Érdekes, amit a 9D pontban boncolgatsz... Bevallom kissé zavarban vagyok e kérdést illetően, mert magam sem tudom hányadán állok e kérdéssel. Miért érzem egyszer soknak, máskor kevésnek a barátommal való "kapcsolatom"... ami előre le kell szegeznem nem intim jellegű... "Intimitás itt úgy értendő, mint egy intim beszélgetés, fájdalmak, kétségek kibeszélése..."... részéről inkább a meghallgatása, kapcsolati kudarcok, az élet, a mindennapok, akár még politikai viták is beleférnek ebbe... napi szinten.
És itt jön a dilemmám, vagyis, hogy kényszerpályán érzem magam. Szükségem van rá és bizonyította ő is nem egyszer, hogy kellemes társaság vagyok a számára. Mégis úgy érzem nekem sok az a napi szintű rendszeressé váló beszélgetés, kapcsolattartás... néha szinte már zavar, ha megszólal a telefon - menetrendszerűnek érzem... feleslegesnek és szinte kötelességszerűnek tartom néha..., de hogy mondhatom ezt meg neki a nélkül, hogy megbántanám...
Az egyik oldalról úgy érzem, hogy a barátságot ápolnom kell, a másikról meg néha terhes... Itt ütközik az érdek és a barátság fogalma bennem...

megtekintés Válasz erre: Anyu

Kedves Ailet!
Mostanában több naplóbejegyzés is született a barátságról.Talán azért,mert a párkapcsolat után ez tud leginkább hiányozni az embereknek.Egy barát,aki nem csak a napsütésben jön velünk,de szilárdan áll mellettünk életünk viharaiban is.Ma amikor a kapcsolatok válságának korát éljük,az igazi barátság felértékelődik.Ritka kinccsé válik,ha rátalálunk féltve őrizni kell!Ha az élet tett pontot a végére,nekünk kell valaki más számára igaz baráttá válni!
Üdv,Anyu

Kedves Anyu!

Teljesen igazad van, és én azt gondolom erről, hogy a kapcsolati válságok is pontosan azért vannak, amiért nincs olyan igazi barátja az embereknek (egy részének). Mint a cikkben említettem, minden kapcsolat kemény munka. Azt kell beletennünk, amink van és a kötelezettségek, felelősség felvállalása nehezen megy. Nem olyan meglepő ez, hiszen minket is anya szült, meg azokat is, más a világ, mint akkor, és még másabb, mint azelőtt és sajnos, vagy nem, azok a praktikák, azok a tapasztalatok nem mindig elégségesek, amelyekre a szülők tanítottak, vagy a társadalom kényszerít. Nehéz elnavigálni a változó világban az embernek, de a legfontosabb sorodat azért kiemelném:

"nekünk kell valaki más számára igaz baráttá válni!"

Ez a lényeg. Nekünk kell adni. Magunkból.... na de ha nincs mit, akkor mit adnak azok, akik magányosak, keserűek, fásultak, ellenségesek, zárkózottak? (ez itt most nem célzás senkire sem nézve!!!) Egyszerűen csak hogyan ad szeretetet, vagy barátságot, aki ellenséges és megközelíthetetlen? Vagy még egy kérdés, hogyan lehet szeretni valakit, úgy, hogy érezze ő is a szeretetet, ha elutasít folyamatosan? Te talán bölcsebb vagy, tudsz nekem válaszolni ezekre a kérdésekre... :)

Pusz:A

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

... Érdekes, amit a 9D pontban boncolgatsz... Bevallom kissé zavarban vagyok e kérdést illetően, mert magam sem tudom hányadán állok e kérdéssel. Miért érzem egyszer soknak, máskor kevésnek a barátommal való "kapcsolatom"... ami előre le kell szegeznem nem intim jellegű... "Intimitás itt úgy értendő, mint egy intim beszélgetés, fájdalmak, kétségek kibeszélése..."... részéről inkább a meghallgatása, kapcsolati kudarcok, az élet, a mindennapok, akár még politikai viták is beleférnek ebbe... napi szinten.
És itt jön a dilemmám, vagyis, hogy kényszerpályán érzem magam. Szükségem van rá és bizonyította ő is nem egyszer, hogy kellemes társaság vagyok a számára. Mégis úgy érzem nekem sok az a napi szintű rendszeressé váló beszélgetés, kapcsolattartás... néha szinte már zavar, ha megszólal a telefon - menetrendszerűnek érzem... feleslegesnek és szinte kötelességszerűnek tartom néha..., de hogy mondhatom ezt meg neki a nélkül, hogy megbántanám...
Az egyik oldalról úgy érzem, hogy a barátságot ápolnom kell, a másikról meg néha terhes... Itt ütközik az érdek és a barátság fogalma bennem...

Ha igazi barát, azt hiszem meg fogja érteni, ha neked valami túl sok. Mert fontos vagy te is, nem csak az ő problémája. Persze vannak időszakok, amikor ez nehezen megy....Én erre nézve egy kódot beszéltem meg a barátaimmal, például volt egy jelszó régebben erre. Mondjuk akármi lehet, a lényeg, hogy ne legyen negatív töltete. Valami semleges dolgot találj ki pl.: Guszti, vagy Kázmér, vagy akácfa.... :)) csak kreatívan. Ma már ez kikopott a szótárból, mert mikor már sok egy témából, akkor hirtelen valami hajmeresztő közbevágással igyekszem elterelni a szót más mederbe. Begyakorolt módszer ez mindkét részről. :) nincs szükség már hívószóra.... :D Ha tetszik, használd a módszert... :)

megtekintés Válasz erre: Ailet

Ha igazi barát, azt hiszem meg fogja érteni, ha neked valami túl sok. Mert fontos vagy te is, nem csak az ő problémája. Persze vannak időszakok, amikor ez nehezen megy....Én erre nézve egy kódot beszéltem meg a barátaimmal, például volt egy jelszó régebben erre. Mondjuk akármi lehet, a lényeg, hogy ne legyen negatív töltete. Valami semleges dolgot találj ki pl.: Guszti, vagy Kázmér, vagy akácfa.... :)) csak kreatívan. Ma már ez kikopott a szótárból, mert mikor már sok egy témából, akkor hirtelen valami hajmeresztő közbevágással igyekszem elterelni a szót más mederbe. Begyakorolt módszer ez mindkét részről. :) nincs szükség már hívószóra.... :D Ha tetszik, használd a módszert... :)

Jó ez az ötlet, de majd csak holnaptól... ma még csak kipróbálom. A dolgok ismétlődnek ugyanis. Odáig azért eljutottam, hogy megmagyaráztam ma, hogy tegnap miért nem értem rá... Oka volt. Most meg kíváncsivá tettem, hogy mi volt az? Hát érted ezt?... Mégis csak az lesz a jó módszer, hogy "Kázmér, Guszti, vagy a akácfa..." :-)

Puszi

megtekintés Válasz erre: Ailet

Kedves Anyu!

Teljesen igazad van, és én azt gondolom erről, hogy a kapcsolati válságok is pontosan azért vannak, amiért nincs olyan igazi barátja az embereknek (egy részének). Mint a cikkben említettem, minden kapcsolat kemény munka. Azt kell beletennünk, amink van és a kötelezettségek, felelősség felvállalása nehezen megy. Nem olyan meglepő ez, hiszen minket is anya szült, meg azokat is, más a világ, mint akkor, és még másabb, mint azelőtt és sajnos, vagy nem, azok a praktikák, azok a tapasztalatok nem mindig elégségesek, amelyekre a szülők tanítottak, vagy a társadalom kényszerít. Nehéz elnavigálni a változó világban az embernek, de a legfontosabb sorodat azért kiemelném:

"nekünk kell valaki más számára igaz baráttá válni!"

Ez a lényeg. Nekünk kell adni. Magunkból.... na de ha nincs mit, akkor mit adnak azok, akik magányosak, keserűek, fásultak, ellenségesek, zárkózottak? (ez itt most nem célzás senkire sem nézve!!!) Egyszerűen csak hogyan ad szeretetet, vagy barátságot, aki ellenséges és megközelíthetetlen? Vagy még egy kérdés, hogyan lehet szeretni valakit, úgy, hogy érezze ő is a szeretetet, ha elutasít folyamatosan? Te talán bölcsebb vagy, tudsz nekem válaszolni ezekre a kérdésekre... :)

Pusz:A

Kedves Ailet!

Idősebb és tapasztaltabb igen,bölcsebb nem biztos.Én is átéltem évtizedes barátság megszakadását,és azt is,hogy hirtelen akadt valaki,aki mellém állt.Az egyik kedvenc sorozatomban mondja az egyik szereplő:"...a tapshoz is két kéz kell."Mennyire igaz!
Ha nincs másik kéz,amelyik megfogná a kinyújtott kezünket,hát másfelé kell kinyújtanunk,feladni semmiképp sem szabad!
Puszi,Anyu

megtekintés Válasz erre: Anyu

Kedves Ailet!

Idősebb és tapasztaltabb igen,bölcsebb nem biztos.Én is átéltem évtizedes barátság megszakadását,és azt is,hogy hirtelen akadt valaki,aki mellém állt.Az egyik kedvenc sorozatomban mondja az egyik szereplő:"...a tapshoz is két kéz kell."Mennyire igaz!
Ha nincs másik kéz,amelyik megfogná a kinyújtott kezünket,hát másfelé kell kinyújtanunk,feladni semmiképp sem szabad!
Puszi,Anyu

Kedves Anyu!

Ez nagyon tetszett.... a tapshoz is két kéz kell... ezt megvettem, ha nem baj. :)

Köszi
Pusz:A

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Jó ez az ötlet, de majd csak holnaptól... ma még csak kipróbálom. A dolgok ismétlődnek ugyanis. Odáig azért eljutottam, hogy megmagyaráztam ma, hogy tegnap miért nem értem rá... Oka volt. Most meg kíváncsivá tettem, hogy mi volt az? Hát érted ezt?... Mégis csak az lesz a jó módszer, hogy "Kázmér, Guszti, vagy a akácfa..." :-)

Puszi

Az egyenes út... meg a többiek, sokkal kifizetődőbb, nem lehet eltévedni.... ;)
Használd egészséggel Kázmért. :D
Szia A.!

Mostanában én is gondolkodom a barátságról ill. mindig.
Ezeket Hamvas Béla írta:

"Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt."
A barátságnak négy formája van: a hősies, az intim, a szellemi és a játékos. De az igazi barátság mind a négyet egyesíti, s ezért nyugodtan mondható, hogy ez a barátság négy dimenziója. A hősiesség az, hogy feláldozom érte életemet; a szellemi az, hogy ahol együtt vagyok vele, az a szellem világa; a játék az, hogy oly vidáman játszom vele, mint a gyermek; az intim az, hogy feltárom magam."
Puszi!

megtekintés Válasz erre: Ailet

Kedves Anyu!

Ez nagyon tetszett.... a tapshoz is két kéz kell... ezt megvettem, ha nem baj. :)

Köszi
Pusz:A

Tied:) Nem tudom láttad-e a Silla királyság ékköve sorozatot,abban mondta Misil asszony a negatív hősnő.Nekem nagyon tetszett a sori is.

megtekintés Válasz erre: Princus

Szia A.!

Mostanában én is gondolkodom a barátságról ill. mindig.
Ezeket Hamvas Béla írta:

"Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk. Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás csak viszontlátás. Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt."
A barátságnak négy formája van: a hősies, az intim, a szellemi és a játékos. De az igazi barátság mind a négyet egyesíti, s ezért nyugodtan mondható, hogy ez a barátság négy dimenziója. A hősiesség az, hogy feláldozom érte életemet; a szellemi az, hogy ahol együtt vagyok vele, az a szellem világa; a játék az, hogy oly vidáman játszom vele, mint a gyermek; az intim az, hogy feltárom magam."
Puszi!

Szia Princus!

Nos igen, a barátság egyfajta "testvéri" érzés. Mély, szeretetteli és azt hiszem a három kritérium a "legjobb" barátságokban nagyjából egyszerre van jelen. Mert ugye kinek mit jelent pl az életét áldozni a másikért. (nem feltétlen meghal valaki a barátjáért, van, hogy egyszerűen csak kitart mellette, még akkor is, ha tudja értelmetlen); a játék meg... itt is kinek mit jelent a játék. Hm... az intimitás meg ismét kontextusfüggő. Nagyon érdekes amit Hamvas Béla írt. :)
Pusz:A

megtekintés Válasz erre: Anyu

Tied:) Nem tudom láttad-e a Silla királyság ékköve sorozatot,abban mondta Misil asszony a negatív hősnő.Nekem nagyon tetszett a sori is.

Köszönöm... sajnos ritkán nézek tvt, nem ismerem a sorozatot... de a duma nagyon rendben van :))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: