Akit jó barátnak hittem

Látogatók száma: 69

Ez a történet már 8 és 5 éve történt, de még mindig szíven üt a dolog!

Az első történetem 2002-ben játszódik, és minden a szalagavatón kezdődött! Először megtörtént az iskolai műsor a suli tornatermében, és ugye utána van az a bizonyos bál. Ez a suli melletti étteremben volt megrendezve, ahova az akkori párommal, és azzal a bizonyos baráttal mentem át! Móni (a barátnőm) kezébe volt egy tálca sütemény és egy 5000ft- os amit át adott nekem és a barátomnak állítólag, míg ő átvett, felvett egy ruhát! Mármint a pénzt illetve állítólag! Ugyanis pár nappal később, mondta nekem hogy én nem adtam neki vissza az 5000est úgyhogy adjam neki oda. Na már ha ő azt ide adta volna nekünk. Mondtam neki, hogy nekem nem adott semmit, és a barátomnak sem. Ez a kéregetés folyt egy darabig, míg meg nem unta és ezt elterjesztette a suliba, hogy én elloptam tőle 5000ft-ot. Na ugye ilyen esetben azért már másképp néznek az emberre ha meg van bélyegezve. Túl tettem magam rajta, nem figyeltem senkire, mert tudtam, hogy nekem tiszta a lelkiismeretem és semmi közöm az egészhez. Már eltelt vagy 2 hónap mikor egy osztálytársamnak eszébe jutott, hogy a szalagavatón talált egy 5000ft-ost az étterem előtt! Na de ugye itt nincs megoldva semmi, mert ez nem bizonyított, hogy semmi közöm hozzá, úgyhogy ez rám ragadt sajnos! Az idő elteltével elfelejtettem mindent és megint beszéltem "barátnőmmel" !
A második "menet"3 év múlva történt, mikor ezzel a barátnőmmel és egy másik osztálytársammal mentünk hazafelé suliból a buszon! A busz végén ültünk ami ugye egy 8as ülés. Ott ült mellettünk még 3 kis csaj, akik szintén a mi sulinkba jártak. Az egyik kiscsajnak ki esett a zsebéből a telefon és ott maradt az ülésen. Ezt én vettem észre először, és még szólhattam volna a kis csajnak, de sajnos nem tettem meg, ezt már 1000xer megbántam. Ennek az volt az oka, hogy ez a kiscsaj egy elég nagyképű kis "ribi" volt, aki mindenkinek beszólogatott. Na de már mindegy, nem ez a lényeg. Hanem az, hogy a barátnőm Móni kivette a kezemből a telefont, és elkezdte nyomogatni, nézegette a logokat. És mivel elég sok megtetszett neki átküldött az ő telefonjára párat, mivel neki is Nokiája volt. Meg a pénzt igen csak megcsapolták a telefonról. A buszon abban maradtunk, hogy oda adjuk a buszosnak, de mivel a Móni lakik a legtávolabb, mivel ő szállt le utójára, magára vállalta, hogy majd ő előre viszi, úgyis jóban van a sofőrrel. Na de hogy mi lett a telefonnal az már rejtély. Mert nem került elő! És mikor kérdezem a 3. személyt aki ott volt velünk, hogy nem-e tudja hogy mi lett a telefonnal, ezt meghallotta a telefon tulajdonosa, így már tudták hol kell keresni a telefont. Én természetesen mondtam, hogy kérdezzék a Mónit mert nála volt. Mivel nem került elő, a két osztályfőnök felhívatott minket a tanári elé, és mondták mondjuk el hol a telefon, hol és hogy találtuk meg stb. Mondanom sem kell, hogy a Móni egyből rávágta hogy az ülés alatt volt!!! Na már ha emlékeztek az ülésen volt! A lényeg lényeg a telefon nem lett meg, és én megint meglettem bélyegezve, jogtalanul. :( Nekem sohasem jutna eszembe elvenni ami a másé, de ugye ezt nem tudom sajnos már bebizonyítani.
Ennek az esetnek már voltak sajnos következményei is. Volt nekem ilyen cd-m amin a német nyelvvizsga volt rajta, és nehéz beszerezni. Mikor a tanárom megtudta hogy megvan nekem, azt kérdezte, hogy honnan van? Loptam?

Ezzel a 2 kis történettel, csak azt akartam mondani, hogy egy olyan ember akit egy nagyon jó barátnak hittem, így ki...... velem, és így mások szemében egy lopós vagyok, amit sohasem fogok tudni bebizonyítani, hogy nem így van!!!
Ezért nem lehet megbízni senkiben sem, mert egy igaz barátnak hitt személy bármikor lehúzhat minket a mélybe!

(Bocsánat ha kicsit zavaros, de nem mostanában történt a dolog)

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Orsolya

Nos Én a baráttal a következő képen vagyok, volt már közvetlen környezetembe barát, aki átvert, hát azóta féllábon is elállhatna akkor se venném észre, tőlem ellehet ...! A barátaimat nem itt találtam meg, hanem jóval messzebb...! Hát nem könnyű dolog az tuti!

Üdvözlettel Orsolya

Divi Éva

Számomra az a rejtély ebben a történetben, hogy ha valaki egyszer átver, azt miért vagy hogyan tekinted "barátnak". A másikért Te is felelős vagy, mert nem azt nézted, hogy visszaadd a telefont, hanem megítéltél valakit valami alapján, és bosszúból nem szóltál neki, így a "barátod" ismét átverhetett. Miért nem vitted rögtön a sofőrhöz a telefont és kész. Leadod és nincs vita. Aztán vagy szólsz a tulajnak hol keresse, vagy sem.
Az ember nagyságát nem az apró bűnök, hanem a vélt és valós sérelmeken való felemelkedés adja. Tudom, hogy nehéz és sokszor könnyebb bosszút állni, vagy visszavágni, de ez kicsinyes dolog. Mindenkit a tettei alapján ítélnek, vagy magasztalnak. Lehet, ha első esetben is jobban szétnéztek Ti találjátok meg a pénzt. Másodszor pedig jobb lett volna korrektül eljárni, mintsem ismét beégni. Üdv Éva.

Pinokkió

Szia!
Kicsit zavaros, de megértettem a lényeget. Én azért nem mondanám, hogy minden barát ilyen, csak meg kell jobban válogatnod, kit nevezel "igaz barátnak".
Üdv,
Pinokkió


Ajánlom az "Igaz barát" című cikkemet!
http://www.felesegek.hu/cikkek/mindennapjaink/barataink/igaz-barat_3863