újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Tanulni sosem késő!...

Látogatók száma: 82

És én ezt teszem!...

Mindig csak annyit, amennyire képes vagyok, talán egy picivel többet. Mindig többet. És akkor lehet, hogy eljutok odáig, hogy meg lehetek magammal elégedve. Ez fontos!

Azt tettem mindig is, amit tennem kellett. Sok kudarc és újrakezdés által, de eljutottam valameddig. Kinek mi jutott? Az erő velem volt, mindig. Akkor is, ha külső hatásokra átmenetileg alább hagyott. Aztán újabb nekifutás következett. Ez így volt, és így is maradt. "Magad uram, ha szolgád nincs!"

Én megtanultam így is, úgy is.

Mindig akkor jutottam többre, előbbre, amikor egyedül voltam. A kutya se szólt bele, hogy mit csinálok. Elég volt magam meggyőződjek arról, hogy amit teszek, az jó. Legalábbis jó az irány. A hogyan, az más kérdés, mert a tapasztalat természetesen hiányzott. De az idők folyamán, amikor nem volt segítségem, akkor is el kellett végeznem, bármennyire is nehéz volt. Nem estem kétségbe. Az idő nekem dolgozott. És mára bebizonyította, hogy kitartással majdnem mindent elérhetek, amit akarok. Ezt lehet más szemmel is nézni. El lehet ismerni, meg mást is lehet. Kételkedni a módszerben.

Azt senki sem szereti, ha diktálnak. Én legalábbis nem. Ez egy olyan tulajdonságom, amit talán örököltem, talán csak úgy, de kialakult bennem. Parancsra semmi nem megy. Ellenállást szül. Ezt tapasztaltam egyéb munkáim során is. Csak magam voltam képes többre, az erőmtől függően.

Mára mégis engedtem egy picit. Rájöttem, nem árt némi biztatás, de csak módjával, mert a "kisördög", ami ellen akar állni, még mindig ott munkálkodik bennem. Talán jó, talán rossz tulajdonság, hogy nem engedek a huszonegyből. De mint mondtam, mindig elértem eddig, amit akartam.

Ha sokat van egyedül az ember, ez jön magától. Kénytelen ugyanis belátni, hogy nem mindig az történik, amit szeretne. Nem mások által. Az élet, ha egyszer így hozta, ebbe bele is lehet nyugodni. Én azon igyekeztem, hogy akkor se essek kétségbe, amikor számomra nehéz helyzet elé állított az élet! Erre minden eszközt felhasználtam.

Célokat tűztem ki. Nem véletlen mondják, hogy a nélkül semmi sincs. Apró lépésekkel előbbre jutni, számomra ez volt az egyedüli kiút. Hogy ettől esetleg megváltoztam?... és más irányt vettem fel?..., talán elkerülhetetlen volt. Mert a megdolgozott munka jutalmát is egyedül arattam le. Talán. Bár nem jellemző, de óhatatlan, hogy a kitűzött cél elérése olykor kompromisszumok árán született. Amit idővel megpróbáltam ellensúlyozni valami mással.

Olyankor félretettem mindent, muszáj volt, és csak annak hódoltam.... néha csak az élvezetnek. Ezzel kárpótolva szinte mindent, amit nélkülöznöm kellett.

Most megint a józan ész diktál, vissza, oda, ahonnan elindultál. Mert az a biztos. A sikerélményt abban találod, a két kezed munkája segít abban, hogy megtaláld ismét önmagad. Mégis amiben egyszer hittél és félre tudtad tenni, most pedig arra esküszöl ismét, jó tanulópénz volt, mert tanulni sosem késő!

A cikket írta: zsoltne.eva

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

A kor is hoz persze tapasztalatot, de nem kizárt, hogy mások korábban átélik mindazt, amit megint mások csak egy élet alatt....

megtekintés Válasz erre:

Éva! Nálad a kompromisszum az messze jár!
joboszi

Kedves Jóboszi!

Miért érzem azt, hogy te indulatból beszélsz? Ez a kijelentésed, ha nem támasztod alá érvekkel, számomra nem elfogadható. De ne ragadj le ennél az egynél. Bizonyára többet is találsz, ha keresel. :-)

Puszi,
Éva
 
Éva! Nálad a kompromisszum az messze jár!
joboszi

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Mindent meg kell tapasztalni. Én persze könnyen beszélek, aki már elértem egy bizonyos kort, amikor elmondhatom. Ti még előtte álltok. Mégis részetekről, az irány jó, főleg, ha így is gondoljátok, ahogy én is.

Példát akartál Lizi!

Csak egyet mondok. Olyan helyzet elé állítottak sokszor, régen, a munkám során, ami minden előzetes tapasztalatot nélkülözött részemről, és mégis nekifutottam. Lehet, hogy nem olyan módszerrel jutottam el az eredményig, amit elvártak. De megtanultam menet közben. Hát, ha meg sem próbálod? A kudarc benne van a pakliban. De ott vagy te, az akaratod, a célnak valamilyen eszköze... azt neked kell megtalálni.

Ez már jó példa! Ha van még írj róla bővebben!

megtekintés Válasz erre: Ailet

Szia Éva!

Ha tudod a szabályokat és azt, mit akarsz elérni, sokkal könnyebb haladni, ja és ugye ne feledjük el, hogy a sors szépen terelget minket mindig, csak figyelni kell a jeleket. Semmi sincs véletlenül. ;)

Pusz:Ailet

Ez így igaz, és tartogat még sok meglepetést számunkra is... De résen leszünk! :-)
Szia Éva!

Ha tudod a szabályokat és azt, mit akarsz elérni, sokkal könnyebb haladni, ja és ugye ne feledjük el, hogy a sors szépen terelget minket mindig, csak figyelni kell a jeleket. Semmi sincs véletlenül. ;)

Pusz:Ailet

megtekintés Válasz erre: Lizelotte

Az biztos, hogy az az igazi tanulás amikor a saját bőrünkön tapasztalunk meg valamit!

Mindent meg kell tapasztalni. Én persze könnyen beszélek, aki már elértem egy bizonyos kort, amikor elmondhatom. Ti még előtte álltok. Mégis részetekről, az irány jó, főleg, ha így is gondoljátok, ahogy én is.

Példát akartál Lizi!

Csak egyet mondok. Olyan helyzet elé állítottak sokszor, régen, a munkám során, ami minden előzetes tapasztalatot nélkülözött részemről, és mégis nekifutottam. Lehet, hogy nem olyan módszerrel jutottam el az eredményig, amit elvártak. De megtanultam menet közben. Hát, ha meg sem próbálod? A kudarc benne van a pakliban. De ott vagy te, az akaratod, a célnak valamilyen eszköze... azt neked kell megtalálni.

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Ami késik, nem múlik! :-) Elég lenne, mondjuk neked egy év "tanulsága"? :-) Hogyan hozzuk be a lemaradást! :-) A nélkül, hogy ne veszítsük el a hitet. És még "megtapasztaltunk" is valamit. Előnyünkre? Szerintem igen.... Lásd. társkeresés, és egyebek. :-)... Mit is akartam. Megismerni, "még egyszer- vagy kétszer" utoljára... nehéz tanulópénz volt, de mégis azt mondom megérte... Hol vagy te még ettől? Még tanulhatsz! :-)

Az biztos, hogy az az igazi tanulás amikor a saját bőrünkön tapasztalunk meg valamit!
Kedves Éva!

Ez általánosságban is teljesen helytálló. Cél nélkül, kényszerrel nem megy semmi.

Pussz, Tündér

megtekintés Válasz erre: Lizelotte

Szia Éva!

Konkrét példákat nem hoztál, pedig kíváncsi lennék. :)

Puszi,
L.

Ami késik, nem múlik! :-) Elég lenne, mondjuk neked egy év "tanulsága"? :-) Hogyan hozzuk be a lemaradást! :-) A nélkül, hogy ne veszítsük el a hitet. És még "megtapasztaltunk" is valamit. Előnyünkre? Szerintem igen.... Lásd. társkeresés, és egyebek. :-)... Mit is akartam. Megismerni, "még egyszer- vagy kétszer" utoljára... nehéz tanulópénz volt, de mégis azt mondom megérte... Hol vagy te még ettől? Még tanulhatsz! :-)
Szia Éva!

Konkrét példákat nem hoztál, pedig kíváncsi lennék. :)

Puszi,
L.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: