újabb események régebbi események további események
12:40
Zet válaszolt egy szavazásra
02:50
unpNkuqvhgqsAxe https://www.google.com/ regisztrált a weboldalra
12:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:02
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:14
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Infraredcff regisztrált a weboldalra
08:42
Pinokkió módosította a cikkét
23:19
Pinokkió új cikket töltött fel
08:30
RainMachineipk regisztrált a weboldalra

12 - Rajongás

2011. szeptember 8. - Látogatók száma: 43

Híresnek lenni nem mindig egyszerű, és tökéletes. A rajongók tartják életben az embert, a karrierjét is ők viszik előre, és tíz rajongóból mindig van legalább egy, aki megszállott és már-már ijesztő..

Mint említettem, épp üzenetet írtam a liftben. Aztán valaki véletlenül nekemjött, és valaki máshoz lökött oda. Tényleg nem volt szándékos, a lift akadozott kicsit. Bocsánatkérően nézett rám, és megdörzsölte a vállam is, hogy ne haragudjak. Kedves arca volt, így elmosolyodtam. Aztán sóhajtottam és hátraléptem, hogy én is elnézést kérhessek attól, akinek nekimentem.
-Bocs.. kicsit sokan vagyunk.. - nevettem, aztán megláttam az arcát - Várjunk csak.. te nem..?
-De.. Pete Wentz vagyok - fejezte be a mondatot helyettem. Nahát. Kicsit furcsa helyzet volt, régebben eléggé vonzónak találtam.
-Hello.. én Reenzy vagyok - nyújtottam felé a kezem barátságosan. Nem voltam biztos benne, nem veszi-e tolakodásnak, de tolakodtam már közelebb is az imént.
-Reenzy? - kérdezett vissza összehúzva a szemöldökét
-Regina.. de nem szeretem..
-Jah.. nem az, de oké.. Ismerősnek tűnsz, ismerjük egymást?
-Hát.. a város egyik legnépszerűbb magazinjánál dolgozom, de talán a férjemmel láthattál.. A Linkin Parkos Chester Benningtonnal
-Igen.. tényleg.. - mosolyodott el - Mikor házasodtatok össze?
-Tegnap.. - nevettem
-Gratulálok.
-Bocs, hogy ILYEN közel kerültünk már elsőre, de úgy tűnik leárazás van, és mindenki ma vásárol..
-Ugyan.. ne is törődj vele. Szeretem, ha csinos lányok bújnak hozzám.. - viccelődött
-Engem sem zavar túlzottan, de ez így egy kicsit kínos.. - csúszott ki a számon, de szerencsére vicces kedvében volt, és nem hiszem, hogy komolyan vette - De lassan leérünk..
-Igaz.. - a lift megállt, de az ajtó nem nyílt ki. Pár percig csend volt, aztán néhányan pánikba estek. Én csak mélyeket lélegeztem. - Jól vagy?
-Persze.. csak nem szeretem a tömeget.. kicsit irtózom a magas dolgoktól is és elég ijesztő, hogy űr van alattunk..
-Ne aggódj, hamarosan megjavítják - nyugtatott Pete. Míg bent voltunk, a lányok már rég leértek.
-Hol a fenében vannak? - kérdezte Mona
-Valaki azt mondta félúton megakadtak.. de ahogy hallottam, már dolgoznak rajta. Valamilyen elektromos probléma, semmi komoly.
Ezalatt a liftben Pete megpróbált megnyugtatni az idióta vicceivel. Ami azt illeti, ezzel mindenkinek segített. A hangulat egész kellemessé vált. Aztán megmozdult a lift és a karjaiba estem. Nevettünk rajta, de attól még kínos volt.
-Sugar, we're going down.. - énekelte nevetve
-Igen.. - sóhajtottam megkönnyebbülten - Végre
Mikor végre megálltunk, ezúttal ott, ahol kellett, hálám jeléül átöleltem és megpusziltam. Miután eltűnt a szemem elől, a lányok torkot köszörülve jöttek oda hozzám egy futó mosollyal az arcukon.
-Hű.. - nyögte ki Dyna
-Mi az? - kérdeztem mosolyogva
-Ez az volt, akire gondolok?
-Az.. minden hülyeségével..
-Mi történt odabent? - bökött oldalba Mona - Nagyon mosolyogsz
-Tudod, hogy nem bírom a tömeget és a magasságot.. megnyugtatott
-Meg, mi? Mázlista dög..
-Csak beszélgettünk.. és utálj csak, nem érdekel - nevettem
Miután ezt a beszélgetést is letudtuk, visszatértünk Sheila álomrandijához. Nagyon izgatott volt, mintha sosem randizott volna. Ami részben igaz volt. Hírességekkel még sosem randizott. Valljuk be.. nem mindenkinek adódik lehetősége a kedvenc énekesével randizni, és ezt ő is tudta. Épp ezért volt ideges, de mi elláttuk minden tanáccsal hazafelé. Az együttes már nem volt ott, de Chestert sem találtam.Végül egy rajzot találtam a konyhában. Üzenet volt Mikey-tól. Egy játszóteret rajzolt, és magukat. Eltettem a rajzait őrző mappámba és segítettem Sheilának elkészülni. Mire hazaértek, ő már a randin volt. Én a nappaliban dolgoztam, nassolva és zenét hallgatva.
-Kicsim, hazaértem.. - hallottam Chester hangját az ajtóból. Mikey az ölében aludt. Letettem a gépet és odamentem hozzájuk.
-Lefárasztottad.. - simítottam meg Mikey fejét - El sem hiszem..
-Ágybadugom.. aztán téged is.. - csókolt meg cinkos mosollyal
-Nem is tudom Szivem.. inkább aludjunk..
-Oké - megcsókolt megint, aztán felvitte a fiunkat a szobájába. Mire kijött tőle, én már a mi szobánkban voltam. Felemeltem a takarót és arrébb csúsztam.
-Gyere ide hozzám..
-Előbb lezuhanyzom.
-Szeretem a bőröd illatát.
Elmosolyodott és levetkőzött, aztán bebújt mellém a takaró alá. Megöleltem és belélegeztem az illatát. Aztán ásítottam párat és elaludtam.Reggel már korán felébredtem, de egy ideig az ágyban maradtam, hogy nézhessem, ahogy alszik. Megpusziltam, és elkezdtem a napot. Felvettem a köntösöm és lementem teát csinálni. Aztán ettem egy kis reggelit és néztem valamit a tévén, de hallottam, ahogy nyílik az ajtó. Kimentem megnézni miért.
-Sheila.. hát te?
-Öhm.. jó reggelt..
-Most értél haza? - kérdeztem mosolyogva
-Hát.. ami azt illeti.. elég hosszúra nyúlt az este.
-Azt látom.. - nevettem kicsit, mire teljesen elpirult - Reggelizel velem?
-Inkább lefeküdnék aludni, ha nem bánod.. - mondta kicsit megszeppenve
-Aludj jól..
Bár igyekeztem természetesnek felfogni ami történt, amint bement a szobájába, elkezdtem kuncogni és visszatelepedtem a tévé elé. Mivel semmi nézhető nem volt reggel 6kor, kikapcsoltam, és felmentem a laptopért. Igyekeztem nem felébreszteni Chestert, de sikerült.
-Szia - mondta álmosan
-Szia. Bocsi, nem akartalak felébreszteni.. aludj tovább nyugodtan
-Nem aludtam.. nem tudok aludni, ha nem vagy mellettem
-Nem tudtam már aludni.. - az ágy másik végébe mászott míg kerestem a leveleket, megfogta a kezem, és visszahúzott az ágyba. Megölelt és megcsókolta a vállam.
-Önző leszek.. én még tudnék aludni, de kell, hogy mellettem légy..
-Jól van.. aludj csak - simogatni kezdtem, aztán ő is engem
-Így nem tudok aludni..
-Így? Akkor abbahagyom, ha zavar..
-Nem zavar, csak.. - ásítva fogta meg a kezem és tette valahová, hogy megértsem miért nem tud aludni, ha simogatom.
-Ó.. bocsi.. aludj Édesem, lent leszek.
-Mostmár mindegy.. pár perc és teljesen magamhoz térek. Már nem aludni akarok..
Hát.. tényleg felébredt és bepótoltuk az előző éjszakát. Persze mindketten visszaaludtunk utána, de mindegy is.Két órával később ébredtem arra, hogy szüntelenül tüsszent.
-Jól vagy? - kérdeztem aggódva
-Igen, rendben vagyok..
-Megfáztál, mi? - bólogatott míg fújta az orrát - Kérsz egy teát?
-Az jól esne..
-Mindjárt jövök - felöltöztem és lementem teát csinálni. Reggelit is készítettem neki, aztán felvittem neki az ágyba.
-Csodás vagy, köszönöm - mosolyodott el és megpuszilta az arcom
-Bármikor. Nem ártana felöltöznöd..
-Majd reggeli után.. te nem eszel?
-Már ettem mielőtt felébresztettelek..
Az éjjeli szekrényre tette a bögréjét és az ölébe húzott.
-Örülök, hogy felébresztettél - suttogta a nyakam csókolgatva
-Drágám.. gyógyulgass inkább
-Pontosan az volt a célom
-Ne szórakozz - nevettem - Megfáztál, tegyél ellene
-Hát jó.. - úgy tett, mint aki duzzog, de inkább aranyos volt, mint sértődött. Elmosolyodtam és odaadtam neki a bögréjét, majd sóhajtva felálltam az ágyról - Itt hagysz?
-Dolgoznom kell..
-Hol?
-Be kell mennem az irodába, sietek haza..
-Vasárnap?
-Haza kell hoznom pár dolgot, hogy melletted lehessek. Akkor holnap nem kell bemennem. Legalábbis elvileg.
-Akkor jó
Bementem a magazinhoz, ő pedig igyekezett meggyógyulni. Ehhez kapott némi segítséget Mike és Joe személyében.
-Hey haver.. borzalmasan nézel ki - állapította meg Mike
-Előfordul..
-Hoztunk neked gyógyszert - húzott elő Joe egy kis üveg brandy-t a zsebéből.
-Király vagy - nevetett Chester, de a nevetése köhögésbe fordult
-Bocs
-Kiheverem.. ki kell bírnotok nélkülem a héten..
-Megoldjuk - mosolygott Mike
-Addig majd én énekelek - mondta Joe és elkezdett énekelni, természetesen viccet csinálva az egyik legnépszerűbb számukból
-Ezt inkább nem kommentálnám.. - sóhajtott Chaz
-Asszony itthon van? - nézett körül Joe
-Nemrég ment el egy kis időre..
-Akkor tesó.. itt a világ legjobb nővére, Brandy.. rá mindig számíthatsz - odaadta Chesternek az üveget. Ivott egy nagy kortyot, aztán megint köhögött - Nem viccel, mi?
-Hát nem..
Pár perccel később értem haza. Mivel nagyon ritkán ittam és nagyon keveset, azonnal megéreztem az alkohol illatát a levegőben. Bementem a nappaliba. Chester nagy mosollyal jött oda hozzám.
-Szia Szivem - meg akart csókolni, de elfordítottam az arcom.
-Jobb, ha megyünk.. - mondta Mike - Jobbulást Chaz
Kimentek, én pedig sóhajtottam. A konyhába akartam menni, de Chester visszahúzott.
-Haragszol?
-Nem vagyok az anyád.. csak nem szeretem, ha isznak körülöttem.. de nincs semmi baj
-Csak pár korty volt, és jobban vagyok, segített kicsit..
-Tudom, csak te meg azt tudd, hol kell megállni.. voltak alkohol problémáid, nem szeretném, ha visszaesnél..
-Annak már sok éve, és nem kell aggódnod. Ígérem - megint meg akart csókolni, de nem engedtem - Jól van, maradj itt
Felszaladt az emeletre és pár perc múlva jött vissza hozzám. Magához húzott és megcsókolt. Elmosolyodtam.
-Képes voltál fogatmosni?
-Hogy kapjak egy csókot a feleségemtől? Hogy a fenébe ne.. - mondta mosolyogva, aztán újra megcsókolt. Sheila megköszörülte a torkát.
-Bocs.. visszamenjek a szobámba?
-Nem.. épp ebédet akartam főzni..
-Csak meg akartam köszönni, hogy befogadtatok.. és.. este 7kor indul a gépem. Szóval.. remélem rengeteg jó dolgot hallok még rólatok a jövőben - mosolygott Sheila. Átöleltem és megsimítottam a hátát.
-Remélem nem most láttalak utoljára
-Majd e-mailezünk
-És Justin? Vele mi lesz?
-Semmi.. jó volt, tetszett, de reménytelen
-Én ugyanezt mondtam, emlékszel?
-Igen, de ez más.. de nem számít.. jól van ez így
-Azért ha felhív, remélem nem küldöd el.. - mosolyogtam
-Tényleg annyira hülyének nézel? - nevetett
-Mi lenne, ha ebéd után a csajokkal lennénk? Este pedig kiviszlek a reptérre..
-Az nagyszerű lenne - mosolygott sóhajtva
-Van kedved segíteni a konyhában?
-Persze - válaszolt örömmel
Míg mi főzőcskéztünk, Chester Mikey-val játszott, és néha megcsörrent a telefonja.
-Kicsim! - jött ki hozzánk a konyhába - Ryan átjön holnap. Itthon leszel?
-Ne legyek? Mikor jön?
-Délután
-Hát.. mivel hazahoztam a munkámat.. miért?
-Azt mondta titok..
-Kicsoda Ryan? - kíváncsiskodott Sheila
-Chester másik együttesében játszik.. - magyaráztam
-Értem.. - mondta Sheila. Chester mögém állt és átölelt.
-Mit kotyvasztasz? - kérdezte mosolyogva
-Kóstold meg.. - vettem ki egy kis kanállal és megpróbáltam lehűteni neki. A szájába tettem, ő pedig úgy ízlelte, mintha értene hozzá. Én csak mosolyogtam. Szerettem, mikor bohóckodott.
-Nem is rossz.. de csak mert te főzted
-Máskülönben nem ennéd meg?
-Meggondolnám..
-Szóval nem ízlik..
-De, nagyon finom.. komolyan - megcsörrent a telefon. Adott egy puszit, és felvette. - Tiéd.. Julie az
-Ki az a Julie? - kérdezte Sheila
-Munkatárs.. igen?
-Szia Reenz.. van egy érdekes levelem számodra.. el kéne olvasnod
-Melyik címen?
-Kézzel írták, de begépelem és átküldöm..
-Köszi.
Pár perccel később meg is érkezett az e-mail. Azonnal elolvastam. Elég hosszú levél volt, de a második sor megragadta a figyelmem. Csak ültem ott, és olvastam, aztán felhívtam Julie-t.
-Megkaptad?
-Igen.. ki küldte?
-Megkeresem..
-Ez.. őrület. - sóhajtottam
-Tudom.. - sóhajtott ő is - Gondoltam jobb, ha elolvasod
-Igen.. igen.. köszönöm..
-Most mennem kell, de majd beszélünk
-Rendben.. - letettük és sóhajtottam
-Mi a baj? - kérdezte Chester aggódva
-Sheila.. megnéznéd kérlek az ebédet?
-Hogyne
Úgy döntöttem, felolvasom a levelet, hátha hangosan egészen más, de hamar rájöttem, hogy nem.
"Kedves Reenzy
Szeretném kikérni a véleményed. Van egy problémám. Nem tudom miért és hogyan, de úgy érzem, valahogy kötődöm a
férjedhez. Elmentem egy látnokhoz, aki szerint Chester és én házasok voltunk egy előző életben, és ezért szeretem ennyire.
Azt hiszem, a lelkem nem tudta őt elfelejteni az életeim során. Szeretném, ha mesélnél nekem róla, mert olyan dolgokat
tudok róla, amelyeket rajtad és rajtam kívül valószínűleg senki. Ha igazam van, ez a szerelem karmikus. Folyton hiányzik
nekem, kérlek add őt nekem vissza. Könyörgöm neked!!!"
-Hogy mi van? - kérdezte döbbenten - Ez elképesztő.. adj neki vissza? Mi a franc? Komolyan kérdem.. elmebeteg, vagy mi baja van?
-Nem tudom.. - sóhajtottam
-Ez ijesztő.. - ült le hozzánk Sheila
-Mondd meg neki, hogy menjen diliházba.. vagy utald be te, végülis pszichológus vagy, nem?
-Nem tudom mit írjak neki vissza..
-Azt, hogy nem normális..
-Talán valami rossz történt vele nem rég. Valami ami sokkolta, ilyesmik.. válaszolok neki, ha újra ír.
-Ez veszélyes is lehet.. mi van, ha lelő az utcán, hogy "visszaszerezzen"?
-Akkor mit csináljak? Hagyjam magára a gondjával?
-Pakold be egy gyógyászati központba..
-Miért vagy ilyen kegyetlen?
-Nézd.. már átmentem ezen a zaklatósdin, emlékszel? Nem akarom, hogy újra megtörténjen, ahogy azt sem, hogy valami háborodott idióta bántson téged..
-De én szeretnék segíteni neki valahogy.. - sóhajtottam
-Kérlek ne foglalkozz vele..
-Írok neki.. abból nem lehet baj..
-Csodás.. bíztasd csak, hogy több levelet írjon és tedd tönkre az életünket, csak mert túl naiv vagy és mindenkinek segíteni akarsz..
-Befejezted? - kérdeztem higgadtan
-Miért vagy ilyen csökönyös?
-És te miért vagy ilyen hideg és bunkó?
-Édesem.. nem akarom, hogy bárki ártson neked..
-Tudom, de segítségre van szüksége.. Miért küldjem el, ha megpróbálhatok segíteni?
-Mert nem segíthetsz mindenkinek.. ő egy esettanulmány
-És pontosan ez a munkám.. másoknak segíteni.. megpróbálni könnyíteni az emberek életén..
-Mióta baj, hogy aggódom érted?
-Ne kezdd újra kérlek.. senki nem fog nekem ártani.. nyugodj meg
-Nagyon remélem.. - a morgós gondoskodása mosolyt csalt az arcomra. Megcsókoltam és átöleltem - Miért angyalnak születtél?
-Kérdezd meg az Égieket..
-Annyira szeretlek.. ne haragudj, hogy kiabáltam..
-Semmi baj. Megértem, hogy aggódsz, de tudok vigyázni magamra.
-Jól van..
-Szeretlek - suttogtam az ajkaira. Sheila sóhajtott.
-Mi az? - kérdezte Chester
-Csak féltékeny vagyok..
-Majd megtalálod a saját Chester Benningtonod.. - mondtam mosolyogva. Chester adott egy puszit a homlokomra.
-Jahm - értett velem egyet - Őszintén mondom, nagyon helyes és szép csaj vagy, de nem használok más jelzőket, mert a végén ez lesz a legrövidebb házasságom - belecsípett a fenekembe és felment az emeletre. Sheila csak vigyorgott, én meg sóhajtva megterítettem az asztalt. Ebéd után áthívtam a lányokat, és együtt töltöttük a délutánt filmekkel, pizzával, egy kis piával.. Chester elvitte Mikey-t a stúdióba, hogy Rob bácsi örülhessen. Mikey szerette szétverni a dobfelszerelést. A kellemes délután ellenére sokat gondoltam arra a levélre, és úgy döntöttem találkozom a nővel. Ez az ügy felkeltette az érdeklődésemet, és szerettem volna segíteni valahogy. Sajnos az idő gyorsan telt és Sheilát ki kellett kísérnünk a reptérre.
-Írj majd azért, jó? - öleltem át - Hiányozni fogsz
-Ti is nekem - mosolygott sóhajtva
-Vigyázz magadra - fogta meg a kezét Dyna
Sheila bólintott, aztán körbepuszilt minket, és felszállt a gépre. Csak utána mentünk haza. Mivel hazafelé elég csendben voltam, a lányok faggatni kezdtek, és mindent elmeséltem. Mikor hazaértünk, megmutattam nekik az e-mailt.
-Hát ez beteg.. - állapította meg Mona - Mit válaszoltál?
-Még semmit.. de jobb, ha megmondom, felejtse el.. - sóhajtottam. Olvasgatták még, hátha tudnak tippet adni, de jött egy új e-mail. Szintén Julie küldte, szintén ettől a nőtől - Találkozni akar velem..
-Odamész?
-Nem tudom.. Chester nagyon dühös lenne és azt mondta, hogy diliházba kéne küldenem..
-Igaza van.. - dőlt hátra Dyna
-De nem tudom félretenni csak így.. segítségre van szüksége.. de azt sem engedi, hogy megpróbáljam. Teljesen szélsőséges dolgokkal jött nekem.. hogy majd biztos megtámad, ilyenek..
-Hát.. ha tényleg beteg, akkor megtörténhet.. - mondta Mona
-De kíváncsi vagyok rá.. ki ez? Mit akar? Miért most? De nem akarom, hogy Chester aggódjon emiatt.. vagy hogy haragudjon rám..
-Figyelj.. ha tényleg találkozni akarsz vele, akkor veled megyek - ajánlotta Dyna
-Komolyan?
-Persze.. Senki sem bánthat, majd vigyázok rád. Nyílvános helyre megyünk és Chesternek tudnia sem kell róla..
-Titkolózzak előtte? Nem is tudom..
-Ez nem egy nagy titok, és majd elmeséled utána. Hazudnod sem kell.. elég, ha azt mondod, velem leszel.. mert így is lesz..
-Igazad van.. - öleltem át - Mihez kezdenék nélküled?
Válaszoltam az üzenetre. Miután hazamentek, munkához láttam. Úgy 20 e-mailre válaszoltam, egy rakás dologra adtam tanácsot, úgyhogy eléggé kimerült voltam, mire a fiúk hazaértek. Nagyon vidámak voltak, és Mikey első dolga az volt, hogy odafutott hozzám, és ugrálni kezdett a kanapén.
-Mike.. Szivem.. ezt ne, jó? - leült mellém és Chester megcsókolt, aztán leguggolt elém
-Kisöreg.. mondd el anyunak, mit tanultál ma - mondta mosolyogva. Mikey a nyakamba ugrott.
-Anyu, tudtad, hogy te vagy a legjobb?
Elmosolyodtam és lecsuktam a gépet.
-Hát még? - kérdezte Chester
-És a legszebb is..
-És aztán?
-És apa szerint te vagy a legcsodásabb a világon
-És mi a legfontosabb rész?
Mikey széttárta a karját, ahogy csak tudta.
-Eeeeennyire szeretünk téged
-Én is szeretlek titeket - az ölembe vettem és megpusziltam
-Én isssss.. - kérte Chester gyerekhangon. Megpusziltam a homlokát, de nem volt elég neki. Magához húzott és hosszan megcsókolt.
-Fujj - jegyezte meg Mikey. Elnevettem magam, aztán sóhajtottam.
-Szivem, menj kezetmosni.. vacsizunk
-Már ettünk a srácokkal - mondta Chaz
-Akkor jó
-Mesét akarok nézni - jelentette ki Mikey
-És hogy mondják ezt a jó fiúk?
-Szeretnék..
-Mindjárt más - felkapta és a vállára fektetve felvitte az emeletre. Leültette a babzsákra és a polcokhoz ment - Mit szeretnél nézni?
-A Shreket
-Akkor Shrek..
Lehúzta a redőnyöket és elkezdték nézni. Chester már milliószor látta a fiainak köszönhetően, de Mikey nagyon szerette. Kicsit később benyitottam.
-Chaz, beszélhetnénk? - kérdeztem mosolyogva. Feltápászkodott és kijött hozzám a folyosóra.
-Mi az?
-Haragudni fogsz, de kérlek hallgass végig.. úgy döntöttem találkozom vele..
-Kivel? - kérdezte a homlokát ráncolva. Mély levegőt vettem és kiolvasta a szememből - Nem.. nem találkozhatsz vele..
-Kérlek Drágám.. ez nekem fontos..
-Nekem meg a biztonságod fontos..
-Figyelj.. - fogtam meg a kezét sóhajtva - Dyna velem lesz.. nyílvános helyre megyünk, nem eshet bajom..
-Miért nem szóltál hamarabb? Veled mentem volna.
-Mert visszatartottál volna, és az amúgy sem lenne segítség, ha odavinném, akiért gyakorlatilag bolondul
-Rendben van, de vigyázz magadra. Ez a dolog egyáltalán nem tetszik nekem..
-Szeretnék rájönni, miért írt, és miért most..
-Jól van. De ha bajod esik.. - a mondatot nem tudta befejezni, mert betapasztottam a száját. Utána bementünk Mikey-hoz mesézni. Az este további része romantikus volt; gyertyát gyújtottunk a fürdőben és együtt merültünk el egy nagy kád forró vízben. Tökéletes befejezése volt a napnak egy kiadós alvás előtt.

A cikket írta: Reenzy

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: