újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

A bérgyilkos (részlet)

Látogatók száma: 13

- Apa! Kérdezhetek valamit? – szólalt meg Gerard.
- Persze! – bólintott Andre.
- Miért jöttünk ide? Hiszen szemmel láthatóan nagymama nem szeret téged.
A fiatalok kíméletlenségével mondta ki a kérdését.
Andre gondolkodott. Mennyit mondjon el az ikreknek nagyanyjuk életéből. De aztán úgy döntött, felnőttek már, és belekezdett a történetbe.
- Annak idején a városban volt egy kaszárnya. A tisztek viszont különböző házaknál voltak elszállásolva. Egy ilyen háznál tartott összejövetelen ismerkedett meg nagyanyátok azzal a tiszttel, akiért aztán később elhagyott bennünket.
A két fiatal érdeklődve hallgatta, hiszen sosem tudták, miért ilyen apjuk és nagyanyjuk viszonya.
- Anyám beleszeretett az egyik tisztbe és elment vele délre. Apám összeomlott és pár hétig csak ült otthon és törte a fejét mitévő legyen. Ott voltam én, mellém asszonykéz kellett. Dédanyátok már akkor is idős volt, és félő volt, hogy nem sokáig fogja bírni a két háztartást! Aztán egyik este nagyapátok meghallotta az ivóban, hogy nagyanyátok elcsábítása voltaképpen egy fogadás volt. Az illető tiszt részegen, nevetve mesélte el a többieknek, hogy mennyit vesztett azzal, hogy a szépasszony elment Orlando de Buille-vel. Nagyapátok összeverekedett a tiszttel. Másnap aztán a katonatiszt eljött hozzánk és bocsánatot kért nagyapátoktól. Elmondta azt is, hogy de Buille őrnagy egy darabig majd kedvét tölti nagyanyátokkal, de később el fogja zavarni, mert családja van. Egy angol nő, akitől már volt három gyereke!
Apám sokáig tépelődött mit tegyen. Megérdemelte volna anyám a szégyent, de apám még mindig szerette őt, és gondolkodott, hogyan óvhatná meg a megaláztatástól, még azok után is, ami történt! Végül utánuk ment és megfenyegette anyámat, hogy tönkreteszi a tiszt karrierjét, ha nem jön vissza a családjához. Anyám annyira bele volt habarodva a férfiba, hogy hosszas tépelődés után inkább visszajött, csak ne essen bántódása a szerelmének! De attól kezdve begubózott, még velem sem igen törődött.
De apám nem akarta annyiban hagyni ezt az aljasságot, amit a felesége ellen kiterveltek, ezért ismerősei segítségével, az akkori egyik legrosszabb helyre küldette a tisztet. Oránba!
Voltam ott, az egy pokol Franciaországhoz képest! A katonatiszt választhatott, vagy elmegy, vagy becsületbíróság elé állítják. És ez akkor nagy büntetés volt, akár a karrierje is rámehetett!
Pár hónappal később a tiszt meghalt egy kocsmai verekedésben. Valaki felhívta anyámat és elmondta neki! Attól kezdve szinte észre sem vett bennünket. Amikor nekem nagyapátok elmesélte, pár nappal a halála előtt, megkérdeztem, miért nem mondta el anyámnak a fogadást? Tudjátok mit felelt? – nézett a fiatalokra.
- Azt mondta nekem: Én szerettem mindig az anyádat és nem tudnám elviselni, ha meg kellene aláznom! Inkább éljen egy szép szerelem emlékével, mint azzal a gondolattal, hogy amit ő szerelemnek hitt, az öntelt férfiak, aljas fogadása volt! És megesketett, hogy én sem fogom neki sohasem elmondani! És arra is megesketett, hogy sohasem fogom anyámmal éreztetni, hogy olyan hidegen bánt velem!
Felsóhajtott és hátradőlt a széken. Az ikrek hallgattak. Gondolkodtak a történeten, megpróbálták elképzelni nagyanyjukat fiatalon, apjukat gyerekként.

A cikket írta: Babenko

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.

Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: