újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Pszichiátria

Látogatók száma: 53

Azt mondod soha többet! Az élet nagy játékos...

Nem jó hely. Nagyon nem jó hely.
Hogy kerülök én ide?

Kérdezte a doktor: öngyilkos akar lenni?

Én? Nem, dehogy.
Csak aludni szeretnék. Aludni addig, amíg a problémák, gondok, amik a vállam nyomják, megoldódnak.

Eldöntjük, kapok ágyat. Jó lesz itt nekem. Kipihenhetem magam.
Fekszem, nincs is erőm felkelni. Próbálom elfoglalni magam olvasással, de nem megy. Figyelem a körülöttem „élőket”. Akik idekerülnek, heteket, hónapokat töltenek el itt az életükből.

A sokszoknyás asszony, aki nyárfa egyenes testtartásával is a szigort sugallja.
Azt beszélik, belebetegedett abba, hogy a fia, az ő ellenkezése ellenére is házasságot akar kötni. Hamarosan meg is érkezik a gyermek. Az anya arca ellágyul, boldogan simul a szeretett ifjú mellére.
Beszélgetésük csendesen meghitt. Amikor elmegy, anyját megáldja. Ő a másik gyermek, a katolikus pap.

Itt van a másik ágy tulajdonosa. Ő naphosszat a kórház vaskerítésének rácsát szorítja. Az út túloldalán van a szovjet laktanya, az őrt álló katonát nézi, néha át is kiabál.
Szeretné, ha hírt vinnének kedvesének, aki magas rangú orosz tiszt.
Írt Ő neki levelet, hogy tudassa vele, közös babájukat elvesztette, mert a szomszédok megmérgezték a veteményeskertjét.

Mentő hoz két beteget, akik már ismerősen mozognak itt, visszatérőek.
Az egyik azonnal előkapja a fonalat, kötőtűt és bőszen munkába kezd. De nem sokáig, elveszik tőle, mert a probléma eredendője, az állandó munka, nappal és éjjel, alvás nélkül.

Egy fiatal beteget ölbe hoz be az ápoló a kórterembe. Kezelésen volt! Visszatérő öngyilkossági kísérleteire nincs magyarázat, csak megtörténnek.

Egy nap ismét eltelt.
Sorba állunk, poharunkba víz. Tartjuk a markunkat az esti gyógyszer adagért. Bevesszük, majd szájat tátunk, hogy biztosan lenyeltük-e.

Hamar eltelt az éjszaka. Még sötét van, amikor felkapcsolják az összes villanyt. Ellentmondást nem tűrő hangon recseg egy férfihang.
- Mozgás, felkelni. Ágynemű áthúzás.

Mondanám, hogy én képtelen vagyok rá, felkelni sincs erőm.
- Ne hagyd el magad! Semmi értelme, csak nyavalyogtok, nincs kedvetek dolgozni. - kiabálja.
- Még, hogy ezek betegek. – toldja meg, egy kedves, keresetlen mondattal, hangjában tele utálattal.

(Mint tudjuk, aki mértéktelenül iszik, az alkohol beteg).

A cikket írta: D Klári

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Kedves Klári!

Nem vágyom oda, de érdekes lenne kipróbálni egyszer. Csak úgy pihentetőleg. De hát az nem szanatórium, mondanák. Kevés információval szolgáltál, hogy kedvet kapjak hozzá, meg aztán ott - gondolom én - nem is olyan szívélyes a fogadtatás. Megfordult már az agyamban, hogy miért nincs egy hely, ahol az ember nyugodt szívvel eltölthetne egy-két, három napot, ha úgy rendesen összegyűlik benne a gond és a probléma? Ilyen nem létezik, vagy ha mégis, az is a kiváltságosoké. Mi halandók azt nem tudnánk megfizetni.
Ha mégis lenne egy ilyen, amit én most, amíg nem ismerem, egy álomutazásnak képzelném el, azt hiszem hamar kijózanodnék, mert nincs jobb annál, mint hogy a gondomat, problémámat a magam erejéből oldom meg. Azt hiszem én mégis csak kihagyom. Még képesek lennének beteggé tenni! :-)

Puszi,
Éva

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Kedves Klári!

Nem vágyom oda, de érdekes lenne kipróbálni egyszer. Csak úgy pihentetőleg. De hát az nem szanatórium, mondanák. Kevés információval szolgáltál, hogy kedvet kapjak hozzá, meg aztán ott - gondolom én - nem is olyan szívélyes a fogadtatás. Megfordult már az agyamban, hogy miért nincs egy hely, ahol az ember nyugodt szívvel eltölthetne egy-két, három napot, ha úgy rendesen összegyűlik benne a gond és a probléma? Ilyen nem létezik, vagy ha mégis, az is a kiváltságosoké. Mi halandók azt nem tudnánk megfizetni.
Ha mégis lenne egy ilyen, amit én most, amíg nem ismerem, egy álomutazásnak képzelném el, azt hiszem hamar kijózanodnék, mert nincs jobb annál, mint hogy a gondomat, problémámat a magam erejéből oldom meg. Azt hiszem én mégis csak kihagyom. Még képesek lennének beteggé tenni! :-)

Puszi,
Éva

Kedves Éva!

Meg se forduljon a fejedbe, ennek a kipróbálása.!
A történet régi - kitűnik az írásból - és kissé összeszedetlen. Javíthattam volna rajta, de akkor már más lenne.
Régen az orvosok, első dolga a nyugtató felírása volt - ma feszültség oldó a sláger - és hidd el sokkal nagyobb baj csináltak, mint amilyen volt.

Egy "talpra állító kúra", kemény három hónap volt.

Bővíthetném az írást, de a betegek akkori állapotát pellengérre tenni, nemcsak ízléstelen, de "pofátlanság" is lenne. Én pedig nem vagyok ilyen.

Miért tettem fel ezt az írást? Te tudni fogod!
Köszönöm az olvasást.

Puszi: Klári

megtekintés Válasz erre: D Klári

Kedves Éva!

Meg se forduljon a fejedbe, ennek a kipróbálása.!
A történet régi - kitűnik az írásból - és kissé összeszedetlen. Javíthattam volna rajta, de akkor már más lenne.
Régen az orvosok, első dolga a nyugtató felírása volt - ma feszültség oldó a sláger - és hidd el sokkal nagyobb baj csináltak, mint amilyen volt.

Egy "talpra állító kúra", kemény három hónap volt.

Bővíthetném az írást, de a betegek akkori állapotát pellengérre tenni, nemcsak ízléstelen, de "pofátlanság" is lenne. Én pedig nem vagyok ilyen.

Miért tettem fel ezt az írást? Te tudni fogod!
Köszönöm az olvasást.

Puszi: Klári

Na látod! Ezt a "talpra állító kúrát" tudnám értékelni, de nem ám három hónapig, legfeljebb három napig. Nem vagyok én ahhoz szokva, hogy kiszolgáljanak!? Talán bele is betegednék. :-)

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva

Na látod! Ezt a "talpra állító kúrát" tudnám értékelni, de nem ám három hónapig, legfeljebb három napig. Nem vagyok én ahhoz szokva, hogy kiszolgáljanak!? Talán bele is betegednék. :-)

Nem szolgálnának ki és nagy valószínűséggel tényleg bele betegednél.
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: