újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Utazás - Veled a tengerig 8. (1-9)

Látogatók száma: 39

Rendhagyó novella-fűzér

Látod azt a két szikla falat és köztük azt a csodálatos öblöt? Vélhetőleg a hozzá fűződő romantikus mítosz már az idegenforgalom kreálmánya. A fáma szerint az a pár aki ott együtt megy át – úszik vagy sétál – örökké egymás iránt érez csak szerelmet.
Furcsa maga a fogalom. Tudod, hogy nem szeretem kimondani az „örökké” szót. Hiszen nem ismerjük a holnapot. Azt tudjuk, mit akarunk holnap, de az élet sokszor átírja a vágyainkat, megfoszt minket a lehetőségektől, bezár ajtókat, megnyit utakat. A döntéseink néha nem rajtunk múlnak.
Sidari regéje ez. A romantikus szerelmesek sokszor csak az ilyen regék miatt döntenek, hová is utazzanak. Így lett látogatott Verona, ahol egy erkély alatt állva fogadnak örök hűséget egymásnak, de van még a világnak egy-két exponált pontja ilyetén. Valahol minden férfi Rómeó és minden nő Júlia.
Te a legszebb Júlia vagy, én pedig egy öregedő Rómeó, aki még érzi a szerelem ízét. Te elfogadtál így – és ezt köszönöm.
Gyere, ússzunk egyet, a szerelmesek öblében. Nézd azt a sziklát. Ötszáz méter lehet a távolsága. Ezer méterig még „hitelesítve” vagyok, kiúszok odáig és vissza. Ne idegeskedj, mindig felmérem, mit birok. Néha vonz a tenger, hogy csak ússzak befelé, vigyenek a hullámok, lehet, egyszer úgy is lesz – de nem ma. Ma éjszaka még ölelni akarlak és foglak. Szeretlek.
. . . . . .

Itt fenn a sziget északi végén sokkal szebb a part az öblökkel és a kis falvakkal, mint máshol. Ilyenkor –ha már vége a főidénynek – minden olcsóbb lesz itt. Ennyi pénzért otthon egy kocsit sem tudtunk volna bérelni egy napra, itt pedig egy kis hajót kaptunk egy-fős személyzettel, bár ezt a motoros bárkát én is tudom kezelni, de bízzuk most ezt másra.
..........

Meséltem már, hogy víz mellett nőltem fel, és mindig kötődtem valamilyen folyóhoz, tóhoz, néha valamelyik tengerhez. Kisgyerek koromban a Holt-Tisza partján saját mólónk volt, a kertünk a vízbe lekerítve (ami szabálytalan volt persze, de mindenki így csinálta ott). Volt egy halászladikunk is. Korán megtanultam kezelni. Az egy-pár evezőhöz szépen „hozzánőltem” és kezesbárány volt a ladik. Aztán, amikor tizenéves lettem, jött az evezés, kajakozás – mint sport. Kormányos nyolcasban kezdtem, de nem tetszett, hogy egy evezőt kell húznom, én a kajak fürgeségére vágytam és az egyszemélyes bizonyításra. PK hajóba ültem át. Olyan mint a versenyhajó, csak éppen szélesebb, stabilabb, nem borul fel vele az ember könnyen. A K – versenyhajó – már más. Ott sebességnek és nagyon jó egyensúly érzéknek is kell lenni ahhoz, hogy röpüljünk vele. Az élő Tiszán volt egy klub ahol kajakoztam. Soha nem derült ki sajnos, hogy milyen eredményekre lettem volna képes. Az öngyilkosságom után elkerültem egy folyó nélküli városba, hogy befejezzem a technikumot – egy év „szalajtással”, ami végül is csak estin sikerült, mert 18 és félévesen megnősültem. De ezt már tudod. Pár korosztályos versenyt nyertem, de nem kopogtattam a válogatottság ajtaján. Sok szép élményem fűződik ehhez az időszakhoz. Például egy olyan is, hogy Csapó Gézát, a későbbi „kajak-királyt” mi felügyeltük amikor elkezdett kajakozni. Mai eszemmel talán mindent másképp tennék, mint akkor, bár semmit nem bántam meg a tetteimből, és mindig vállaltam önmagam.
..........

Látod ott szemben azt a sziklás partot? Az már Albánia. Két kilométerre van egymástól a két ország. Valamikor – éjszaka – sok albán megpróbált átúszni Korfura. Az albán határőrök nem egyszer fegyverrel vadásztak rájuk, és belelőtték őket a tengerbe. A görög hajók a képzeletbeli határvonalon mentették őket. Néha egymásra is lőttek. Sok menekült halt meg. Néha koszorúk borították a vizet.
..........

Itt kössünk ki. Ez Agios Stefanos település. Nagyon hangulatos. Üljünk be egy tavernába. Látod, nem krómnikkel-üveg túrista hely. Füstös mestergerendák – benn az egyik fal mellett végig platnis tűzhely. Tíz-húsz féle étel fől. Itt még az a szokás, hogy vendég odamegy, megkóstolja az ételeket és úgy rendel. Dicsérd a főztöt, a tulajok elvárják. De lehet is őket őszintén dícsérni. Remek ételek és italok vannak. Javaslom a Mousakát. Ez olyan mint a rakott-krumpli nálunk, csak padlizsán az alap és bárányhús van kolbász helyett, a tetejét pedig feta sajttal borítják. Isteni étel.
Utána retinás vörösbort iszunk. Különleges bor. Nevét arról kapta, hogy fenyőfa hordókban érlelik és átveszi a fa ízét. Finom. Maradjunk itt estig. Kicsit búcsúnak érzem a mai napot. Ne kérdezz, csak egy érzés.
Nemrég elgondolkodtam, hogy vajon Rómeó és Júlia mit érzett amikor már tudta, hogy nincs tovább? Mit érezhetett Desdemona? A West Side Story Mariája fájdalma túlélhető volt? Júlia, Léda, Fanni, Anna és a többi „szerelem” mit érzett amikor vége lett mit öröknek hitt?
..........

Csodálatos este volt. Köszönöm, hogy velem voltál.
Kívánlak. Csodálatos a tested, odaadó a szerelmed, jó a lángodban égni......gyere, ölelj.....gyere, ölellek......
..........

Kicsim. A hajnal nem sokára fényeket hoz a világra. Most még csak a csillagok fénylenek a tenger felett és a telihold mutatja magát. Szeretnék veled egyszer táncolni a hold túloldalán....és szeretnék még sok mindent....Veled. Kegyetlen az élet. Az álmokat nem álmodhatjuk végig.
Szép vagy. Sokszor elnéztelek az ágy szélén ülve éjszaka. Mintha mosolyognál álmodban. Néha megrebben a szempillád, mozdul a kezed, felsóhajtasz.
Aludj – messze még a reggel.

Ha felébredtél az asztalon találsz egy borítékot. Benne egy levél és egy bankkártya. Olvasd el figyelmesen és kérlek, hogy bocsáss meg.

Kérlek – bocsáss meg.

Szeretlek.

A cikket írta: Tiszai Pé

1 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Évi...
Az utolsó résznél meg fogsz érteni mindent.....katartikus lesz a befejezés....az eddigi formát némileg bontva.....én nem tudok "lájtosan" írni....akár vers, akár próza, a végén kell csattannia, mert az fog az olvasóban megmaradni....egyébként ezt a történet évekkel ezelőtt kezdtem el....de valahogy én is idegenkedtem a befejezéstől....mert a történet mint minden irásomnál ennél is kész volt a fejemben....
holnap kész a befejezés...
köszönöm, hogy olvasol
:)
Ezt most miért kellett a végén... egy ilyen csodálatos nap után? Igaz, még csak most tűnik fel a címe: "Utazás a tengerig..." Te ezt tudtad előre? :-(
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: