újabb események régebbi események további események
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:01
Ilpaki új bejegyzést írt a naplójába
00:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:51
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:51
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
00:00
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
05:34
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
01:59
RobertNup regisztrált a weboldalra
07:04
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
00:14
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:52
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába

Disszociális, mártír

2013. április 9. - Látogatók száma: 500

H. Renáta, J. Natasa és mások apropójából

A disszociális személyiségzavart a hűvös közömbösség, a mások érzéseivel szembeni, társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása jellemzi. Az ilyen ember frusztráció toleranciája alacsony, az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul, így az erőszak is. Hihető racionalizációi észlelhetők annak a viselkedésnek, ami miatt konfliktusba kerül a közösséggel, és mások hibáztatásának a tendenciája is felfedezhető.

Arra mondják általában, hogy mártír, aki mindig sajnálja magát, és szomorú, mindenből magát hozza ki. Holott esetleg tudna tenni ellene. Olyasmit lát bele különböző helyzetekbe, ami nem is úgy van.
Folyamatosan kapaszkodik a múlt sérelmeibe, nem tudja elengedni azokat, újra és újra éli gondolatban. Egyre jobban állandósul nála a negatív gondolkodás, a pesszimista hangulat. Előszeretettel panaszkodik és fürdik az áldozatszerepben, aki ellen összeesküdött a világ.
A szociopaták legnagyobb gyengesége az, hogy nem tudják magukat különféle érzelmi helyzetekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek következtében általában sikeresek, hiszen céljaikat keményen, sőt kíméletlenül megvalósítják. Rosszul viselik a monotóniát hamar elunják magukat, állandó szükségletük van különböző impulzusokra ami felelőtlenséggel párosul. Hazudozók, manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, érzéketlenek, impulzívak, azaz csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni vagy a gyanakvást elaltatni.

"Az épelméjűség mint álarc" egy először 1941-ben kiadott könyv, amely a 20. század pszichopátiára utaló legbefolyásosabb klinikai leírása. Cleckley úgy határozza meg a pszichopátiás beteget, mint a normális ember tökéletes másolatát, amely egy az épelméjűséget tükröző álarccal rejti el belső emberi hiányosságait. Bár őszinte, intelligens és sokszor jó társaságnak is bizonyul, ez mind felületes, ugyanis a pszichopata ember nem képes őszinte érzelmeket érezni. Ez egy fajta, védekező mechanizmusa a pszichopatának, amelyet fel is használ ahhoz, hogy elérje céljait.
Jellemző rá a felelőtlenség, az okszerűtlen gondolkodás, őszinteség, a megbánás és szégyenérzet, gyenge ítélőképesség és a saját hibáiból való tanulás hiánya is. Jellemző továbbá rá az egoista viselkedés, és a személytelen, unalmas szexuális élet is.

Első megközelítésre az antiszociális személyiségzavarban szenvedő ember nagyon barátságos, elbűvölő, intelligens, mindig azt mondja és csinálja, amit elvárnak tőle.
A céljait mindig eléri, sikeres embernek is nevezhetnénk. Az antiszociális ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni. Az áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy az elbűvölő álarc mögött ki is lakozik valójában. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ilyen személyiségzavarban szenvedő ember nem érez.

Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret furdalást a tettei miatt, sokszor elhárítja magáról a felelősséget mondván, az áldozata megérdemelte, amit kapott. Nem érez empátiát, nem tud együtt érezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben. Noha mindig tudja, mit kell mondani, de a szavai mögött kevés a meggyőződés és a valós érzelem.
Az antiszociális személyiségzavar vagy szociopátia, a társadalomba való beilleszkedés zavara.

Az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul nála, így az erőszak, (akár csak verbálisan is) mivel a frusztráció toleranciája alacsony. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető, vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek, ami miatt konfliktusba kerültek a társadalommal, a közösséggel.
A szociopata antiszociális, amorális, torzult személyiségű ember. A többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulálni és kihasználni kell, úgy, ahogy többségünk egy csavarhúzót vagy egy papír zsebkendőt használ. A szociopata gyakran agresszív, nem érez empátiát mások iránt (bár megjátszhatja), és nem érez szégyent vagy megbánást a visszaélései miatt.

A szociopaták legnagyobb problémája, hogy nem tudják magukat különféle szerepekbe beleélni, mások helyébe képzelni. Ennek ellenére általában sikeresek, hiszen céljaikat kíméletlenül megvalósítják. Egyidejűleg a szociopaták sima modorú, gyakran vonzó és spontán személyiségek, meggyőző beszélőkészséggel. Állandó szükségletük van különböző impulzusokra. Manipulálják a többieket, nincs lelkiismeret-furdalásuk, gyenge az emocionális életük, csekély mértékben képesek kontrollálni viselkedésüket, impulzívak és felelőtlenek. Azt a tényt, hogy csak saját céljaikat követik, legtöbb esetben jól tudják titkolni.
A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. A betegség okait a szakma még kutatja.
Ez, hogy ez egy betegség, nem azt jelenti, hogy elfogadottnak kellene tekinteni ezt a fajta, viselkedést. Én személy szerint egyáltalán nem tudom tolerálni.

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2013. április 9. 14:29
Gratulálok, teljesen pontos diagnózis!
Maximálisan egyetértek az utolsó mondatoddal és csatlakozom hozzád!
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: