Rémkelés

Látogatók száma: 82

Egy reggelem története... Rémálom egy rémkelés!

Nekem a reggel hajnali négykor kezdődik. Más ilyenkor még az igazak álmát alussza. Én nem. Nem vagyok egy igaz ember. Persze nem ezért, ettől még nyugodtan tudnék aludni, ha a városi útfelújítás sztahanovistái nem ekkor kezdenék el építeni a szocializmust. De ők építik. Vagyis építenék. De lecsúsztak úgy harminc évet róla. Ezek engem nem zavarnának, ha ezt nem légkalapáccsal tennék. A bénák, már a bontással is elkéstek. Ez se különösen zavarna, erre is megvan a megfelelő technikám. Fülvédő, spéci alvós fülvédő. Hajnali háromnegyed négyre felhúzom az órámat. Beelőzöm őket. És ekkor felveszem a zajvédelmi eszközt. Vagyis csak venném, mert csörög az óra. Mindennek megvan a sora. Előbb a mérgelődés. Egy csörgőkígyó is sokkal barátságosabb, mint ez a nyamvadt óra. Az legalább úgy öl meg, hogy nem kapok tőle szívinfarktust. Egybe nyel le. Szép halál. Ez meg csak csörög, hogy a fene vinné el. Leütöm, mint a taxist, ha nem üti le időben az óráját. Majdnem kiugrok az ágyból. Nem teszem. Előbb fel kell csatolnom a lábaimat. Csit, csat és csett. Csettintek, hogy ez is megvolt. Majd gondolkodom. Mi is jön ezután. Nem jut eszembe. De fel van írva velem szemben a falra egy szó: CAVINTON. Nem tudom mi az, de elindulok a mosdó felé. Mire odaérnék, irtózatos hangzavar árad be a lakásba. Lenézek az ablakon. Az útkurkászok. A fájdalom jobb, mint a Cavinton. Vagy kétszáz decibel. Eszembe jut, hogy fel kellene venni a fülvédőmet. Fülvédő, majd Cavinton. Erre eszembe jut, hogy még ideje lenne aludni. Azt se felejtem el, hogy az órámat felhúzzam fél hétre. Visszafekszem. Elalszom. Az óra rendesen ébreszt, hogy időben beérjek a munkahelyemre. Ébresztene a szerencsétlen, de a fülvédőm megvéd az óracsörgéstől. A főnökömtől persze nem. Ma is késve ébredek. Elkésve!

A cikket írta: Fanpercival

előző cikk következő cikk

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

fordított időrendi sorrend

Ó, jaj, ó jaj...
(folyt.:
mi lesz velünk, mi lesz velünk...
Giliszták dala a Vízipók, csodapókból:), igaz, ők azért siránkoztak, mert
"nem maradt több falevelünk":))