Utazás kellemetlenséggel
Látogatók száma: 26
Iskolával utaztunk kirándulásra vonattal mentünk és bizony tovább maradtunk, egy járattal később jöttünk, mint tervezve volt. Az elvitt élelem elfogyott és az állomáson az étel automatából vettünk szendvicseket.
Jómagam, valami turista felvágottból készült szendvicset választottam és fogyasztottam el kettőt a hazaúton.
Akkor jó volt, de ma már tudom, kár volt.
A hazafelé vezető utat a városban szinte végighánytam még jó, hogy ismerős jött értem, és így megállhattunk, ahol kellett.
Másnapra úgy bedagadtam, hogy a szemem nyitva volt, de semmit nem láttam.
Orvos jött, vizsgált és bejelentette a tisztiorvosi szolgálatnak, mi van velem.
Kijöttek, megvizsgáltak. Kaptam injekciót és az egyik orvos egészen másnap reggelig nem mozdult az ágyam mellől, azt várta mikor milyen hatást vált ki az injekció.
Jó pár nap tűszúrásos rendszerben telt el, mire annyira lelohadt a fejem, hogy látszott, ha nyitva volt a szemem.
Minden nap volt mellettem tisztiorvos.
Mikor elmondták mi a bajom, mindenki meglepődött.
A felvágottba több tartósítószer került és ez okozta a bedagadásomat, vagyis enyhébb fokozatú ételmérgezésemet.
Na, mikor már fel tudtam kelni, akkor jött a hánytatásos módszer. Vagyis olyan szereket kaptam, amitől alul - felül kiürültem teljesen.
Szinte kiaszalódtam. Utána nagyon lassan és nagyon keveseket ehettem.
Ehhez hasonló dolog csak gyerekként ért, amikor kikaptam, hogy az újhagymás zsíros kenyeret nem bírtam megenni.
Nem megenni, de ahogy beleharaptam rögtön hánytam is.
Aztán a verés után sírva nagy falatokban megettem, de kis idő múlva hányás és ájulás történt,..........majd kórház.
Kiderült, a hagyma egyfajta enzimje, mely a levelek között a hártyában van allergiát, mérgezést okoz, mivel a szervezetemben rengeteg van elraktározva belőle.
Kórházban voltam sokáig, - azt hiszem egy hónapot - mire kitisztítottak és helyreállítottak, de a szüleimnek a lelkére kötötték, hogy csak akkor etessenek velem máskor ilyet, ha nem akarnak tovább nevelni, mert a szervezetem nem bírja el még egyszer a traumát. Így a mai napig óvatosan bánok a hagymafélékkel, mert még mai napig tud kellemetlenséget okozni a szervezetemben.
Nekem nem a fűre, fára - ételre van allergiám, így meggondolom mikor, hol, mit és mennyit eszem.
Nehéz, mert meg kell kérdezni, hogyan és milyen arányban tartalmazza a rám ártalmas dolgokat, és úgy kell választanom, hogy jó legyen, vagy ne legyek rosszul.
Kellemetlen dolog, mikor úgy adod vissza a tányért, hogy több van rajta, mint mikor kihozták. Sajnos volt rá példa, mert nem figyeltek oda a megrendelésre. Azóta megválogatom azt is, hol étkezem, ha el kell valahová menni társasággal enni.
A saját káromon tanultam meg dolgokat.
A cikket írta: Divi Éva
Hozzászólások
fordított időrendi sorrend
Pussz,
Tündér:-)
grat.
:)
Jó cikk..jó lenne, ha az emberek legalább ennyire figyelnének arra, hogy a szervezet milyen jeleket küld. Én soha nem vennék felvágottas szendvicset, főleg nem egy automatából!De gondolom, hogy inkább kicsit "éhen halsz " legközelebb, mint még egyszer igy járj.Nálam mindig van csoki meg keksz!
Szerencsére nem vagyok allergiás semmire, az ételek között sem kell válogatnom. Sajnálom azokat, akiknél érzékenység alakult ki. Étteremben dolgozom, sokszor keresnek pl. gluténmentes termékeket. Ez most kezd nagyon elterjedni, megérné jobban odafigyelni rá.
Köszönöm, hogy a saját tapasztalataidat is megosztottad.
Üdv: Skoky