újabb események régebbi események további események
18:27
Stanmorecxl regisztrált a weboldalra
05:45
Broncohia regisztrált a weboldalra
02:08
Drywalljtn regisztrált a weboldalra
18:59
Blenderqpg regisztrált a weboldalra
17:17
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
23:48
Plasticpxz regisztrált a weboldalra
10:59
Amazonnnlff regisztrált a weboldalra
01:34
BillyDiurn regisztrált a weboldalra
21:28
Broncojjz regisztrált a weboldalra
21:23
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:22
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:20
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:16
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:14
Horoszkóp új hozzászólást írt egy cikkhez
21:11
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
21:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
20:37
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:09
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
09:32
Portablexnu regisztrált a weboldalra
06:25
Ilpaki új cikket töltött fel

Tengerimalackák, avagy családunk védelmi rendszere

2010. május 25. - Látogatók száma: 67

Férjem hatalmasra nyitott szemekkel nézett rám: - Te ezt akarsz venni a gyereknek születésnapjára??? - Hát, kérlek, ezt!

Vannak a kutyások, és vannak a macskás családok. És vagyunk mi. A tengerimalacos család. Nekem is volt gyerekkoromban, és mivel panellakásban nem szívesen tartanék kutyát vagy macskát, viszont gyerekeim már régóta nyúztak egy háziállatért, gondoltam egy merészet és nagyot, irány a kisállat kereskedés! Előzőleg már megpendítettem életem párjának a dolgot, hogy ne érje készületlenül ha hazajőve egy kis szőrgombolyaggal találja magát szemben, ekkor kérdezte a bevezetőben említett mondatot. Bíztam benne, tudtam, hogy szereti az állatokat, de azért jobb félni...

Szóval, beléptem a boltba, ez a kis vacak meg ott figyelt az üveg mögül, szinte szólt, hogy vigyem haza. A kereskedő kivette a malackát, és első látásra szerelem született. Aztán nagy bölcsen megállapította, hogy szerinte én jobban akarom ezt a kis szőrmókot, mint a gyerek. Nem mondom, hogy nem volt igazság a szavaiban, de sejtettem, hogy nagy lesz az öröm otthon is. Kellett neki még ketrec, etető tálka, itató is, száraz eledel, széna, ahogy azt illik.
Leányka volt a lelkem-legalábbis úgy mondták az üzletben, én meg elhittem. Vesztemre. De erről majd később.

Hazahoztam, voltak örömkönnyek, simogatás, kényeztetés, ez a tenyérnyi állatka mindenkit rabul ejtett. Párom másnap már illatos forgácsért szalajtotta a gyereket, és a kis ketrecet hamar felváltotta egy nagy kosár, mondván, több a hely benne.
Interneten bújtuk a malackás oldalakat, mit adhatunk neki és mit nem, milyen hangot ad ha éhes, szomjas, fáj valamije, stb.
Arany élete volt nálunk malackánknak, de azt olvastuk, ő is társas lény, vegyünk hát neki társat. Nosza! Megint kislányt vettünk, mert két csaj nem bántja egymást.
Gyönyörű, koromfekete "családtagunk " lett - és tényleg jól elvoltak egymással, sőt!
Alig kilencven napon belül kiderült, hogy első szerzeményünk fiú volt. Négy unokával örvendeztettek meg minket! Tündéri kismalacok születtek, de mivel plusz négy állatot már etetni sem egyszerű, fájó szívvel elajándékoztunk hármat.

Azóta sajnos már az anyuka egy betegség miatt nem él, de első kedvencünk és fiacskája továbbra is színesíti mindennapjainkat. Imádjuk őket, megnevettetnek.

Nálunk örök szerelem a tengerimalac, melegen ajánlom mindenkinek, aki egy kis plusz vidámságot szeretne csempészni a szürke hétköznapokba.

A cikket írta: anubis

8 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. június 10. 12:58
Én is szeretem őket, tartottam is. Most csincsillám van, nem malac. :)
2010. november 10. 21:13
Nekem az elsö Snüfim 7 évig élt,nagyon édes kis házi jellegü volt.
A második Snüfi nem élt sokáig,ő már angóra volt.
A harmadik volt a kedvenc,Cilike,a szürke -ezüst színű pamacs,nagyon szerettük.Pár évig élt velünk.Mindegyiknek valamilyen daganata lett..
2010. október 22. 13:57

megtekintés Válasz erre: Virág - 2010. október 19. 22:32

Régen nekem is volt. De nem volt jó választás, túl nagy volt, túl vad, és sosem tudtam megszelídíteni.
Amikor éjjel kiabált... mert nappal persze nem... akkor a ketrechez vágtam a papucsomat, hogy hátha csend lesz egy darabig. De nem volt túl ijedős. :))))

A mieink éjjel alszanak, akkor kezdenek fülelni, mikor a párom megy dolgozni reggel. Már tapadnak is a ketrecre, követelve az első kaját:)
Jól nevelt malacok. Agyon is csapnám őket, ha éjjel zsinat lenne!

:-))
2010. október 19. 22:32
Régen nekem is volt. De nem volt jó választás, túl nagy volt, túl vad, és sosem tudtam megszelídíteni.
Amikor éjjel kiabált... mert nappal persze nem... akkor a ketrechez vágtam a papucsomat, hogy hátha csend lesz egy darabig. De nem volt túl ijedős. :))))
2010. szeptember 29. 21:06

megtekintés Válasz erre: vdodi7 - 2010. szeptember 29. 20:09

Anubis, egy a lelkünk....igazi élmény volt olvasni, és hajrá tengeri cocák !!!

Köszönöm !!!

Köszönöm kedves hozzászólásod, a tengerimalac nálunk örök szerelem:))

Üdv: Judit
2010. szeptember 29. 20:09
Anubis, egy a lelkünk....igazi élmény volt olvasni, és hajrá tengeri cocák !!!

Köszönöm !!!
2010. augusztus 21. 11:03
Cuki történet ..
Én egy kiskutyát szeretnék .
2010. június 30. 18:54
Szia!
Ez nagyon aranyos történet volt, köszönöm, hogy olvashattam!
2010. június 5. 00:26
Köszönöm ezt a tündéri, könnyed írást.
:)
2010. május 26. 13:25

megtekintés Válasz erre: juanitasenorita - 2010. május 26. 07:20

Megnevettettél:))) Igen nagyon édesek ezek a kis fütyülősök, szó szerint értem .
A mi malackánk fütyürészett:)))
XIV. Lajos volt a neve és élt 3 évet.
Annyira megviselt nem akartam még egy ilyen édit elveszíteni.

Puszillak!

A mieink nem fütyülnek, hanem inkább visítanak, ha éhesek, de rendes jószágok, éjjel csendben vannak, és csak akkor kezdik rá a mondókát, ha már mi is felkeltünk:)) És nálunk is volt nagy sírás-rívás mikor a fekete elpusztult, de itt van még ez a két hóhányó, őket is imádjuk:)
Puszi neked is!
2010. május 26. 13:22
Tüneményes kis állatkák, nagyon tetszett a történeted. :-)

Pussz,
Tündér :-)
2010. május 26. 12:30

megtekintés Válasz erre: MindenHatÓ - 2010. május 25. 21:34

Nekem és később a gyerekeimnek mindig volt malackánk. Igen, tüneményesek, ahogy írod és nagyon okosak is!

Igen, azt ki is felejtettem a cikkből, hogy nagyon okosak is, ha nyílik a hűtőajtó, már fülelnek:))
2010. május 26. 10:49
KEDVES Anubis!!!!!!!! tündéri történet!!!!!!! szívderítő!!! Köszönöm a mosolyt:Ági
2010. május 26. 07:20
Megnevettettél:))) Igen nagyon édesek ezek a kis fütyülősök, szó szerint értem .
A mi malackánk fütyürészett:)))
XIV. Lajos volt a neve és élt 3 évet.
Annyira megviselt nem akartam még egy ilyen édit elveszíteni.

Puszillak!
2010. május 25. 22:10
Nekem szomorú emlékeim vannak a hörcsögről. Megette az anya a kicsinyeit. Szörnyű volt látni. Mint a polipnak, hirtelen annyi kezem lett, úgy kergettem ki a szobából a gyerekeim. :(((

Nem akartam elrontani örömötök, de nekem ez mindig eszembe jut, ha olvasom, ha hallom, hogy hörcsög.
2010. május 25. 21:34
Nekem és később a gyerekeimnek mindig volt malackánk. Igen, tüneményesek, ahogy írod és nagyon okosak is!
2010. május 25. 21:22

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 25. 21:19

Majd egyszer írok az angórahörcsögeinkről. :))

Angórahörcsög??Még nem láttam olyat, de a nevéből ítélve hosszú szőrűek lehetnek:)
2010. május 25. 21:19
Majd egyszer írok az angórahörcsögeinkről. :))
2010. május 25. 21:15

megtekintés Válasz erre: Babenko - 2010. május 25. 21:11

Édesek lehetnek! :))

Azok:) a cikkhez mellékelt képeken ők vannak. Mester és a tanítványa:))
2010. május 25. 21:11
Édesek lehetnek! :))
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: