A bájgúnár
Látogatók száma: 126
Mostanában egyre ritkábban találkozom olyan férfival, aki ért az udvarláshoz. Emlékszem, apukám mindig, szinte minden nőnek akivel kapcsolatba került, tette a szépet.
Egyszer például elkísértem a postára. Egy csúnyácska hölgy ült az ablaknál. Édesapám kedvesen köszönt neki, és megdicsérte a mosolyát. A nő ekkor szabályszerűen kivirult. Addig egy durva pokrócnak tűnt, de a bókok hallatán azonnal készséges lett.
Most, hosszú idő után hasonló élményben volt részem.
Van egy új kollégám, aki rettentő módon ért az udvarláshoz.
Tegnap például bejött az irodába, és két cukorkát nyomott a kezembe. Amikor megkérdeztem miért kaptam, bársonyos, búgó hangon közölte, hogy csak azért, hogy jó napom legyen, mert elég rossz kedvűnek tűnök.
Ezután társalogtunk, és olyan érzésem támadt, hogy a szavaival vetkőztet, simogatja azt a bizonyos testrészemet, és azon van, hogy verbálisan megkeféljen! Mindezt úgy tette, hogy egy szó sem esett a szexről, még utalás szintjén sem!
A pasit kanos illatfelhő lengte körül, szeme mosolyogva nézett az enyémbe, hanghordozása, gentleman-es finomsága ellenállhatatlanná tette.
Aszondom a barátnémnak délután (aki egyben kolléganőm is):
- Te, ez a Peti gyerek belém zúgott!
Elmeséltem a 'fílinges' diskurzusunkat. Legyintett egyet: - Minden nőt így levesz a lábáról, ne hogy azt hidd, hogy csak beléd szerelmes!
- Ja! - mondom - Még jó, mert nem a zsánerem!
A cikket írta: Lizelotte
Hozzászólások
időrendi sorrend
A párom elhalmoz bókokkal, de az más tészta. :)
Kihaltak az igazi Úriemberek.
Kihaltak az igazi Úriemberek.
Ma hajnalban nekem is udvaroltak. Olyan szép dalokat kaptam… :)
Ha ìràsban is müködik, szerezhetek neked nèhàny szèp napot! :)
Jaj de drága vagy! Kezdheted... :)
L.