újabb események régebbi események további események
19:41
wadbikaiy új cikket töltött fel
19:30
wadbikaiy új bejegyzést írt a naplójába
19:26
wadbikaiy új hozzászólást írt az egyik cikkéhez
09:18
Tündér módosította a naplóbejegyzését
01:08
EdwardIsoma regisztrált a weboldalra
16:11
Blendervjo regisztrált a weboldalra
09:55
tushots új cikket töltött fel
09:39
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
09:33
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
18:00
Clara62 új cikket töltött fel
19:14
fyeifCitle regisztrált a weboldalra
09:55
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
09:31
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
19:25
Anyu módosította a naplóbejegyzését
19:20
Anyu új bejegyzést írt a naplójába
14:22
Ilpaki új cikket töltött fel
07:19
Augustbny regisztrált a weboldalra

A fogadalmakról

2012. január 15. - Látogatók száma: 51

Azt előre kell bocsájtanom, hogy nem vagyok az újévi fogadalmak híve. Egyáltalán semmilyen fogadalomnak nem vagyok híve.

No, nem azért, mert olyan rettenetesen nagy önfegyelembe és energiába telne megtartanom őket, ne adj Isten, olyan felületes lennék, hogy azonnal törlöm a memóriámból, amint kiejtem őket a számon. Nem, erről szó sincs. Csupán annyi a bajom velük, hogy képtelen vagyok megtartani őket. Rajtam kívülálló okok miatt.
Megértem én, ha azt mondod, hogy mindenki úgy osztja be az idejét, ahogy akarja, és ha már beosztotta, azt arra fordítja, amire kedve tartja. Sokszor nem is az idő az, ami gátat szab ezeknek a fogadalmaknak, hanem az úgynevezett egyéb körülmények. Olyanok, amiknek eszük ágában sincs tudomást venni arról, hogy valami nagyon fontos, és halaszthatatlan fogadalom teljesítése van éppen folyamatban. Miről jutott ez éppen most az eszembe? A futásról, jobban mondva éppen annak a hiányáról.

- Ebben az évben komolyabban kellene vennünk a futást - szólít meg a barátnőm két akadozó lélegzet között – teljesen kijöttünk a formából, látod? A múlt héten is, ha kétszer el tudtunk jönni. Alig jönnek fel rám a ruháim. Rajtad is feszül a farmer újra.
- Az egy másik farmer, te! – szóltam vissza tettetett haraggal, pedig nagyon jól tudtam, mire gondol - Szóval, azt mondod, híztam?
- Legalább heti négyszer el kellene újra jönni! A hét vége szabadnap, de a többi estén megpróbálhatnánk időt szakítani rá, nem gondolod?
Ennyiben maradtunk. Az eszem tudta, hogy igaza van, mert futni több szempontból is jó dolog, de féltem mégis kimondani hangosan, hogy – Rendben, fogadjuk meg, hogy az új évben hetente legalább négy alakalommal futni megyünk.
Féltem, mert az már többször bebizonyosodott, hogy kimondani rossz ómen. Egy hétig ment a dolog. Aztán hiába futottam olyan gyorsan, és kitartóan. mégis utolért valami vírus. Hidegrázás, nátha, fejfájás. Húzott az ágy, forgott a szoba, és ráadásnak még jött a lelkiismeret furdalás is, hogy nem is egy, de azonnal két fogadalom fog elúszni az én rossz immunrendszerem miatt. Micsoda szégyen, hogy már az első héten fel kellett adni az elhatározásunkat.

Ez így megy már egy ideje. Átok ül rajtam, vagy mifene, de amint elhatározok valamit, az időjárás, valami nem várt családi esemény, vagy valami betegség egyszerűen keresztülhúzza a számításomat.
Amint fogom a fényképezőgépet, hogy elinduljak egy jó kis fotótúrára, beborul az ég, vagy éppen olyan erős napsütés kerekedik, hogy képtelenség egy normális képet készíteni. De az is megeshet, hogy egyszerűen lemerül az akkumlátor, a pótkütyü meg otthon felejti magát. Eltervezek egy csajos napot a lányommal? Kis plázázás, vásárolgatás, vagy csak egy forró csoki valahol. Biztos, hogy akkor kell hazasietni, mert jön a vízóra leolvasó.
Ha szombaton kirándulni készülünk a hegyekbe? Pénteken este szakadni kezd az eső.
Amint eltervezem, hogy a hétvégét olvasással és alvással töltöm, csörög a telefonom, és férjek gyöngye megkérdezi, mit főzök vasárnap, mert jönnek a szülei.

Emlékszem, így volt ez már gyerekkoromban is. Ha a barátnőimmel találkozót beszéltünk meg délutánra, akkor kirajzott egy család méh, amit sürgősen be kellett fogni, vagy nyitva maradt a tyúkudvar ajtaja, és a 20 tyúk ezer felé szaladt. Ha megfogadtuk, hogy a Fecske őrs szombaton hóvirágozni indul a Viszlóra, akkor az öcsém sírni kezdett, hogy ő is jönne, ami képtelenség egy őrsi kiránduláson, ismerve az út hosszát, és kisöcsém akkori állóképességét. Aztán ott a Pityu és az első szerelem. Sokáig csak sétáltunk kézen fogva. Aztán megbeszéltük, hogy a másnapi nagyszünetben megcsókoljuk egymást. Persze ez is semmivé lett, mert Magdi néni pont arra a szünetre hívta össze az őrsvezetőket.

Középiskolában? Két fiúba voltam szerelmes egyszerre. Mire eldöntöttem, hogy a Gyurit választom, behívták katonának. Mielőtt felült a vonatra, megfogadtam neki, hogy lesz, ami lesz, az esküjére elmegyek. Szolnokra vitték, az ország másik felébe. Az indulás előtti nap hívtak telefonon, anyámat bevitték a kórházba.
Aztán megfogadtam azt is, hogy megtanulok angolul. Jártam is tanárhoz vagy két órát. Mire kezdtem volna komolyabban venni a leckéket, a tanárom elköltözött egy másik városba.
Végül itt az írás. Szinte hetente fogadom meg, hogy mindennap írok, ha többet nem is, pár sort. Persze, a harmadik napon lefagy a gépem, vagy éppen valamelyik gyerekemnek van rám sürgős szüksége, egy barátom jelentkezik be MSN-en, vagy csak egyszerűen nem jut eszembe egy árva mondat sem.

Száz szónak is egy a vége, nincs nekem szerencsém a fogadalmaimmal. Így aztán csak annyit fogadtam meg az új évben, hogy semmiféle fogadalmat nem teszek, hiszen úgyis felesleges. Jöjjön, aminek jönnie kell, fogadalom és szent esküvés nélkül.

A cikket írta: Nurse

4 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2012. január 22. 12:41
Tisztelt Nurse!
Látja én is elmaradozok fogadalmaimmal (Ön felé is). Ígérek néha magamnak fűt és fát, de örülök, ha eljutok Önökhöz.
Jó volt olvasni, hogy másnak sem sikerül... Ezért járt az ötös!
Bokor
2012. január 17. 10:20

megtekintés Válasz erre: Pumukli56 - 2012. január 17. 10:13

A futásról jut eszembe. Pár éve ,kicsit elhízva,/nem is kicsit/ elhatároztam hogy lefutok egy száz kilométeres Marathont. Na, ugyanaz történt mint veled. Bajra -baj.Az időjárás, a meló stb, minden közbeszólt. Már majdnem abbahagytam az edzést amikor megszólalt bennem a virtus. -Nehogy má úgy legyen. Állj má a talpadra édes bogaram. Hát férfi az ilyen? . Na aztán egy év múlva meg is volt. Igaz hogy 12 óra 40 percig tartott de lenyomtam. Ja és azóta nem teszek fogadalmakat. Csak úgy futok. Magamnak.

És hány kilón tartod, vagy nem, és nem teszel újabb fogadalmat? :-)
2012. január 17. 10:13
A futásról jut eszembe. Pár éve ,kicsit elhízva,/nem is kicsit/ elhatároztam hogy lefutok egy száz kilométeres Marathont. Na, ugyanaz történt mint veled. Bajra -baj.Az időjárás, a meló stb, minden közbeszólt. Már majdnem abbahagytam az edzést amikor megszólalt bennem a virtus. -Nehogy má úgy legyen. Állj má a talpadra édes bogaram. Hát férfi az ilyen? . Na aztán egy év múlva meg is volt. Igaz hogy 12 óra 40 percig tartott de lenyomtam. Ja és azóta nem teszek fogadalmakat. Csak úgy futok. Magamnak.
2012. január 16. 07:15

megtekintés Válasz erre: Tündér - 2012. január 15. 21:54

Kedves Nurse!

Fogadkozás nélkül is bármi megeshet.
Remek cikk, köszönjük szépen!

Pussz, Tündér

Kedves Tündér!

Most, hogy megláttalak, most jut eszembe, hogy Veled szemben is van restanciám :-)
Pussz: Nurse
2012. január 16. 07:13

megtekintés Válasz erre: Ailet - 2012. január 15. 21:27

Szia Nurse!

Fogadalmak terén nem szabad kapkodni :) Mély elhatározás kell hozzá és kőkemény akarat. Aztán van még egy olyan dolog, hogy ami nem megy, nem szabad erőltetni. :)

Üdv:Ailet

Kedves Ailet!

Nem vagyok egy kapkodós fajta :-) Az erőszakot is messze elkerülöm:-)
Köszönöm, hogy olvastál: Nurse
2012. január 15. 21:54
Kedves Nurse!

Fogadkozás nélkül is bármi megeshet.
Remek cikk, köszönjük szépen!

Pussz, Tündér
2012. január 15. 21:27
Szia Nurse!

Fogadalmak terén nem szabad kapkodni :) Mély elhatározás kell hozzá és kőkemény akarat. Aztán van még egy olyan dolog, hogy ami nem megy, nem szabad erőltetni. :)

Üdv:Ailet
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: