A hálózat
Látogatók száma: 38
A hálózat csapdájába estem. Ez nevetségesen hangzik, ha arra gondolok, hogy már egy vén szatyor vagyok, de higgyétek el, igaz, már valóságos félelmeim vannak.
Én naponta felmosom a lakást, frissítés jelszóval, de be kell vallanom, mostanában vettem észre, hogy egyre jobban elfáradok e kimerítő frisítésbe. Ugyanis a lakásom már kezd hasonlítani a felettem lévő kék eget átszabdalt, oszlopokon nyugvó vezetékek szövevényes hálózatára. Például a szobámban- ahol renszerint pihenni, tévézni, vagy számítógépezni szoktam, már alig tudok megmozdulni. Behálózzák a szerkentyűkre kötött mindenféle drótok, vezetékek, már olyan a szoba, mint egy termetes pókháló, drótokból fonva. Itt megbotlok, ott megbotlok, no, és mint említettem, a felmosásról nem is beszélve.
Néha kiülök az előszobába, ahol csak a telefon van, a vezetékét a mennyezeten futtattam el, tehát aránylag nyugodt hely. Tegnap aztán elkövettem azt a hibát, hogy szóltam a keresztfiamnak, hogy nem jó ez a telefon,-igaz, már húszéves- nem hallom, ha cseng. A keresztgyereket egyébként magamban csak "drótfiúnak"hívom, mert ahányszor jön, mindig hoz mgával valami új vezetéket, amit ide-
oda bedug, fogalmam sincs, mire szolgál, pedig nem vagyok egy teljesen műszaki alfabéta, dehát bevallom, már nem is érdekel.
Szóval a gyerek hozott nekem ajándékba egy két telefonból álló modern vezetékes telefont, persze a hozzávaló vezetékekkel, az egyik most itt lóg a fürdőszobaajtón, ahhoz kell vennem egy hosszabbítót, a másik a heverőm melletti kisszekrényen szintén bedugva az itt található hármas elosztóba.Ez azért jó, mert fel sem kell állnom, olyan, mint a mobiltelefon, és itt csörög a fülem mellett.
Egyszóval: ki, vagy mi a világ ura?- A technika, ezen belül az Á-RAM! Érdekes, mi halandók az urai és egyúttal a rabszolgái is vagyunk....
/BI/
Kép: Net
A cikket írta: Ilona
Hozzászólások
Ehhez a cikkhez senki nem írt hozzászólást.