újabb események régebbi események további események
13:53
Tündér módosította a naplóbejegyzését
20:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
20:08
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
15:22
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
07:35
Új cikk került fel a weboldalra

A legszebb ajándék

2010. december 2. - Látogatók száma: 60

2007 December 20.
Szeged városába lassan belopta magát a tél. Éjszaka nagy hó esett. Vakítóan fehér lepedővel borítva be a házak tetejét. Üres utcákon haladok, sehol egy ember, akivel megoszthatnám a hajnal nyomasztó hangulatát. Lassan ballagok, zsebemben kutatok cigaretta után. Az utca végében feltűnik a vasútállomás cirádás épülete. Ahogy közelebb érek látom, az óra fél hatot mutat. Korán érkeztem. Meglököm a hatalmas ajtót, keserves nyikorgása többszörös hangerővel verődik vissza a frissen csempézett falakról. A váróterem közepére állított fenyő illata sem tudja elnyomni a festék és ragasztószagot. Odabent néma minden. Az első vonatra várakozók már kint állnak a sínek mentén. Meg kell keresnem azt a szerelvényt, ami Budapestre visz. Az indulások helyét jelző tábla nem üzemel. Jellemző.
Kisétálok én is. Mélyen teleszívom tüdőmet a kora reggeli jéghideg levegővel. Egyenruhás férfi közelít, megállítom. Azt mondja már fel lehet szállni, de még hidegek a kocsik.
Csak én tudom: sosem lesz melegebb. Spórolnak. Nem baj, majd mozgolódok kicsit.
Tervemből nem lesz semmi. Alig teszem le a csomagom, gyomrom máris görcsbe rándul. Előtörnek a tegnap éjszaka gondolatai. Tőlük nem tudtam aludni. Ma nem hagyom magam. Megküzdök velük.
Hamarosan itt a karácsony. A szeretet, a béke, a boldogság ünnepe. És nekem januártól nincs munkám.
Ezért kell mennem ma is, mint oly sokszor az elmúlt hónap során. És megyek, mert a jövő biztonsága nekem is jár. Januártól már én is „fővárosi” leszek. Ez nem terv. Nem remény. Ez a kitűzött cél. Én döntöttem így. Most mégis félek.
Leveleket írtam, jelentkeztem bárhová, ahol egy cseppnyi reményt is láttam arra, hogy boldoguljak. Az itteni állásom már a múlt. Engem nem lehet lekenyerezni. Nekem elismerés kell. Normális fizetés. Nem mondtam fel. Még nem. Nemsokára azonban odaállok a főnököm elé, és a szemébe mondom: elmegyek. Nincs amivel maradásra bírhat, el kell engednie.
Nagyot döccen a szerelvény. Lassan elindulunk. Szemem sarkából még látom tovasuhanni az állomás és a raktárak épületét.
- Sikerülnie kell! - Ez zakatol a fejemben, minden mást elfelejtek. Öngyógyítás. Hinni kell! Ez a legfontosabb.
Lánc-dohányzom.
A mai nap kivételes, ma másként lesz mint eddig, tudom. Minden sikerülni fog! A karácsonyi angyalok talán megsegítenek.
Utolsó telefonos egyeztetés. Úton vagyok. Várnak. Átnézem a táskám tartalmát. Bizonyítványok, oklevelek, motivációs levél. Mindent elhoztam. El kell varázsolnom őket.
Örökkévalóságnak tűnik, mire Budapestre érünk. Már csak át kell vergődnöm a fél városon. És sikeresen veszem ezt az akadályt is. Már látom az utcát, ahová igyekszem. Belépek az épületbe. Odabent meleg van. Szívmelengető.
Arany és piros üveg-gömbökről tükröződik vissza a neoncsövek fénye. Kis égők sorakoznak az asztalra állított karácsonyfán. Látom, néhol már elfogyott a lelkesedés. Vagy a dísz. –Én kellek nektek! – gondolom. - Majd én helyre teszek mindent!
Kopogásomra egy középkorú nő nyit ajtót, bemutatkozik. Ő itt a vezető. Első látásra nem túl szimpatikus. Az érzés kölcsönös lehet, gyanakodva méreget. Abban bízom, ez csak a látszat. Hogy lefektesse az alapokat. Hellyel kínál és rögtön a lényegre tér. Kérdések záporoznak, szemernyit sem jobb, mint egy vallatás. Míg válaszaimat hallgatja látom, jobb kezével idegesen babrál egy gyöngyfüzért, ballal hol egy arany gömböt, hol egy masnit igazít meg. Tehát ő is látja, ő is tudja, hogy messze nincs minden a helyén. Elért eredményeimre felkapja a fejét. Kihasználom a lehetőséget. A szemébe nézek, és felteszem a nagy kérdést: Kellek? A kezéből kihulló dísz csillogó cserepekre hullik a padlón. Merész voltam. Túlságosan is. De meg kell tudnom. Ne raboljuk egymás idejét. - Körbevezetlek- mondja. – Most döntöttél a sorsomról. – látok mélybarna szemei mögé.
A dolgozók ügyet sem vetnek rám. Sokan megfordulhattak már itt, egy-egy állás reményében. Nem akarják megjegyezni az arcom, a nevem. Mert nem tudják: én más vagyok. Visszajövök. Itt leszek. Hamarosan.
Bátran belevágok. Januártól kezdenék, addigra mindent elintézek. Az orvosit is. Neki ne legyen gondja semmivel. Majd én. Egyedül.
Visszamegyünk az irodájába. Érezhetően megenyhült velem szemben. Egészen más a hangulat, véget ért a vallatás. Már ki meri mondani: - Fel vagy véve. Ha te is akarod.
Hát mit gondol, minek jöttem én ide? Gyönyörködni a fővárosban?
Szemem sem rezdül, nem bízom benne annyira, hogy megosszam vele boldogságomat. - Köszönöm-mondom, s táskám után nyúlok, szeretnék mielőbb magamban lenni.
Nem enged utamra. Kettesével behívja a lányokat. Ők lesznek a kollégáim, fontos az első benyomás. Kutató pillantásaikkal – úgy érzem- a lelkemig hatolnak. Szemükbe nézek, mosolyogva nyújtom a kezem, hogy bemutatkozzam. Tetszem nekik. Ezt egyből észreveszem.
A kis fekete hajú nő nem fogadja el felkínált jobb kezem. Helyette megölel, megpuszil. Furcsa. – Isten hozott! – mondja, s látom nem csak szája, szeme is mosolyog. Őt kedvelni fogom. Majd.
Távozáskor megérintek egy-egy égősort, eligazgatom a szalagtekervényeket az ablakban. Minden rendben. Hazamehetek.
Az utcára lépve megcsap a párás, büdös budapesti levegő. Óvatosan kerülgetem a kásás, mocskos havat. És ekkor eszmélek fel.
-Van munkám! Emberek! Van jövőm! – kiabálnék, hogy mindenki hallja, hogy hallják odafent a karácsony angyalai is. Ehelyett csupán magamnak suttogom, mint egy titkos, törékeny, bátortalan gondolatot: Boldog Karácsonyt Postáska!

http://www.youtube.com/watch?v=TDGYVSpMa14&feature=related

A cikket írta: Postáska

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2010. december 2. 23:53

megtekintés Válasz erre: Postáska - 2010. december 2. 23:34

Jah..csak mi szebbek vagyunk, mint a levélfeldolgozók:)

Miért??? Nem volt az olyan csúnya... :o)
2010. december 2. 23:34

megtekintés Válasz erre: - 2010. december 2. 23:11

De posta volt rajta... és Postáskák. :)

Jah..csak mi szebbek vagyunk, mint a levélfeldolgozók:)
2010. december 2. 23:11

megtekintés Válasz erre: Postáska - 2010. december 2. 22:08

hihi! Ezt a vidit én is megtaláltam...de én nem vagyok képeslap:) Azért köszi az ötletet:)
Másfajta zene? Én sem ezt hallgatom ám...még mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnának le egyesek:)
Ha tudnád, miket bömböltetek...ajjajj:) Majd egyszer elmesélem..speckós zenéim vannak :0)
Pussz: Postáska

De posta volt rajta... és Postáskák. :)
2010. december 2. 22:08

megtekintés Válasz erre: - 2010. december 2. 12:17

A YouTube keresőjére gondoltam Cicám.
Bocsánat, én tévedtem. Vagyis én kérek elnézést.
Vagyis oda írd be... Tényleg nem könnyű találni valamit...

Igazad van, a személyes ízlésem nem befolyásolhatja a döntésemet, csak másfajta zenéhez szoktam.

:o)

http://www.youtube.com/watch?v=OL2Bnxl3LSc

hihi! Ezt a vidit én is megtaláltam...de én nem vagyok képeslap:) Azért köszi az ötletet:)
Másfajta zene? Én sem ezt hallgatom ám...még mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnának le egyesek:)
Ha tudnád, miket bömböltetek...ajjajj:) Majd egyszer elmesélem..speckós zenéim vannak :0)
Pussz: Postáska
 
2010. december 2. 12:17
A YouTube keresőjére gondoltam Cicám.
Bocsánat, én tévedtem. Vagyis én kérek elnézést.
Vagyis oda írd be... Tényleg nem könnyű találni valamit...

Igazad van, a személyes ízlésem nem befolyásolhatja a döntésemet, csak másfajta zenéhez szoktam.

:o)

http://www.youtube.com/watch?v=OL2Bnxl3LSc
2010. december 2. 11:59

megtekintés Válasz erre: - 2010. december 2. 11:48

Kedves Postáska!

A cikked sok munkát ölel fel, az nyilvánvaló. Korrekt, színvonalas írás.
Semmi kivetnivalót nem találok benne. Ha lenne, elmondanám, ebben biztos lehetsz. Ez tehát a dicséret volt eddig.
:o)

De nem bírom ki, hogy meg ne kérdezzem:
Miért egy ilyen nyálas videót tettél hozzá?
Nyilvánvalóan a munkahelyeddel kapcsolatos videót kellett volna választanod. Ha beírod a gugliba, hogy karácsony + posta - mivel nyilván postáska vagy - akkor szerintem sok mindent kiad, és az jobban is illene ide.

Sok sikert a pályázathoz!

Szívem Egyetlen Királynője (idézet: Szomszédok-Gábor Gábor)!
Hát már hogy a csudába ne tennék ilyen videót egy karácsonyi cikk alá? Tehettem volna pukizó békákat, vagy részeg szarvast is. Azzal is sokaknak lenne gondja.
Ezek szerint mégis sikeres volt a választás, mert nálad is beindultak a Pavlovi reflexek:)
Írd csak be a Google-ba amit nekem javasoltál, sok sikert. Én ugyan a YouT...-on keresgéltem, de gond egy szál se.
Növögessél még egy kicsit, úgy lélekben, majd nem lesz "nyálas" egyik érzelmes dal sem..
A dicséretet igazán köszönöm, a kritikát szintén. Végre valaki nem hsz nélkül pontoz. Csak így tovább D.J.!!
 
2010. december 2. 11:48
Kedves Postáska!

A cikked sok munkát ölel fel, az nyilvánvaló. Korrekt, színvonalas írás.
Semmi kivetnivalót nem találok benne. Ha lenne, elmondanám, ebben biztos lehetsz. Ez tehát a dicséret volt eddig.
:o)

De nem bírom ki, hogy meg ne kérdezzem:
Miért egy ilyen nyálas videót tettél hozzá?
Nyilvánvalóan a munkahelyeddel kapcsolatos videót kellett volna választanod. Ha beírod a gugliba, hogy karácsony + posta - mivel nyilván postáska vagy - akkor szerintem sok mindent kiad, és az jobban is illene ide.

Sok sikert a pályázathoz!
2010. december 2. 11:27

megtekintés Válasz erre: zsoltne.eva - 2010. december 2. 10:59

Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.

Azt nektek kell eldöntenetek, Kedves Éva. Rátok bízom, valósnak ítélitek, vagy sem. Mindegyiket.
2010. december 2. 11:01
Jóóóóó lett! pusszancs
2010. december 2. 10:59
Ezt a felhasználót letiltotta a cikkíró.
2010. december 2. 09:48
Nem tudom...még próbálkozom mással is:)
Pussz
2010. december 2. 09:40
Ez tetszett! Nagyon jól megjeleníted az emberi érzéseket.

A videó is nagyon szép!

Ez lesz hát a pályázat?
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: