újabb események régebbi események további események
00:59
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:58
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
16:10
Virág új cikket töltött fel
00:09
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:24
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:50
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
12:50
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:49
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
07:25
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
13:40
Pinokkió módosította a cikkét
13:30
Pinokkió új cikket töltött fel
08:47
Pinokkió módosította a cikkét
00:21
Pinokkió új cikket töltött fel
00:02
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
08:19
Tündér módosította a naplóbejegyzését
08:17
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
05:20
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
07:12
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
21:24
Robertker regisztrált a weboldalra

A táncos lány története 3.rész

2010. szeptember 1. - Látogatók száma: 69

Küzdelem az életért és az imádott táncért....

Melinda hihetetlen küzdelembe kezdett, miután kisírta magát, úgy döntött megmutatja a világnak, hogy ő újra járni fog!

Végig küzdötte a rehabilitációt, ami sokszor fájdalmas és nehéz volt, de nem számított küzdött, hogy újra járhasson.
Külön gyógytornász foglalkozott vele, szülei, barátai és mindenki mellette volt hihetetlen küzdelmében.

Egy nap mikor fölébredt érdekes bizsergést érzett a lábujjaiban: - Anyu, apu gyertek gyorsan, bizsereg a lábujjamnál! - a szülők berohantak a szobájába és valóban, ahogy hozzá értek a lány érzett valamit.
Azonnal bevitték az orvoshoz, aki le volt döbbenve, hihetetlen volt. Újabb vizsgálatok vártak rá és ő pedig tovább harcolt. Kiderült még sem volt olyan súlyos a sérülése és újra reagál a szervezete az ingerekre. innentől kezdve még elszántabban harcot vívott és nap - nap után javult, elkezdte érezni lábait újra. Nagy csodának számított, és szülei megfogadták, ha meggyógyul soha többé nem ellenzik majd a táncot.

Hosszú küzdelem után egy nap magától úgy döntött, föláll a tolószékből és járni próbál, nagyon nehéz volt, de kitartott és hamarosan már járókerettel tudott közlekedni. De még messze volt az út végétől.

A háború még nem nyerte meg, csupán az odavezető úton áll....

A harc tovább folyik, a rehabilitáció és minden, amit megpróbálnak a lány lábaiért és életéért kőkemény harc ez. Aztán egy nap megtörténik a csoda, lábaiba újra erőt kezd érezni és megpróbál fölállni.

Szülei, barátai nagy csodálatára és örömére, de táncolni azt még nem. Tanára, azt mondja neki:
- Melinda, te újra táncolni fogsz, olyan akarat erőd van, hogy ember feletti! - és a lány tovább küzd, harcol és reméljük, az úton amin elindult a végén lévő kijárat újra a tánchoz vezet és akkor igen megérte, hiszen győzelmet arat.

Vége

A cikket írta: Orsolya

7 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

2011. október 19. 07:15
Szia Helenke:))) Köszi hogy olvastad és a véleményt is talán igazad van...

Puszillak Orsolya
2011. október 19. 05:41
Szia Orsolya!

Kár, hogy hamar befejezted a történetet! Sokan tanulhattak belőle! Szép volt!

Puszi

heleenke
2010. október 3. 17:10
Kedves Natcsink! Köszi, hogy olvastál! Szép estét Orsolya
2010. október 3. 16:53
Szép történet...:)Gratulálok az írásodhoz!
2010. szeptember 22. 19:39
Katalina! Ez nem a pályázati történetem, és tényleg 3 részes csak. Köszi, hogy olvastál! Szép estét Orsolya
2010. szeptember 22. 18:40
Nayon sokat számít a gyógyulásnál az erős akarat.
Hogy-hogy vége? Öt rész van jelölve a pályázatnál!
2010. szeptember 7. 09:39
Margit! Igazad van teljes mértékben, látszik, hogy a sorok között is olvasol, és igen mindannyiunknak fel kell állni ilyen és egyéb helyzetekből, küzdeni mindenért! üdvözlettel Orsolya
2010. szeptember 7. 09:25
Melindának valóban fel kell állni.De sokan vagyunk még így vele!Példa értékű a történet!!!
2010. szeptember 3. 06:20
Luca! Köszi, hogy végig olvastad és örülök, hogy tetszett! üdv Orsolya
2010. szeptember 3. 00:15
Nagyon szép történet volt!
2010. szeptember 1. 19:56
Monic! Ez így van, sok helyzetből kell talpra állnunk és bizony sokszor nehéz. Köszi a kedves hsz-t! pusszancs Orsolya
2010. szeptember 1. 11:34
Orsika! Gyönyörű történet. Szívhez szóló. Igen az embernek ,sokszor kell talpra állni , és újra járni tanulni!!!!!!! Várom a következő részt!!!!! Puszi: Monic
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: