A vihar
Látogatók száma: 40
Az erdő közepén lévő tisztáson álló vadászházban, a vihar elől bemenekült emberek körbeülik a kopott kandallót, és melegedés közben különféle történetekkel szórakoztatják egymást, miközben a múló idő egyre halad. A lobogó tűz érdekes árnyékot vet ....
Mesélik egymás után történeteiket.Vadászatokról és persze a mesélő mindig a legnagyobb hős.A három nő rágcsálnivalót kínál körbe.Iszogatják a magukkal hozott minőségi vöröset,gondolataik messze szállnak...
Odakint tombol a vihar.Egy nagy villámlás és utána az iszonyatos csattanás elhallgattatja a bent lévőket.Rádöbbenti őket törékenységükre, kicsinységükre a természet erejével szemben.Mint hét ijedt veréb összébb húzódnak a kandalló fényénél.Fejükben az jár,hová menekülhetnek,ha belecsap a villám az öreg vadászházba?Kényszeredetten nevetgélnek.Az elemek harcába nincs beleszólásuk.Tőlük függetlenül zajlik az égi színjáték.Ahogy telnek a percek,lassan,lassan csendesedik a vihar.Bátorságukat összeszedve kikémlelnek az ajtón és nyugtázzák,nemsokára vége kényszerű bezártságuknak.A történet fonalát már nem találják,így mindenféléről beszélgetnek.Szeretnének már szabadulni.A vihar múltával kitódulnak mint gyerekek az iskola ajtón és magukba szívják a friss levegőt.Megcsodálják a szivárványt ,ami fölöttük ível át az égen és mindannyian hazaindulnak.Ha legközelebb összejön a társaság,már ez lesz a story: "Emlékeztek,amikor a vihar elől a vadászházba menekültünk..."és már csak egy szép emlék lesz az egész,ami akkor igencsak rémisztő volt.
Kép Netről
A cikket írta: Anyu
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia Anyu! Örülök, hogy ezt leírtad, mert így elmondhatom.
Még ha csak egy fantázia lenne, de nem az, mert én személyesen éltem át egy ilyen fergeteges vihart, felhőszakadás, villám, mennydörgés, amit csak akarsz minden volt. Ráadásul a családom tagjaival, az én kis kerti "lakomba", ami messze nem egy vadászház erős falai. Oda menekültünk a vihar elől, mint a verebek voltunk összepréselődve, az alatt az idő alatt. És bizony mindenre - amit te is megemlítesz - gondoltunk, csak nem a mesére... :-)
Puszi!
(:-D)
Még ha csak egy fantázia lenne, de nem az, mert én személyesen éltem át egy ilyen fergeteges vihart, felhőszakadás, villám, mennydörgés, amit csak akarsz minden volt. Ráadásul a családom tagjaival, az én kis kerti "lakomba", ami messze nem egy vadászház erős falai. Oda menekültünk a vihar elől, mint a verebek voltunk összepréselődve, az alatt az idő alatt. És bizony mindenre - amit te is megemlítesz - gondoltunk, csak nem a mesére... :-)
Puszi!