újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Alszom rá egyet! (Öt szavas játék)

Látogatók száma: 50

Alma, babapiskóta, célkitűzés, dorong, élelmes

Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor lezárul életének egy szakasza, és ha meg van benne a kellő bölcsesség, amire csak hosszú tapasztalat után tehet szert az ember, akkor képes elfogadni a megváltozott új helyzetét.

Az én életemben ez az új helyzet 2008 december 24-én következett be. Ünnepként élhettem meg, mert éppen karácsony napjára esett. Úgy fogtam fel, mint jövőbeni utazásom kezdetét, nem mint valaminek a végét.

Kinek másnak jelenthetett volna ez nagy eseményt, mint nekem, akinek volt három napom arra, hogy visszatekintsek addigi munkásságomra és kellő bölcselettel meghozzam magamban a döntést, amit úgy fogalmaztam meg, hogy amit akartam, többségében sikerült a nem kevés, négy évtized alatt megvalósítanom. Addigi életemhez nagyban hozzájárult, nem csak az akaratom, de a természetem, a szokásaim, és talán még egy kis szerencse is. Ha nem lettek volna a jövő azok az elképzeléseim, célkitűzéseim, melyet ha nem is mindig sikerült követnem, de felelősséggel tartoztam a magam felé tett ígéreteimnek, hogy a jelenem még csak ne is hasonlítson ahhoz, amilyen életem volt munkába állásom előtt..., akkor sok minden másként alakult volna. De megvoltak. Így nem lehetett okom panaszra...

Elegendő tudással rendelkeztem, nem kellett se husáng, se dorong ahhoz, hogy bele verjék a fejembe azt a tudományt, amire a munkám miatt szükségem volt. Úgy éreztem megtettem minden tőlem telhetőt, hogy a magam választotta úton haladjak és szívvel-lélekkel, becsülettel végezzem a rám bízott feladatokat. Ezért sikerült, a velem szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak élelmességem okán is megfelelni.

Ezen gondolataim voltak azok, melyek meggyőztek végül és nem volt kétséges, hogyan döntök.

A három nap gondolkodási időre szükségem volt. Csak így mondhattam ki a végszót: már eleget dolgoztam. Ébresztő helyett először és utoljára takarodót fújtam magamnak.

- Elmegyek nyugdíjba! - ízlelgettem a szót. Meggyőzve magam arról, végül is mi változik meg ezzel, hiszen kívül-belül ugyanaz maradok, aki voltam. A sorsom, a családom soha sem tagadtam, a körülményeim alakítottak azzá, amilyenné lettem. Nincs még ezzel itt a világ vége! Az alma sem esik messzebb a fájától, és - ki tudja - talán még a javamra is válhat ez a kis "jövőbeni utazás". A dolgok körülöttem, ha kicsit meg is változnak, majd csak teszek róla, hogy lehetőleg jó irányba, hiszen az életemre addig sem mondhattam, hogy babapiskóta könnyűségű.

Az sem lehetett viszont véletlen, kutatások eredményei igazolják, hogy a legtöbb ember bármilyen hosszú időt töltött is munkában, a sok elért eredmény után is képes rekordidő alatt visszacsöppenni a korábbi anyagi nehézségei közé. Miért lennék én kivétel!

Közel hat évvel a nyugdíjba vonulásom után már elmondhatom - sajnos - rosszabb anyagi helyzetben vagyok, mint amilyenben aktív munkaviszonyom ideje alatt bármikor is voltam. Nincs ebben semmi különös. Nem jól kalkuláltam. Különben sem volt a matek az erősségem. Ez a szomorú igazság.
Azzal viszont nagyon is tisztában vagyok, ahhoz, hogy a dolgok jobb irányt vegyenek, egyedül a saját döntésemre támaszkodhatok. Nincs mese. Változnom kell!
Ahogy régen, úgy jelenleg sem, erőfeszítések nélkül az áhított változás nem fog csak úgy egyszerűen magától bekövetkezni.
De semmi sincs veszve! Még csak most kezdődött el a jövőbeni álom utazásom...

A cikket írta: zsoltne.eva

2 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

megtekintés Válasz erre: Yolla

Kedves Éva!

Az ember életében három fő szakasz a meghatározó, az első, a felhőtlen gyerekkor, a másik az aktív munkával töltött felnőttkor, és végül ismét a felhőtlen nyugdíjas évek. No, ez utóbbi már nem olyan felhőtlen, ám mégis
nyugalmas, mert azt tehetjük, amihez kedvünk van.

Puszi: Yolla

Hát erre fizetek be, vagy fázok rá nap, mint nap... A felhőtlen nyugalom a nyerő nálam is, de hogy kedvet is kapjak tőle, hát ahhoz történnie kellene valaminek..., de hogy minek?
Kedves Éva!

Az ember életében három fő szakasz a meghatározó, az első, a felhőtlen gyerekkor, a másik az aktív munkával töltött felnőttkor, és végül ismét a felhőtlen nyugdíjas évek. No, ez utóbbi már nem olyan felhőtlen, ám mégis
nyugalmas, mert azt tehetjük, amihez kedvünk van.

Puszi: Yolla
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: