Anyák napja

Látogatók száma: 39

Közeledett az anyák napja és Lili elgondolkodott.Gondolatai visszaszálltak egy régesrégi emlékhez.
Kis óvodásként lelkesen készült az anyák napjára.Tanulta az éneket:"orgona ága,barackfa virága,öltözzetek új ruhába anyák napja hajnalára..."Ez volt az első ilyen alkalom,amire emlékezett.Anyja nagyon szerette az orgonát.Akkor éppen kórházban volt.Nagynénjével készültek látogatóba.Mivel kisgyerekeket nem engedtek be a kórházba,csak nagynénje leleményességének volt köszönhető,hogy ő mégis bejutott.Anyja szeme már akkor könnybe lábadt,amikor meglátta a csöppnyi lánykát kezében egy nagy csokor orgonával.Hát még amikor teli torokból rázendített az énekre!Hullottak a könnyei megállíthatatlanul.Aztán össze-vissza csókolgatta kicsi lányát és büszkén vitte körbe,mutogatta a nővéreknek,betegtársaknak.Nagyon büszke volt rá.Akkor kisgyerekként Lili ezt a saját ügyességének tulajdonította.
Sok év elteltével,amikor már tudta,hogy nem az anyja a vérszerinti szülője és már ő maga is anya volt,megértette mit jelentett az az anyák napja.Annak akinek nem lehetett saját gyermeke!Aki annyira vágyott szeretetet adni,hogy örökbefogadott egy gyermeket,aki senkinek sem kellett.Hány éjszakát virrasztott át e gyermek betegágya mellett?Hányszor sóhajtott fel Istenhez,hogy ez a gyenge kis lény megmaradhasson neki?Hányszor sajdult bele a szíve a gondolatba,mi lesz,ha egyszer valaki visszaköveteli tőle?De akkor ott a kórházban úgy érezhette,minden álma valóra vált!Amikor nézte azokat a csillogó gyermek szemeket,kipirult arcocskát az orgona csokor mögött(ami majdnem nagyobb volt,mint maga a kislány)és a vékony hangocska csak neki énekelt,minden édesanyánál boldogabb volt.Mert ő is igazán anyának érezhette magát.Hiszen az is volt!ÉDESANYA.Mert a lánya ott volt minden szívdobbanásában egészen a legutolsóig.
Amikor Lilinek egymás után megszülettek a gyermekei,nagyon sajnálta,hogy ezt az örömöt nem oszthatta meg anyjával.Pedig mennyi szeretetet kaptak volna tőle a gyerekei,mennyi nagymamai dédelgetést!...
Most éppen a két kisebbnek volt anyáknapi ünnepsége,egy napon,de kis eltéréssel,így mindkettőn ott lehetett.Most ő volt az,aki könnyekig meghatódott,saját izgatott gyermekei láttán.
Később,amikor egy csokor virággal a temetőbe ment,anyja sírját meglátva megszólalt benne a régi gyerek ének:"orgona ága..."Ugyanis a fölötte levő sorban valaki egy orgona bokrot ültetett,az pedig nőve,terebélyesedve,anyja fejfájára borult.Beborítva illatozó virágaival,mintha tudná milyen kedvesek ezek a virágok az ott nyugvó édesanyának.

A cikket írta: Anyu

támogatóink