újabb események régebbi események további események
12:40
Zet válaszolt egy szavazásra
02:50
unpNkuqvhgqsAxe https://www.google.com/ regisztrált a weboldalra
12:38
Horoszkóp új bejegyzést írt a naplójába
12:02
Horoszkóp módosította a naplóbejegyzését
07:14
Tündér módosította a naplóbejegyzését
07:12
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
10:41
Infraredcff regisztrált a weboldalra
08:42
Pinokkió módosította a cikkét
23:19
Pinokkió új cikket töltött fel
08:30
RainMachineipk regisztrált a weboldalra

Az én könyvtáram

2011. április 17. - Látogatók száma: 56

Könyvet olvasni jó dolog. Jó könyvet még annál is jobb. Hiába a modern hírközlési eszközök: rádió, TV, internet, egyik sem tudja pótolni az olvasás örömét. Nem is értem én azokat az embereket, akik soha könyvet nem vesznek a kezükbe. Azt mondják: én nem szeretek olvasni. Honnét tudják, ha ki sem próbálják.
Belém már gyermekkorban belém ivódott a könyv szeretete. Olvasott ember volt az apám, a bátyám. Mikor még nem ismertem a betűket a bátyám már akkor felolvasott nekem. Emlékszem betegen feküdtem az ágyban, bekötött torokkal- nagyon fájt a mandulám. Azzal próbálta elvonni a fájdalomról a figyelmemet, hogy olvasott nekem. Először meséket, aztán meg Petőfi: János Vitéz c. művét. Mikor oda ért az olvasásban, hogy Jancsi búcsúzott Iluskától keservesen sírni kezdtem. Hogy érinthette meg a gyermeki lelkemet a verssorok fájdalmas szépsége? - nem tudom.
"Elváltak egymástól, mint ágtól a levél, mindkettőjük szíve lett puszta, hideg tél."
Ma már sajnos értem a szavak jelentését.
Aztán mikor már megtanultam olvasni, jöttek a mesék, ifjúsági regények, aztán a szépirodalom.
Pinokkió történetét olvastam belefeledkezve. Anyukám váltig szólítgatott valami munka elvégzésére, de én bizony meg sem hallottam. Mérgében kikapta a szomszédtól kölcsönözött könyvet a kezemből és a tűzbe vágta. Hirtelen kaptam ki a szélén megpörkölődött könyvet és mondhatom ez a tette jobban fájt nekem, mintha megvert volna. Úgy tiszteltem és tisztelek ma is egy jó könyvet, magát az írott betűt, mintha élőlény lenne.

Kamaszlány voltam, amikor a bátyám, aki akkor már bányában dolgozott postán hazaküldött egy zsák könyvet. Olcsó könyvtár sorozat volt ez, amit ő hétről - hétre megvett, talán három forintos könyvek, de világirodalom remekei. Faltam őket egyre - másra. Így ismertem meg azóta is kedves könyveimet: Mórától az Aranykoporsót, Jókai Lőcsei fehér asszonyát, Mikszáth Fekete városát, Tolsztoj Feltámadás c. könyvét és hát Jane Eyrét, meg az Üvöltő szeleket. Kamasz lelkemet elvarázsolták ezek a könyvek és arra ösztönöztek keressek ezektől az íróktól és még másoktól könyveket még és még. Volt Jókai korszakom, meg Mikszáth, Krúdy, aztán jöttek az orosz klasszikus, a franciák. Egy időben csak Vernét olvastam, aztán Zolát. Felnőtt fejjel egyre inkább érdekelt a parasztság története - ahonnan én is származom: olvastam egy lengyel regényt Parasztok címmel, aztán Csalog Zsolt Parasztregényét, még mindezek előtt Móricz Zsigmond, Szabó Pál a falusi élet keserveiről szóló regényeit. Kodolányi: Juliánus barát és a Vas fiai c. regénye is lenyűgözően hatott rám. Aztán Vámos Miklós: Apák könyve. Á, felsorolni lehetetlen mennyi jó könyv került életem során a kezembe. Szabó Magdát, Kaffka Margitot kedves női íróimat ki ne felejtsem a sorból.
Szeretem Müller Péter, Kornis Mihály bölcs írásait no és nem utolsósorban a verseket Adytól, József Attilától, Petőfitől, Aranytól, Radnótitól, stb.
Bocsánat ha kicsit elragadtattam magam, de nem tudja az, aki nem olvas milyen örömöket von meg magától.
És ezeknek a számomra kedves könyveknek nem kell feltétlenül a könyvespolcunkon ékeskednie. Igen drágák lettek a könyvek sajnos. De vannak könyvtárak ki lehet kölcsönözni, elolvasás után visszavinni, de valahol a lelkünk mélyén mind ott sorakoznak az emlékezés polcain egytől - egyig ha megérintettek bennünket.

A cikket írta: idamama

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

 
2011. június 3. 07:26
Nagy örömmel olvastam az írásodat. Hasonlóképpen gondolkodok én is. Ma már a könyv, nem akkora sláger, mint a "mi időnkben." (de nem szerettem ezt a kifejezést hallani egykor ) Pedig a könyv, - a jó könyv- nevel, segít , tanít, formál,... sorolhatnám. Aki szeret olvasni, az sosem unatkozik, és sosem lesz nagyon magányos.
2011. április 21. 06:05
Drága Idamama!

Szívemből szóltál. Valamennyi könyv, amit itt felsoroltál, nálam is megtalálható. Akár csak te, én is faltam a könyveket és az érdeklődésünk is hasonló témájú könyvekből áll, kiemelten az Üvöltő szelek, a Nana, az Aranyecset, Munkácsy élete, jaj de gyönyörű ..... a világirodalom remekei egész sorozat van és sajnos porosodik, több becsületet érdemelne, de ha egyszer már olvastam. Nincs mentségem akkor se.
Engem is egzecírozott elégszer anyám, hogy nem fogok tudni felkelni iskolába menni, ha nem megyek azonnal lefeküdni. Mindig sikerült még egy kis időt kicsikarnom tőle. És tudod, ő is szeretett olvasni. Most is a szemeim előtt látom, ahogy ott ül a konyhaasztalnál, vasárnap délután, amikor már mindenki eltűnt körülötte, és olvas.

Köszönöm az emlékeid,
Éva
2011. április 21. 00:19
Szia Idamama !

Milyen érdekes az élet. Szüleim paraszti származásúak révén a házunkban csak biblia volt.Meséket maguktól mopndtak. Aztán iskolás koromban nehezen tudtam valamiért olvasni, s emlékszem még naplót is kellett vezetni, hogy minden nap elolvasok 25 oldalt. Mikor felső tagozatos lettem a nagybátyám hatására sok könyvet kaptam tőle, s először csak lapozgattam, aztán elkezdtem olvasni. Azóta megszállott olvasó vagyok. Egy nap egy könyv, mert ha csak 500 oldalas, akkor addig nem teszem le, míg el nem olvasom. Minden könyvet elolvasok ami a kezem ügyébe akad. A könyv szeretete a lányomban is beleivódott, mert mire iskolás lett már minden kötelező olvasmányt kiolvasott. Imádta Shakespeare-t. Én minden evő vagyok. Orvosi, tudományos, kutatási vagy lehet bármi, ami a figyelmemet megfogja azt elolvasom. Nemrégen volt egy érdekes felkérésem, mert 100 könyvet kellett kiolvasni, és a szereplőkről jellemzést írni. Egy tájékoztatóhoz volt szükség, amit könyvtárakon belül hasznosítottak. Nekem tetszett. Bár a szemem egyre gyengébb, de azért nem adom fel, mert olvasok, amíg tehetem. Üdv Éva.
2011. április 17. 14:27
Szia idamama! Igen egy jó könyv mindig kell.., mikor gyermek voltam többet olvastam mint manapság, mert annyira sokat dolgozok, hogy már nincs erőm! De a lányom egy igazi kis könyvmoly, hacsak pici ideje is van olvas, sok gyerek viszont inkább dvd-ét néz, internetezik, más lett a világ! Szép napot kívánok! Millió pusz Orsolya
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: