újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Csak úgy - írogatok ... (6.)

Látogatók száma: 65

... van hogy már észrevesszük, hogy a jajvörös sokszor ízléstelen ... a szürke színnel meg csínján kell bánni ...

Fázott, s önkéntelen mozdulattal, két karjával átfogta magát, hátha fel tudna melegedni. Nem segített ez sem. A hideg nem kívülről jött. Belülről érezte a jeges borzongást, ami már egészen beborította.
- Boldog Születésnapot Éva! – mondta tükörképének.
Nem így képzelte el negyvenötödik születésnapjának megünneplését. Három hónappal ezelőtt, még a lányokkal nagy felhajtást terveztek. Ő valami meghittet, olyan meleget adót szeretett volna, de barátnői kiváló érvekkel meggyőzték, hogy a negyvenöt az negyvenöt, megérdemel egy kis csinnadrattát.
Tekintetét fátyolosnak látta a tükörben, kesernyés mosollyal vizsgálgatta önmagát. Ujjaival megérintette a szája szegletében elmélyülő barázdát …
- Ráncok, … öregszem … mire vagyok én még jó … kellek e valakinek még … miért van az, hogy mások boldogok s én meg … , mit csináltam rosszul … , én mindig mindenkinek jót akartam , … olyan magányosnak érzem magam … csak lenne valaki, aki egy kicsit is szeretne, törődne velem … ki is lenne az ideális, … milyen is az a férfi akit szeretnék …, mert hát … egyedül nem jó … , szükségem van egy Társra … , kire is …
Legyen jóképű, legyen humora, intelligens és művelt legyen, sármos, magas, szép termetű, legyen komoly gondolkodású, de mégis vidám, játékos természetű, megbízható, megértő, … legyenek rendezettek az életkörülményei … és legyen nagyon szerelmes belém … - Éva gondolatai így kavarogtak.
Egy hirtelen mozdulat, s csuklójába belenyilallt a fájdalom. A kötés s alatta a seb …
Az elmúlt két hónap …
Kati, szipogások és nagy bocsánat kérések közepette bejelentette, nem tud ott lenni Éva születésnapján, mert férjével elutaznak. Kati arcán a nagy krokodilkönnyek mellett is látható volt, a boldog, megelégedett vigyor, hisz boldog volt … férje meglepte egy második nászúttal.
- Bocsi, most is szaladok haza, vasalom az ingeit a kedvesemnek … vasalásnál, úgy szeretem magamhoz szorítani a ruháit, olyan jó érzésem lesz tőle … olyan, szeretlek téged kicsim illatúak … - mondta Kati, s hirtelen szájára csapta a kezét … - Jaj, Éva, ne haragudj, ezt nem kellett volna, Te egyedül vagy …
Klári és Margó még nem tudtak biztos választ adni, hogy épp ráérnek e. A két család már régóta tervezte a közös kirándulást, csak az időpont nem volt még meg.
Juci, megismerkedett egy diplomatával, s épp Balira készültek. – Totálisan el van ájulva tőlem! – dicsekedett nem kevés büszkeséggel, szemében kihívó villanással
Egy hónapja …
Egy üveg pálinka … egy borotva … egy kiáltás … vér … lecsukódott szemek … az élet filmje …
Véletlenek nincsenek.
Rómeó, az új munkahelyére készülve, úgy gondolta benéz anyjához, csak simán - egyszerűen egy anyus ölelésért …
Pszichiátriai osztály.
Orvosi szoba.
- Asszonyom! Tisztában van azzal, hogy mit tett?! Meghalt volna, ha a fia épp akkor nem érkezik meg!
- Tudom. Nem szeretnék most magyarázkodni, hogy miért is tettem, nem is tudnám igazából megmagyarázni, s mentségeket keresni, vagy okokat felsorolni. Többet nem, mert így nem lehet, ez nem én vagyok. Rá kell jönnöm, ki is vagyok én , de az még egy út, ami előttem áll. Abban biztos vagyok, hogy akit egy hete a szirénázó mentő idehozott, az nem én vagyok.
- Az Ön érdekében, bízom abban, hogy ezentúl jobban átgondolja a tetteit, s annak következményeit! Holnap hazamehet, de még ajánlatos lenne részt vennie egy terápián, ahol életvezetési segítséget kaphat.
- Köszönöm Professzor Úr, de meg kell hogy oldjam magam. Magamban kell megtalálnom azt az erőt, az igazi színeket, a saját színeimet, amivel tovább lehet jutni. Nem állhat mellettem minden percben valaki, hogy megmentsen a hülyeségeimtől, ezt csak én tehetem meg magamnak – magamért. Már tudom, az élet nem fekete és fehér, a jajvörös sokszor ízléstelen, a szürke színnel meg csínján kell bánni …
Éva, e beszélgetés után, a korház büféjébe indult kávézni. A folyosón, ápolók és ápolónők próbáltak megnyugtatni valakit, aki nyüszítve, vergődve csapkodott és kiabált az embergyűrűben. Éva, bár érezte, nem kellene kíváncsiskodnia, mégis közelebb ment hozzájuk.
Ahogy jobban odanézett, megfogalmazódott benne egy gondolat
- Ezt az arcot én már láttam … nem is tudom, olyan ismerősnek tűnik … te jó ég … az nem lehet … de … Ő az , ilyen nincs … ezt nem hiszem el … ez lehetetlen … de mégis, … szinte felismerhetetlen , de biztos hogy ő az …

folyt.köv.

A cikket írta: Gaya

5 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

Tisztel Zita!
Ez most egy kevert stílusú rész volt, ahogy javasoltuk itt többen. Nékem tetszett.
Gratulálok!
Bokor
Ennyi idős korban még nem éreztem a jeges borzongást és még gondolatban sem jött elő, hogy pár év múlva, mint a főszereplőd én is fázósan fogok szembenézni saját tükörképemmel. Nem kellemes rádöbbenni, hogy egyedül vagyunk.
Egy kapcsolat közepén hogy is gondolnánk erre. Nem tudjuk még,... de megtapasztaljuk milyen az, amikor senki nem ölel át..., magad vagy. Az erő, ha van benned képes ezen az időszakon átsegíteni, de az útkeresés egy folyamat. Nem adhatod fel, mert még nagyon sok van vissza... mint ahogy ez a szereplő is tele van álmokkal, vágyakkal...

Várom a folytatást!
Kedves Zita!

Komor kép ugyan, de ismét remekül festetted meg. Köszönjük!

Pussz, Tündér
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: