Miért csak most?
Látogatók száma: 51
Hétvégén az újságokat és a híreket bujtam az interneten. Nagyon sok újság felveti a szegénység problémáját. Számokkal támasztva alá hogy hová is fejlődünk tovább. Ez egy olyan probléma ami mellett nem lehet csak úgy elmenni.
Még is az országban sokan teszik azt. A szegénység nem szégyen ma már hanem csak egy kellemetlen állapot. Ma magyarországon minden 3.-dik ember szegény és 3 millió gyermek él a létminimum alatt vagyis éhezik. A tévé és sok nagy okos szajkozza hogy egészségesen kell étkezni, de egy szegény család nem teheti meg. A tv reklámaiban mutogatják a finom ételeket és a szép játékokat. Tudom, hogy marketing fogás, de sok embernek kordul meg a gyomra és hány gyermek vágyik azokra a játékokra? Nagyon sok! MIÉRT csak most veszik elő a szegénység kérdését? MIÉRT csak akkor fontos ez mikor jön a Karácsony? Szerintem nem csak most kellene elő venni ezt a témát hanem egész évben és azon kellene lenni, hogy ez megszünjön végre. Tudjuk hogy az állam nem jótékonysági intézmény, de mivel azért válasszuk a vezetőinket, mert megbizunk bennük és tőlük várjuk a megoldást egy jobb élet reményében. Egy jó vezetőnek a népért kell élnie és tevénykednie, nem pedig önmagáért és a családjáért. Én a szakmámból kifolyolag találkoztam olyan gyerekkel aki nem tudta mi az a cukor , vagy életében nem evet tortát, kolbászt. Milyen ünnepük lesz ezeknek a gyerekeknek?? Vajon mikor ajándékokért rohangálunk és elköltünk több tiz ezer forintot eszünkbe jutnak az éhező gyermekek és családok.? De hogy is!!! Hiszen a koldus íránt is közömbösek vagyunk. Vajon miért mert kiveszet belöllünk a szeretet és az együtt érzés. Hiszen a pénz utáni hajsza és a harácsolás lett jellemző az emberek többségére. A sok gazdag ember aki több milliós luxus lakásában él nem gondol másokra mikor a pulykát teszi az asztalra. Miért nem segít és tesz valami nemeset hisz a sok milliárdjából megtehetné, hogy legalább a szeretet ünnepén benyúl a pénztárcája belselyébe. Gyerekkoromban azt hallottam hogy ez az ország tejjel mézzel folyó kánaán, fiatalkoromban pedig azt hogy 3 millió koldus országa leszünk és milyen igaza volt annak aki mondta. Már túl is haladtuk ezt a számot. Vajon hol lesz a vége? Mi lesz a szegényekkel? Megfagynak? Éhen halnak? Vagy bünözökké válnak? Ezen kellene sok embernek elgondolkoznia, föleg azoknak akik vezteő pzicióban vannak és bőven van mit a tejbe apritania!!! Én együtt érzek a szegényekel és nem csak azért mert most én sem vagyok jobb helyzetben mert az elött is érdekelt az ő sorsuk. Hová fejlödsz Magyarország???!!!
A cikket írta: magdolna65
Hozzászólások
időrendi sorrend
Pinokkió
Kedves Nárcisz! Nem csak sötéten látom a dolgokat de sajnos a környezetenben is nagyon sok szegény család van. Van olyan aki végső elkeseredésében eladta mindenét és most Írországba megy lakni és dolgozni, mert ott van munka még itt nincs. A családok elszegényedése pedig rohamos, mert az országban csak szegény és gazdag él. A közép réteg pedig eltünt. igaz hogy a lázadásom a szegénység ellen mit sem változtat azon a tényen ,hogy én is közéjük tartozom most már sajnos, és ebből újra felemelkedni nem könnyű és át élni pedig még nehezebb. Amit igazán sajnálok és a szívemet összefacsarja és a lekemet megterheli, hogy látom a gyermkeimet szenvedni és egy anya nem azért hozza világra gyermekét és vállal érte felelőséget, hanem azért hogy felhötlen boldog gyermekkort biztósitson a számára. Olyan mintha kudarcot vallottam volna mert a tehetetlenség béklyólya fogva tart.
Senki sem ilyen életre született.
Tudom, hogy te erődön felül mindent megteszel, hogy a felszínen tudjatok maradni. De nem a gyermekneveléssel vallottál kudarcot, hiszen a probléma nem ezzel van. Tudom, hogy önhibádon kívül éltek albérletben,..veszítetted el a munkád, és még sorolhatnám.
A társadalmi problémát itt és most nem tudjuk megoldani.
Nagyon bízom abban, hogy lesznek a környezetedben még olyan emberek, akik tudnak abban segíteni, hogy szebb legyen a ti karácsonyotok is.
Senki sem ilyen életre született.
Három gyermeket szociális segélyből, albérletben egyedül nevelni mindenféle segítség nélkül óriási megpróbáltatás.
Több napja azon gondolkodom, hogyan tudnék segíteni azon túl, hogy csomagot küldtem nektek. Ez csak csepp volt a tengerben.
Senkinek nincs erre mentsége, hogy ilyen hátrányos helyzetbe sodor családokat. Szociális munkásként dolgoztam az elmúlt 12 évben. Helyileg rendeletben szerettük volna elérni, hogy a hozzád hasonló anyukák, akik állam által megelőlegezett gyermektartásdíjat azért nem kaphatnak, mert az apa nem fellelhető, legalább átmenetileg kaphassanak valamiféle havi támogatást. Nem sikerült elérni......
Abba meg bele se merek gondolni, mi lesz akkor, ha felszaporodnak a számlák a téli fűtés miatt, és a gyerekek csak az iskolában tudnak enni, mert otthon a hűtő üres. Mélyen együtt érzek veled.....