Paraziták... 2.
Látogatók száma: 99
Vannak olyanok is, akik nem a vérünket szívják, hanem a pénzünket, vagy az erőnket? Vagy mindkettőt?
Ahogy beértünk a konyhába, az asztalon ott volt a reggeli, szalonnás tojásrántotta a serpenyőben. A kaja után nem úgy alakultak az események, ahogy azt elképzeltük ezzel a csajszival, mert a Josef nem ivott egy kortyot sem. Tehát a szórakozás elmaradt, jutott a meló.
Ahogy összeszedtem magamnak a cuccot és felpakoltam az utánfutóra odaálltam a Josef elé, és érdeklődtem tőle, hogy mennyit merészel elkérni érte. Mondanom se kell, hogy amint közölte az árát fejre álltam, és majdnem levizeltem magam közben. Volt pofája ezerötszáz schillinget elkérni.
Nyeltem egyet és elmentem a legközelebbi bankautomatához. Elvégeztem a szokásos műveleteket, de pénzt azt nem kaptam. Ekkor feldúlva beosontam a bankba, ahol ez a szerkezet volt. Nem kicsit felháborodva közöltem az alkalmazottakkal, hogy mi is a fájdalmam. Erre meg is jött a válasz, hogy nincs pénz a számlámon. Ezek után már csak az oxigén palack hiányzott. Erőt véve magamon még egyszer nekirugaszkodtam, és kértem őket, hogy nézzék meg ők is, mert a blokkon 2x van minuszolva ezer schilling. Rovancsolták az automatát és lőn igazság. Bent kifizették, ami szintén még egy lehúzással párosult. De kértem tőlük egy igazolást erről a kis incidensről, amit ők készségesen adtak is.
Visszatérve Josefhez rendeztem a saramat, és ezt követően beöntöttem a fűtőolajat a tankba, mind a 40 litert.
Hát mit ne mondjak kissé csalódottan indultam haza. Már-már a határnál vagyok kb. 3 km-re. Keresztet vetettem magamon, na nem az Istent véltem látni, hanem három rendőr állt ki az útra, és gondoltam mindjárt, hogy nem tévedésből betereltek egy parkolóba. Kezdődött a szokásos formaság. Útlevél, forgalmi, stb. A csomagtartó kinyitására került sor, na ez volt az, amit nem igazán szerettem volna, de a sors így hozta. Ahogy kinyitom, abban a minutumban rárepültek a kannáimra, és tudományosan megállapították, hogy ebben biza heiz ől volt. Kérdezte a rangidős, hogy hol van az anyag? Hát?... Mit is mondhattam volna? A tankban. Erre mondta: - Na Stefán, lehet utánunk jönni!
Tehát: Rendőrségi felvezetést kaptam és már számolgattam is, hogy mégis mennyibe lesz ez nekem. Hallomásból tudtam, ha valakit ilyennel megcsípnek az tízezer schilling és még a kocsitól is megszabadítják. No szóval nem igazán kaptam görcsöt a röhögéstől. Pár perc múlva beértünk Jenesdorfba a csendőrséghez. Az emberem kiugrott a kocsiból, odajött hozzám és mondta: - Várj itt! Na nem is igazán tudtam volna megpattanni, mert minden okmányom náluk volt. Kb. háromnegyed óra elmúltával jött is, és intett, hogy menjek utána. Beszállt egy golfba és indultunk tovább. Kb. onnan még vagy 8 km-re megállt egy szép, nem kicsi ház előtt és mondta, hogy fáradjak be az udvarba. Már a gondolataimba megfordult, ha ez börtön, akkor szuper helyre kerülök. Természetesen ő mögém állt a kocsijával. Kiszálltam a kocsimból, erre ő intett, hogy ismét menjek utána. Egy hüttéből (kunyhó) kihozott egy hatalmas fűnyírót, és rámutatott a sterciára. Hát végig néztem, volna rajta, de az mint a vonat fütty. Nem láttam a végét. Becslésem szerint mint három focipálya, gyümölcsfákkal tele. A fű az minimum 30 centis volt. Már a fejem sem vakartam, mert ez a jóember ott lahizott mellettem. Du. félhárom volt, és rögtön mondtam is ennek a zsarunak, hogy csinálsz kivilágítást is? Rám nézett, és csak annyit mondott, hogy jobb lesz, ha nekiállok és rángatom azt a csúf jószágot, a fűnyírót. Nem volt más választásom.
Nekiláttam dolgozni, és este félkilencre ragyogott a terület. Miközben dolgoztam a felesége többször hozott inni, és mondta, hogy készíti a vacsorát. Őszintén szólva, durrogtak a szemeim az éhségtől. Miután bevacsoráztam, odaállt elém a zsarukám a papírjaimmal, és kérdezte. - Szoktál te bibliát olvasni? - Természetesen, ment a válaszom. - Akkor miért vetettél szemet a barátom feleségére?
Számomra ez a nap igen tanulságos, de lesújtó is volt, vagy inkább szégyenteljes.
Azóta többet eszembe sem jutott, hogy megkívánjam a másét.
Folyt.
Hozzászólások
időrendi sorrend
"Ahogy ott beszélgettünk a kocsim mellett, megjelent ez a tüneményes asszonyka. Nem mintha nem találkoztunk volna korábban, de most valami kisugárzást éreztem, ahogy egymásra pillantottunk. Akkor éreztem azt, hogy ez a csaj akar valamit tőlem."
Nem úgy volt, hogy a csajszi adta a jelet feléd, hogy valamit akar tőled? te meg csak vetted a jelet...- csak a férj túl éber volt..
...és akkor te vetettél szemet rá?
Na, és miért gond az ha valaki őszinte? Majd akkor hazudozni fogok, jó? :-)
Már bocsi, itt a helyzetről van szó, amit kihasznált. Valaki őszinte volt hozzá, a történetet ismerve és ez után már szabad volt a pálya. Ez csak akkor ilyen egyszerű, ha mindketten vevők rá, mert elhárult az akadály (a férj).
A történet egy helyzetet tár fel, amit a szereplő saját farkára kihasznált. Csak az adósságot hajtotta be, amit mindketten letudtak. :-)
Na és nem olvastunk a repetáról, mert egy ilyen fantasztikus magyar virtus után a mi fantáziánkban ez további kihasználatlan helyzeteket sejtet . :-)
Pussz,
Éva
Hát persze! Mindaddig amíg meg nem tudtam az igazat.
Rafkós barátod volt!!!
"Azóta többet eszembe sem jutott, hogy megkívánjam a másét." ...ezt komolyan is gondoltad???? Pusss: Angyal
"Azóta többet eszembe sem jutott, hogy megkívánjam a másét." ...ezt komolyan is gondoltad???? Pusss: Angyal
Tyson
Tisztelt István!
Szórakoztató, naturális elemekkel tarkított írás. Ez hangulatot ad a cikkének. Az írás első része szépen elővezette a második részt. Sajnos amilyen gördülékeny volt az első, a második annyira akadozott. Gondolom ez egy valós történet, és nem akarta szépíteni az eseményeket, de néha kell. Kicsit az egyes részek arányaira figyeljen jobban, és a mondanivaló vegye át a főszerepet! (Feldúlva, hogyan oson Ön? A számokat betűvel írja inkább!)
Bokor
Nagyon köszönöm a kritikát, és a közeljövőben odafigyelek!
Hát csak azért írtam úgy, hogy osontam, mert az voltam, és miért nem vittem base ball ütőt? ..........
Ajánlanám a harmadik részt, ami mindent megmagyaráz.
Még egyszer köszönöm!
Üdv.
István
Tisztelt István!
Szórakoztató, naturális elemekkel tarkított írás. Ez hangulatot ad a cikkének. Az írás első része szépen elővezette a második részt. Sajnos amilyen gördülékeny volt az első, a második annyira akadozott. Gondolom ez egy valós történet, és nem akarta szépíteni az eseményeket, de néha kell. Kicsit az egyes részek arányaira figyeljen jobban, és a mondanivaló vegye át a főszerepet! (Feldúlva, hogyan oson Ön? A számokat betűvel írja inkább!)
Bokor
Szerintem az író csak beletette az írásba az érzéseit, és odatette az arányokat is, ahol azt érezte (született ösztönös író). A pénz és a fűnyírás esett neki a legrosszabbul:-) Van ilyen!
Üdvözlettel,
Pinokkió
Szórakoztató, naturális elemekkel tarkított írás. Ez hangulatot ad a cikkének. Az írás első része szépen elővezette a második részt. Sajnos amilyen gördülékeny volt az első, a második annyira akadozott. Gondolom ez egy valós történet, és nem akarta szépíteni az eseményeket, de néha kell. Kicsit az egyes részek arányaira figyeljen jobban, és a mondanivaló vegye át a főszerepet! (Feldúlva, hogyan oson Ön? A számokat betűvel írja inkább!)
Bokor
Szia PINOKKIÓ!
Hát igen, aludjanak nyugodtan a bikák, de nem árt ha éberek!
Akárhogy is, egyénibb vagy sem, ez így történt. :-(
Ha csak a sikereket írnám?...........
Köszönöm szépen a véleményed! :-)
Üdv.
Istvan
Szia István!
Akkor tőled a kóbor tehenek bikái is nyugodtan alszanak ezután;-)
Az írás tetszik. Ez most sokkal egyénibb stílusú lett, folytassa nővér!
Üdv,
Pinokkió
Hát igen, aludjanak nyugodtan a bikák, de nem árt ha éberek!
Akárhogy is, egyénibb vagy sem, ez így történt. :-(
Ha csak a sikereket írnám?...........
Köszönöm szépen a véleményed! :-)
Üdv.
Istvan
Akkor tőled a kóbor tehenek bikái is nyugodtan alszanak ezután;-)
Az írás tetszik. Ez most sokkal egyénibb stílusú lett, folytassa nővér!
Üdv,
Pinokkió
Üdv,
L.
Csiripelték a madarak, hogy nagy dumás vagy. Örülök, hogy ezt hoztad az írásodban is.
Csirip, csirip, csipcsirip
Éva
Na szóval, ez nemesítés....? Én inkább azt mondanám, hogy fárasztó. :-(