újabb események régebbi események további események
21:08
Tündér új bejegyzést írt a naplójába
11:33
Arnold91 módosította a naplóbejegyzését
11:26
Arnold91 új bejegyzést írt a naplójába
11:16
Tündér új bejegyzést írt a naplójába

Példaképem

Látogatók száma: 23

Honnan is ered az idegen nyelvek iránti imádatom, miért is lettem idegenvezető?

Középiskolai éveimet egy ún. alapítványos kollégiumban töltöttem el, ami a nyolcvanas években igen nagy számnak és újdonságnak tűnt.
Szüleinknek egy fillérébe sem került, ráadásul a második félévtől már ösztöndíjban is részesült a tanuló, ha jól tanult. Motivációnak sem volt rossz, ha a kellemeset össze lehetett kötni a haszonnal, hasznossal.

Külön élet volt ott. Rengeteg programmal" kényeztettek" bennünket: színházlátogatások, koncertprogramok, - persze komolyzenei - és az év vége felé egy vagy több napos kirándulás.

Az egyik kirándulás alkalmával a Duna-kanyar volt a célpont. A buszra felszállva vettük észre, hogy a buszvezető mellett egy férfi ül az idegenvezetőknek fenntartott helyen. S, ahogy elindultunk, már kezébe is vette a mikrofont. Bárhol jártunk, mindig volt egy rövidebb-hosszabb története, anekdotája. Nem győztünk figyelni. (A többesszám annak tudható be, hogy nekem van egy ikertestvérem, s igen sokáig mindig mindent együtt éltünk át.)
Szentendre, majd Visegrád. Az éjszakát az egyik faházas kempingben töltöttük el. Még este is a tűz körül mesélt, mesélt és csak mesélt.
Böszörményi Szabó Lászlónak hívták, aki egy igazi művész lélek volt. Grafikus, s csak hobbiként vállalt idegenvezetéseket.
Róttuk az utcákat Szentendrén. Imádtam apró utcáit, a középkor hangulatát árasztó házait, olyan békés, olyan más volt, mint egy álomban. Bármit is kérdeztünk válaszolt, szinte csodáltuk a tudását, s azt a könnyedséget, ahogy elvarázsolta a hallgatóságát. Szinte ott "lógtunk" a nyakán. Így vettük észre, hogy ugyanilyen könnyedséggel társalkodott németül, majd angolul. Csodálatom határtalan volt, persze megspékelve egy kis jóindulatú, motiválós irigységgel.

A kirándulásnak vége lett, jött a nyári szünet, azonban az idegenvezető rám gyakorolt hatása nem múlt el. Megfogadtam, hogy minimum négy idegen nyelvet fogok megtanulni, s ha lehetőségem lesz, akkor leteszem az idegenvezetői vizsgát.

Főiskolás lettem Nyíregyházán. Orosz-történelem szakos. Második évben felvettem az olasz nyelvet fakultációként, majd a második év második szemeszterében levizsgáztam belföldi idegenvezetésből. Nem is egyszer dolgoztam nemcsak idegenvezetőként, hanem orosz tolmácsként is, azonban ez egy másik történet. Azonban még mindig nem valósítottam meg teljes mértékben fogadalmamat.

Az élet "besegített". A rendszerváltás után likvidálták az orosz szakosokat, ha nem volt hajlandó átképezni magát egy nyugati nyelvre. Én természetesnek vettem, hogy az olasz lesz, de azzal az indokkal utasítottak el, hogy arra a nyelvre nincs szükség. Vagy az angol, vagy a német. Ekkor kivettem két kezdő nyelvkönyvet, egy angolt és egy németet. Csak néztem, melyiket válasszam. S, döntöttem. A német mellett. Egyszerű okai voltak, könnyebb a kiejtése, s ha elsajátítottam a fonetikáját, bármit el tudok olvasni, legfeljebb nem értem.
Eközben újból gyesre mentem a fiammal. Rengeteget sétáltam babakocsival. S, amikor elszundított, tovább róttam a járdákat. Ekkor vettem elő azokat a kis lapokat, melyekre az új eszperantó szavakat felírtam, s ismételtem, memorizáltam azokat. Mire egy éves lett, igen könnyű volt megírnom egy-egy levelet a negyedik idegen nyelven. Intenzív levelezésbe kezdtem, s ismét kitárult a világom ebben a kis községben, mely igen ingerszegénynek tűnt a számomra.
Egymás utáni években vizsgáztam le német nyelvből alap- illetve középfokon. S, egy kis kihagyás után megszereztem a német nyelvtanári diplomámat az ELTE-n.

Így valósítottam meg középiskolai fogadalmamat az évek során. Köszönettel tartozom Böszörményi Szabó Gézának úgy, hogy talán fogalma sem volt arról, hogy mit tett személyisége által, hogyan motivált engem.

Köszönöm.

A cikket írta: kiki64

3 szavazat

Hozzászólások

Megjegyzés:

időrendi sorrend

köszönöm szavaid, kedves Katalina
:)
Gratulálok ahhoz a szorgalomhoz, amivel elérted, hogy négy nyelven beszélj.
Ma a nyelvtudás nagyon sokat számít, majdnem mindent!
Nem beszélve arról, hogy idegen környezetben mi lehet vele elérni.
Nagyon jól adtad elő a történetet. Ennek megírásához még külön is gratulálok!
azonban azon kapom magam, hogy miért nem tudok még többet
:)
Minden elismerésem a Tied.A mai világban tényleg kell az idegen nyelv.....
Böszörjményi Szabó László!
Sajnos már meghalt, s ha jók az információim, akkor Hajduszoboszlón van is egy, róla elnevezett művészeti általános iskola
:)
Gratulálok, hogy ilyen kitartóan ragaszkodtál az álmaid valóra váltásához és véghez is vitted. :-)
Böszörményi Szabó László vagy Géza? :-);-)


Pussz,
Tündér :-)
Feleségek.hu csevegő

Online felhasználók:

Privát csevegő béta

Csevegő partnerek: