Régi karácsonyok
Látogatók száma: 56
Miközben várom hogy az új sütőmben megsüljön a zöldséges hús, gondolataim messze,messze szállnak és felsejlenek gyerekkorom ünnepei.
Első emlékeim közt van egy Mikulás este, amikor valóban jött a Mikulás és az ajándékokra is emlékszem. A képes kirakó kockákra és a rúgós, felhúzós ringispilre,amelyen kicsi repülők forogtak körbe, ahogy egy kis karral felhúztuk a szerkezetet. Ma már tudom, a gyógyszerész Nagyapa(mindenki így hívta) volt a Mikulás, aki a velem egykorú unokájának is hozta az ajándékot.
Aztán a Karácsonyok! Amíg kicsi voltam, titokban díszítették fel a fát szüleim és aztán megszólalt a csengettyű. Volt a fa alatt minden, amit csak azokban a szűkös időkben sikerült beszerezni egyszem kislányuknak. Kaptam babakocsit, rolóval és oldalt két kis ablakkal, bele pólyásbabát, csipkés pólyával és csipkés takaróval. Egyik évben fából készült kis házat kaptam levehető tetővel és hozzá Hófehérke és a hét törpe figuráját . Aztán kaptam osztálytermet is pici padokkal és benne pici babákkal. Ahogy nőttem,az ajándékok is komolyodtak, majd eljött az idő, amikor már én törtem a fejem, mivel lephetném meg drága szüleimet.
Volt egy év ami nagyon megmaradt emlékeimben. Hetekkel karácsony előtt a szomszéd és az én apukám összedugták a fejüket és nekiálltak barkácsolni. Nem tudtuk mire készül a két apuka. A szomszédéknál is egy gyerek volt velem egyidős fiú. Az apukák kitalálták hogy legyen forgó a karácsonyfa. Addig terveztek, fúrtak ,faragtak, míg a tervből valóság lett és abban az évben Tomi és én forgó karácsonyfában gyönyörködhettünk. Mennyi szülői lelemény kellett akkor is ahhoz hogy kedvében járhassanak a szülők a gyerekeknek. Hiszen a boltok polcai nem roskadoztak árútól, még narancsot venni is művészet volt, hát még egyebet. Felnőtt fejjel értékelem igazán azokat a régi karácsonyokat! Mai napig sem tudom, honnan teremtették elő azokat a dolgokat, amiket kaptam és amiknek nagyon örültem?
Tudom, a szülőknek ma sincs könnyű dolguk. Ma a gyerekek igényei nagyobbak és a boltok polcai tele vannak, csak épp az anyagiak szűkösek, hogy a szülők megvehessék a hőn áhított dolgokat.
Visszagondolva a régi karácsonyokra, nem az ajándékok értéke volt a lényeg, hanem a várakozás izgalma és a boldog együttlét a családdal és végül a meglepetés öröme.
Hiszem hogy sok-sok gyereknek ma is az lenne a legnagyobb ajándék, ha családi körben együtt lehetne szerető emberekkel!
A cikket írta: Anyu
Hozzászólások
időrendi sorrend
Szia, Anyu!
Írásodat olvasva visszagondoltam a saját gyermekkorom karácsonyaira, de valamiért mégis inkább a Mikulások jutnak eszembe. Nagyon szerettem a banánt, és iszonyú sorok álltak érte a boltban. Az egyik nagyanyám képes volt nyitástól ott állni, hogy aztán délután az egyik piros zacskó csak ezzel legyen tele. És még arra is emlékszem, hogy egyszer füzeteket és írószereket hozott a nagyszakállú, harmadik emeleten laktunk, kicsempészték az erkélyre az üres virágosládába, ami épp tiszta havas volt. Vigyázva, becsomagolva, vizes ne legyen. Engem már gyermekfejjel is elvarázsolt a papír-írószer boltok hangulata, illata, ez a mai napig sincs másként és tudta ezt a Mikulás is. Ma is jobban örülök egy határidőnaplónak, mintha valami flancos dolgot kapnék :)
Legfontosabb mégis a szeretet, ha abból van elég, gazdag vagy.
Boldog új évet, Anyu! <3
Pussz,
Tündér
Pontosan így van,legfontosabb a szeretet.A többi csak ráadás lehet :)
Neked is nagyon boldogat!
Puszi
Írásodat olvasva visszagondoltam a saját gyermekkorom karácsonyaira, de valamiért mégis inkább a Mikulások jutnak eszembe. Nagyon szerettem a banánt, és iszonyú sorok álltak érte a boltban. Az egyik nagyanyám képes volt nyitástól ott állni, hogy aztán délután az egyik piros zacskó csak ezzel legyen tele. És még arra is emlékszem, hogy egyszer füzeteket és írószereket hozott a nagyszakállú, harmadik emeleten laktunk, kicsempészték az erkélyre az üres virágosládába, ami épp tiszta havas volt. Vigyázva, becsomagolva, vizes ne legyen. Engem már gyermekfejjel is elvarázsolt a papír-írószer boltok hangulata, illata, ez a mai napig sincs másként és tudta ezt a Mikulás is. Ma is jobban örülök egy határidőnaplónak, mintha valami flancos dolgot kapnék :)
Legfontosabb mégis a szeretet, ha abból van elég, gazdag vagy.
Boldog új évet, Anyu! <3
Pussz,
Tündér
Hát igen! Ez a mi időnkben szinte pontosan így volt!
A Mikulás a durábel bakancsomat tömte teli ajándékkal, persze a nagy virgács nem maradhatott el, pedig nem voltam rossz fiú :)
Krampusz ma már nincs is, akkor volt!
Karácsony ugyanez, ugyanígy! Együtt a család, egy helyen mindenki, az ajándék eltörpült az együttlét öröme mellett!
10 éves koromig tartott az igazi boldogságunk, gyermekkorom, mert Édesapám elhagyott bennünket! Akkor váltam hirtelen felnőtté, mikor szembesültem az elmúlás pótolhatatlan, bénító tényével!
A felnőtté válás ezért-azért nála késlekedett, nem úgy élte meg, mint sokan mások. Számára ez egy trauma lehetett, ami a későbbiekben és a mai napig sem múlt el... Ez a szomorú tény.
Szóljon az idei karácsony a szeretetről, amiért érdemes áldozatot is hozni, ne tartson csak két napig...
Én ezt kívánom mindenkinek! :-)
Hát igen! Ez a mi időnkben szinte pontosan így volt!
A Mikulás a durábel bakancsomat tömte teli ajándékkal, persze a nagy virgács nem maradhatott el, pedig nem voltam rossz fiú :)
Krampusz ma már nincs is, akkor volt!
Karácsony ugyanez, ugyanígy! Együtt a család, egy helyen mindenki, az ajándék eltörpült az együttlét öröme mellett!
10 éves koromig tartott az igazi boldogságunk, gyermekkorom, mert Édesapám elhagyott bennünket! Akkor váltam hirtelen felnőtté, mikor szembesültem az elmúlás pótolhatatlan, bénító tényével!
Üdv.
Anyu, de jo volt olvasni ezeket az emlekeket. :) Nekem maga a karacsonyfa volt a csoda, a csillogo szines diszekkel, az igazi ego gyertyakkal, ma nem mernek igazi gyertyat tenni a fenyofara. :) Nekem meg angyalka diszitette a fat, en meg a mar gyerekekkel egyutt diszitettem, Nekem az volt a csoda, az angyalos mese, nekik meg a kozos diszites. :) Valahogy a Karacsony megtalalja a gyerekek szivehez az utat igy is ugy is. :)
Puszi
A Mikulás a durábel bakancsomat tömte teli ajándékkal, persze a nagy virgács nem maradhatott el, pedig nem voltam rossz fiú :)
Krampusz ma már nincs is, akkor volt!
Karácsony ugyanez, ugyanígy! Együtt a család, egy helyen mindenki, az ajándék eltörpült az együttlét öröme mellett!
10 éves koromig tartott az igazi boldogságunk, gyermekkorom, mert Édesapám elhagyott bennünket! Akkor váltam hirtelen felnőtté, mikor szembesültem az elmúlás pótolhatatlan, bénító tényével!